A rendszerváltás előtt alapított Griff Collection az egyik legpatinásabb magyar divatruházati cég, a koronavírus miatt azonban korábban soha nem tapasztalt nehézségei adódtak. Kilenc üzletük közül négy már biztosan nem fog újra kinyitni, az elmúlt hetekben pedig a webshopos megrendelések teljesítése sem megy gördülékenyen.

A webshopos vevők kiszolgálásának nehézségeit a vállalkozást megalapító Sütő Zoltán lánya személyesen élte át, amikor az egyik budapesti plázában lévő boltjukban elő akart készíteni egy rendelést. „Összeszedte a megrendelt három pár cipőt és két pólót, hogy feladja a postán, de a biztonsági őrök nem engedték ki az üzletből arra hivatkozva, hogy tartozásuk van, a bérbeadónak pedig emiatt zálogjoga van az árura. Azaz praktikusan megakadályozták az értékesítést” – mondta Sütő Zoltán.

A cégvezető szerint a bevásárlóközpontokban nemcsak nálunk, hanem más üzleteknél is „nagyon sokszor” előfordulnak hasonló nézeteltérések. Több kereskedő elmondása alapján a konfliktus hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a plázákban működő üzleteknek ellehetetlenült a működése a kijárási korlátozás miatt, a milliós bérleti díjak fizetését viszont továbbra is elvárják az üzemeltetők a kormány egyértelmű állásfoglalásának hiányában (a témáról korábban részletesen írt a Hvg.hu is). Az általam megkérdezett kereskedők jellemzően általánosítva beszéltek a bevásárlóközpontokról, így  értelemszerűen nem az összes plázára érvényesek az állításaik. 

Napi 20 ezer forint bevétel

„Március első felében még a szezon legnagyobb forgalmát csináltuk meg, egy héttel később pedig már nulla volt a bevételünk” – jellemezte a bevásárlóközpontokban működő ruhaboltok helyzetét Szentpétery István, a Mayo Chix tulajdonos-ügyvezetője. A cégnek egy saját üzemeltetésű boltja van a Westendben, emellett Magyarországon több tucatnyi márkaboltot üzemeltetnek a kereskedőik.

„A március közepén meghozott korlátozó intézkedések hatására a forgalmunk a 0-10 százalékára esett vissza. Volt, hogy egy nap 20 ezer forintot csinált egy üzletünk, volt, hogy 0 forintot” – mondta Szentpétery az ellehetetlenülésükről. Ennek ellenére tíz napig nyitva tartották a boltjaikat, mivel semmilyen bérleti kedvezményt nem kaptak a bevásárlóközpontoktól. Ezt követően azonban bezárták a boltjaikat, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják fizetni a bérleti díjat.

Kiürült manchesteri bevásárlóközpont. Fotó: AFP

A helyzet akkor sem vált egyértelművé, amikor március 28-tól bevezették a kijárási korlátozást, mivel a kötelezően bezárandó üzletek között nem nevezték meg a ruhaboltokat. Szentpétery szerint eltérő értelmezései vannak a rendeletnek, mindenesetre ő egy olyan esetről sem hallott, ahol bárkit számon kértek azért, mert nyitva van. Szerinte a plázák többsége pont ezt használja ki, biztosítják is a nyitva tartást, elvárják a bérleti díj fizetését, a plázákban ugyanakkor alig van ember.

80 emberből 70-et elküldtek

„A plázák nyitva vannak, de a nyitva lévő üzletek körülbelül az összes bolt öt százalékát tehetik ki. Néhány kamikaze van, aki ott ül, és várja, hátha bemegy valaki” – festette le a bevásárlóközpontok helyzetét a Griff Collection vezetője, Sütő Zoltán. Nekik is hasonlóan alakult a forgalmuk a márciusi hetekben: a szokásos heti 50 millió forint körüli árbevételük március közepére 4 millió forintra csökkent, majd utána „annyira se”, gyakorlatilag nulla forint volt a forgalmuk napokig.

A mintegy 80 alkalmazottjuk közül 70-nek szűnt meg a munkaviszonya, a többieknek csökkentették a fizetését. Most egyedül a webshop révén van némi bevételük, amely azonban a korábbi forgalom csekély százalékát tette ki. „Ez kis cash flow-t ad, a telefonszámlákat legalább tudjuk fizetni” – mondta Sütő Zoltán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaszkpiac: a boltosok 600 százalékos haszonnal próbáltak menekülni a csőd előlEltűntek a vevők a kisebb boltokból, ezért a túlélésért azt a pár dolgot kell árulni, amire még van kereslet, akár szégyentelenül drágán is.

Több kisebb üzlet vezetőjével is beszéltem, és hasonlóan reménytelennek látják a helyzetüket. Egy magyar ruhaipari vállalkozó, akinek két budapesti plázában van egy-egy boltja, már március közepén bezárta őket, mivel „gyakorlatilag fölösleges volt nyitva lenni, nulla forint volt a bevétel”. Kilenc alkalmazottja volt, mindnyájukat kénytelen volt elküldeni.

„Éjszakákon keresztül töprengek, hogy hogyan lehetne életben maradni. Minden azon múlik, hogy a plázák mennyire nyitottak”

– mondta a vállalkozó. Elmondása szerint mindkét üzlethelyisége bérletéért több mint kétmillió forintot fizet havonta, ezt bevétel nélkül értelemszerűen lehetetlen kifizetni. Egyik bevásárlóközponttól sem kapott semmilyen kedvezményt, „ugyanúgy számlázzák a bérleti díjakat”, még a boltonként havi 150 ezres villanyszámlát is. Árbevételét teljesen elvesztő kereskedőként a kormány sem nyújt segítséget neki.

Havi 2-3 milliótól kezdődő bérleti díjak

Hozzá hasonlóan valamennyi megkérdezett bérlő azt mondta, hogy szórványos e-mail-váltások vannak az üzemeltetőkkel, de ezek egyelőre tartalmatlanok. „A plázák lényegében hallgatnak, a türelmünket kérik. Nyilván a kormányzati állásfoglalást várják, de a kiskereskedőkről, plázákról egyelőre ott is nagy hallgatás van” – mondta egy bérlő.

„A bérlőknek hat hete gombóc van a torkában. Levélváltások vannak, de mindig azt emelik ki az üzemeltetők, hogy ők mindent biztosítanak egészségügyi szempontból az üzemeltetéshez” – mondta egy másik bérlő. Többen panaszkodtak arra is, hogy ahelyett, hogy próbálnának együttműködést, segítséget kínálni az üzemeltetők, teljesen elzárkózóak és hivataloskodó leveleket küldözgetnek. „Megy a taktikázás, a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskereskedő pedig fizessen, akármi történik is” – mondta egy bérlő.

Üres parkoló egy kaliforniai plázánál. Fotó: AFP

A megkérdezettek szerint a budapesti plázákban egy kisebb üzlet bérleti díja 2-3 millió körül mozog, egy 70 négyzetméter körüli üzleté akár nettó 5 millió forint is lehet. A díjak ráadásul számottevően nőttek a forint gyengülése miatt, mert jellemzően euróban vannak meghatározva. „A jelenlegi helyzet sok, már hosszú évek óta húzódó problémára és ellentmondásra is rávilágított bérbeadó és bérlő között, például az euróban való fizetésre” – mondta Sütő Zoltán.

A bérleti díjat áprilisban az általunk megkérdezett magyar ruhaboltok közül senki sem fizette ki, de van, aki már márciusban sem (jellemzően a hónap közepén kell fizetni). „Évtizedes tapasztalatokra tekintettel számítottunk arra, hogy sarokba leszünk szorítva, emiatt úgy gondoltuk, elmegyünk a végsőkig” – indokolta ezt egy bérlő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdődött a kockázatos és bizonytalan hétköznapok új korszaka EurópábanAz élet egyre több helyen indul újra, sokkal rizikósabb módon, és nem tudjuk, visszatér-e valaha is a korábbi kerékvágásba.

A Griff Collection is hiába próbált kedvezményt kérni az bérbeadóktól, üzemeltetőktől, „egyik sem engedett semmit, mivel a kormányrendelet nem határoz egyértelműen”. Sütő Zoltán szerint emiatt mondták fel négy bevásárlóközponttal is a határozott idejű szerződésüket. „Velük pereskedésre készülök. Felvesszük a kesztyűt a vis maior helyzetre és az ellehetetlenülésünkre hivatkozva” – mondta Sütő.

Nyugat-Európa számos országában bezárásra kényszerültek a bevásárlóközpontok, többek között Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is bezárták a plázákat a járvány hatására. Csehországban és Szlovákiában szinten bezárták a bevásárlóközpontokat. 

A plázák hallgatnak

A bevásárlóközpontok kiürülését értelemszerűen nem csak a ruhaboltok sínylik meg. Az ország egyik legnagyobb műszaki áruháza, az Extreme Digital azt közölte kérdésemre, hogy leginkább a klasszikus bevásárlóközpontokban működő üzleteiben csökkent a forgalma, ezeknél 50 százalék körüli a visszaesés (az utcai üzleteknél 0-30 százalék a csökkenés). Különösen azoknál a plázáknál erős a visszaesés, amelyek elsősorban tömegközlekedéssel érhetőek el, mint a Mammut vagy a Sugár (válaszukban nem tértek ki a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekre).

A Magyarország egyik vezető könyvesbolt-hálózatát üzemeltető Líra Csoport azt írta, hogy a bérleti díjak terén olyan vis major helyzet alakult ki, amelyben az államnak, az üzletek üzemeltetőinek, bérbeadóinak, valamint a bérlőknek is együtt kell működniük. „Továbbra is várunk ezen a területen az állami támogatásra, kompenzálásra” – írták. A bérbeadókkal, üzemeltetőkkel való tárgyalások „még folyamatban vannak”.

Megkerestem számos olyan külföldi tulajdonban lévő ruhaipari multit, amelyek jelen vannak a magyar plázákban, hogy hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet, de egyikük sem reagált érdemben a megkeresésemre.

Szerettem volna azt is bemutatni, hogy a másik fél, a bevásárlóközpontok üzemeltetői hogyan élik meg a helyzetet. Számos jelentős budapesti és vidéki bevásárlóközpont üzemeltetőjét megkerestem, és többek között megkérdeztem tőlük, hogy az áprilisi bérleti díjak mekkora része érkezett be hozzájuk, és hogyan alakulnak a vevőkkel való tárgyalások, de érdemben egyikük sem válaszolt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Abban segítünk nekik, hogy ne haljanak éhen” - így próbálja meg túlélni a válságot néhány magyar cégMosoda, ruhagyártó, moslékbegyűjtő és szervezetfejlesztő cég - mihez kezd négy kisebb vállalkozás, amelynek összezuhant a piaca?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat kiskereskedelem koronavírus plázák Olvasson tovább a kategóriában