Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. április 20. 16:13 Élet, Világ

Elkezdődött a kockázatos és bizonytalan hétköznapok új korszaka Európában

Rá lehet-e venni egy óvodás csoportban a gyerekeket arra, hogy egész nap tartsanak távolságot egymástól? Ezzel a lehetetlennek tűnő feladattal próbál megbirkózni a dán óvodák jelentős része ezekben a napokban. Múlt hét szerda óta újra nyitva van az óvodák egy része, sőt számos iskolában is újraindult a tanítás, igaz egyelőre csak az alsó tagozaton.

Reggel a gyerekek egyesével, kétméteres távolságot tartva állnak sorban a kapu előtt, első dolguk a kézmosás, amit egész nap kétóránként legalább egyszer megismételnek, és szintén egyesével, egymástól két méterre ülnek a széttolt padokban.

Iskolások ebédelnek egy dán általános iskolában 2020. április 15-én. Fotó: AFP/Europress

Azokban az országokban, ahol a szakemberek elég biztosak abban, hogy a koronavírus-járvány csúcsán túljutottak, elkezdték a lezárások enyhítését, és megpróbálják fokozatosan újraindítani a gazdaságot, illetve a hétköznapi életet. Ennek egyik első látványos próbája a dán iskolanyitás, amely elég nagy kockázatokat rejt magában.

Az 5,8 millió lakosú Dániában február 28-án észlelték a vírus megjelenését, március 11-én vezették be a mindennapi életet korlátozó intézkedéseket, és cikkünk írásakor 346 volt a halálos áldozatok száma. A több mint másfélszer nagyobb lélekszámú Magyarországon négy nappal később jelentették az első esetet, de a korlátozásokat szintén március 11-től kezdve vezették be, és jelenleg 199 az elhunytak száma. A többi statisztikai adatot az eltérő körülmények miatt nem hasonlítanánk össze, és a fentiekből is csak óvatosan következtetnénk arra, hogy Dániában valamivel előrébb tart a járvány lefutása, mint nálunk.

A dánok a hírek szerint abból indultak ki az enyhítésnél, hogy az új esetek száma csökkent, és úgy néz ki, mintha április elején elérte volna a csúcsát. Azóta egy mérsékeltebb szinten állandósult. A felismert új esetek száma persze nem egyenlő a fertőzöttek valódi számával, de ha a tesztelés végig konzekvensen ugyanazt a protokollt követi, akkor talán a trendre lehet következtetni belőle.

Ahogy Jasmina Panovska-Griffiths, a UCL matematikai modellezéssel foglalkozó tanára a The Conversationben megjelent írásában magyarázza, akkor beszélhetünk a járvány csúcsának átlépéséről, ha a reprodukciós szám (R0, amely azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) 1 alá csökken, és ott is marad. Ekkor a betegségből felépülő emberek száma előbb-utóbb meghaladja az új fertőzések számát, és az új fertőzöttek száma csökkenni fog, a járvány pedig enyhül.

Becslések szerint a SARS-CoV-2 reprodukciós száma ellenintézkedések nélkül valahol 2 és 3 között van, a friss modellek szerint a kínai Vuhanban 2,35-ös értékről sikerült 1,05-re csökkenteni két hét alatt, amikor a korlátozásokat bevezették.

A dán mutatókból azt olvassák ki, hogy az R0 értéke elég alacsony lehet, közel járhat 1-hez, és megpróbálják ezt úgy tartani, hogy enyhítenek a korlátozásokon. Angela Merkel német kancellár lényegében ugyanezt hozta fel érvként, amikor a német korlátozások enyhítése először szóba került. A németek is 1-hez nagyon közeli értéknek mérik most az R0-át.

Ha maradnak ezek a mutatók, akkor Dánia a tervek szerint napokon belül megengedi például a fogászatok, a fodrászatok, a szépségszalonok, a tetováló szalonok, az autósiskolák, de még a bíróságok újranyitását is.

Sebastian Kurz osztrák kancellár az amerikai CNN-nek adott interjúban a dánhoz hasonló érveket hozott fel, amikor a lazításról kérdezték. Ausztriában már a múlt héttől megengedik a 400 négyzetméternél kisebb üzletek nyitva tartását, szintén arra alapozva, hogy az új esetek száma napok óta „csak” 100 körül van, és úgy gondolják, hogy túl vannak a csúcson.

Ausztriát Orbán Viktor „a mi laboratóriumunknak” nevezte, ezért külön érdemes nézni az ottani mutatókat és a gazdaság újraindítását. Fontos körülmény, hogy Ausztria és Dánia is minden kommunikációs eszközzel azt hangsúlyozza, hogy nincs vége a járványnak, és muszáj betartani a távolságtartási szabályokat, máskülönben a nyitásnak nagy ára lesz. Azaz újabb hulláma jön a megbetegedéseknek. Érezhetően

nehéz megtalálni a nyitás gazdasági kényszere és a járványügyi helyzet adta lehetőségek közötti kompromisszumot.

Angela Merkel nem véletlenül részletezte a múlt hét végén egy televíziós interjúban, hogy ha az R0 értéke 1 fölé emelkedik, akkor az egészségügyi ellátórendszer nagyon hamar eléri a teljesítőképessége határát. Ha az R0 értéke akár csak egy tizeddel is nő, a kórházak hetekkel hamarabb omlanak össze. Ha az R0 értéke 1,1-re nő, akkor októberre áll elő tarthatatlan helyzet, de ha 1,2-re, akkor már júliusban nem lesz elég intenzív ágy az országban. A lakosságnak ezért van óriási felelőssége abban, hogy mennyire fegyelmezetten tartja be a szabályokat.

Másrészt az osztrák kancellár azt is mondta, hogy Ausztria rengeteget tesztel, és még többet fog, mert a lazább szabályok mellett még fontosabb, hogy a fertőzötteket hamar kiszűrjék. Naponta 10 ezer tesztet végeznek most az osztrákok, és a számot emelni fogják.

Ha ez a mi laboratóriumunk, akkor ebben a mutatóban van hova felzárkóznunk.

Visszatérve Németországhoz, a nagy lakosságszámú európai országok közül elsőként a németek kezdték el a korlátozások folyamatos feloldását, és most mindenki leginkább őket figyeli. Első körben a 800 négyzetméternél kisebb üzletek nyíltak meg hétfőn. Ez mentőöv a kiskereskedelmi szektornak, amely a becslések szerint 30 milliárd eurót vesztett a járvány eddigi részében a kötelező zárva tartás miatt.

A német kereskedelmi nyitás nem egységes, mert a szövetségi államok kisebb eltérésekkel hozták meg az új szabályokat. Általában azonban még a legnagyobb üzletek is kinyithatnak, ha leválasztanak egy legfeljebb 800 négyzetméteres üzletrészt. A boltokban egyszerre csak meghatározott számú vásárló tartózkodhat, ezt a biztonsági őrök ellenőrzik. Senkinek sem szabad 1,5 méternél közelebb kerülnie egy másik emberhez. A boltoknak olyan jelzéseket és berendezéseket kell alkalmazni, amelyek segítik a távolságtartást, ennek legegyszerűbb formája például a kasszánál padlóra festett másfél méterenkénti jelzés.

A maszk viselésének kötelezettsége és szabályai tartományonként eltérőek. A német nyitást egyébként számos kritika is érte azért, mert azt várja el a lakosoktól, hogy tartományonként külön szabályoknak feleljenek meg.

Csehország eközben elfogadott egy öt lépésből álló, egészen meglepően részletes és ambiciózus enyhítési tervet, amely április 20-tól június 8-ig pontosan rögzíti, hogy mikor milyen üzleteknek szabad majd megnyitni. A termelői piacok és az autószalonok már nyitva is vannak, jövő héttől pedig a 200 négyzetméternél kisebb boltok is árulhatnak. Olyan, mintha a csehek pontosan látnák, hogy a következő másfél hónapban náluk milyen lesz a járvány lefutása.

A kiskereskedelmi egységek és az iskolák fokozatos újranyitása azonban sehol sem jelenti azt, hogy a járványnak vége lenne.

Az enyhítések elsősorban a gazdaság életben tartását célozzák, és megpróbálnak egyensúlyt találni az egészségügyi és a gazdasági szempontok között. Új élet kezdődik új szabályokkal, és a korábbihoz képest sokkal nagyobb kockázatokkal. Ha az R0 értéke 1 fölé emelkedik, minden kezdődik elölről.

Ez a bizonytalan korszak egészen addig fog tartani, amíg nincs tömeges oltás a vírus ellen. Addig csak az enyhíthet a szigorú szabályokon, ha sikerül minél szélesebb körben és minél gyakrabban tesztelni a lakosságot. Nagy szükség lesz tömeges mennyiségben olyan tesztekre, amelyek nem a vírus, hanem az antitestek meglétét vagy hiányát igazolják, mert a következő időszakban annak megállapítása lesz fontos, hogy ki esett már át a fertőzésen, és mennyire immunis a vírussal szemben.

Bár már most is vannak ilyen tesztek, és sok újabb termék fejlesztésén dolgoznak, arra még várni kell, hogy igazán nagy mennyiségben és megbízható minőségben elérhetők legyenek. Látszik azonban, hogy az európai gazdaságok ezt nem tudják kivárni. A dán, az osztrák és a német intézkedések ezért kényszerű és rendkívül bizonytalan lépések az új világba.

Mi egyelőre nem vagyunk ebben a szakaszban. Ha Orbán Viktor (pontosan nem tudni, milyen háttérszámításokra alapozott) előrejelzése beválik, akkor csak május elejére érjük el a járvány e szakaszának csúcsát, azaz még jóval több mint két héttel vagyunk a dán-német-osztrák helyzet előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínai kutatás mutatja, hogy a járvány tetőpontja utáni, de oltás előtti időszak is nehéz leszMegvannak az első, nagyobb mintára épülő antitest eredmények, de sajnos nem sok jót ígérnek.

Élet Világ ausztria boltok Dánia iskola járvány kiskereskedelem korlátozások koronavírus németország nyitva tartás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.