Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. február 27. 06:45 Vállalat

Egy olyan cég terméke rejtőzhet a konyhádban, ahonnan 33 év alatt szinte senkit sem rúgtak ki

Szeretem a válságokat, mert az megrostálja a piacot. Akinek nincs tartaléka, vagy nem képes alkalmazkodni, az kiesik, és ez számunkra növekedési lehetőséget rejt, annak ellenére is, hogy a piac összességében zsugorodhat

– mondja Prohászka Ottó, a Tutti Élelmiszeripari Kft. egyik alapítója, tulajdonosa.

A cég elődje 1986-ban saját fagylaltporok gyártásával indult, de mára a legkülönfélébb por alapú élelmiszerek gyártója lett. Fő terméke ma az instant italpor, a kakaó és egyre inkább a különféle táplálékkiegészítő por, kapszula, illetve tabletta. A pénzügyi beszámolókban is jól látszik, amit Prohászka Ottó mond: 2008 és 2011 között majdnem háromszorosára nőtt a Tutti bevétele, de a következő években stagnálás után hullámvölgybe került a vállalat.

 

A megtorpanásnak három fő oka volt, és mindegyik jó látleletet ad arról, hogy milyen tipikus csapdákba futhat bele egy közepes méretű magyar tulajdonú vállalkozás.

  1. A cég elkövette azt a hibát, hogy túl nagy mértékben került függőségbe az egyik megrendelőjétől. Amikor ez az üzleti partner – jelen esetben egy táplálékkiegészítő-forgalmazó – váratlanul saját gyártásba kezdett, a Tutti bevételének meghatározó része hirtelen eltűnt, mintha üzleti értelemben kihúzták volna alóla a szőnyeget.
  2. A társaság éveken keresztül stabil beszállítója volt azoknak az állami tendereknek, amelyek arról döntenek, hogy mi kerül az uniós forrásból rászorulóknak juttatott élelmiszercsomagokba. Ezek a közbeszerzési tenderek idővel úgy átalakultak, hogy egy hazai élelmiszergyártó számára szinte elérhetetlenné váltak.
  3. A harmadik probléma egy elhúzódó belső ügy volt. A cég a rendszerváltás előtt egy akkori konzervgyár szakembereiből verbuvált gárdával indult, az alapítók egy része azonban pár éve már elérkezettnek látta az időt a kiszállásra, részben azért, mert elérte a nyugdíjkorhatárt. Az alapító tulajdonosok hajlottak arra, hogy eladják a céget, kivéve Prohászka Ottót, mert neki túl erős volt a kötődése a Tuttihoz. Egyrészt azért, mert a céget is saját gyermekének tekinti, másrészt azért, mert többé-kevésbé mindhárom gyereke bekapcsolódott a vállalat ügyeibe. A társaságot ezért felértékeltették, és Prohászka Ottó kivásárolta a tulajdonostársait, a kivásárlási folyamat azonban bő két évig tartott, és ez nem tett jót a napi működésnek.

Más problémák is adódtak.

Amikor versenyezni kezdünk egy beszállítói tenderen, gyakran mondják, hogy túl drágák vagyunk, de a minőségben nem ismerünk kompromisszumot. Ezzel is sok megrendelést veszítünk, de ez a szigorú elv hosszú távon többszörösen is megtérül

– mondja Prohászka Ottó.

Ebből a helyzetből a cégtulajdonos szerint egyetlen kiút volt: exportra kellett termelni, mert ott még jobban számít a minőség. A Tutti az értékesítéssel fokozatosan el is megy Magyarországról, de nem azért, mert a hazai piac már kicsi neki, hanem azért, mert úgy látja, hogy nincs más esélye a növekedésre.

A forgalmon belül látványosan nő az export, miközben a társaság összbevétele az utóbbi pár évben stabilan emelkedik, ezen belül az export aránya tavaly már átlépte az 50 százalékot, a 2019-es terv pedig a 60 százalék megközelítése.

A legnagyobb exportpiac Szaúd-Arábia, mert ott furcsa módon nagyon beleszerettek a Tutti egyik instant kávéitalába. A rábapatonai társaságnak jelentős kutatás-fejlesztési tevékenysége van, közel 800 termékének jelentős részét saját maga találta ki vagy módosította a megrendelők elvárásainak megfelelően. A laborvezető azt mondta nekünk, hogy évente körülbelül 100 új fejlesztés hagyja el a labort, és ennek körülbelül 60 százalékából termék is lesz. Az instant italporoknál például sorra új ízekkel kell kísérletezni, a robbanásszerűen fejlődő táplálékkiegészítőknél pedig hihetetlen gyorsasággal jelennek meg olyan új összetevők, amelyeket a piac felkap, és a megrendelők elvárják, hogy ezek azonnal bekerüljenek a tablettákba és porokba.

Évekkel ezelőtt kikísérleteztek egy új, szerintük nagyon finom jegeskávé italport, amikor azonban megpróbálták meghódítani vele a magyar piacot, megbuktak vele. A kóstolásokon hiába tetszett mindenkinek, a beszerzők másként döntöttek, kivéve a Spart, ahol a termék egész évben kapható. A terméket azonban három éve benevezték egy rangos nemzetközi élelmiszerversenyre (Superior Taste Award), ahol 

a vak kóstolás után mindenki meglepetésére megnyerte a kategóriáját.

A Tutti büszkén rakta ki a díjat a jegeskávé italpora mellé egy brüsszeli árubemutatón, ahol egy belga kereskedő elképedve csapott le a lehetőségre. Először nem hitt a szemének, amikor meglátta, hogy egy kelet-európai gyártó nyerte a versenyt. A kereskedő elkezdte teríteni az árut Belgiumban és Hollandiában, és erre felfigyeltek azok a szaúdi árubeszerzők is, akik egyébként más termékek kapcsán ismerték már a magyar céget.

A szaúdiak írtak Rábapatonára, hogy kérnének pár mintát a díjnyertes jeges kávéból. „Ott van nálatok” – írták röviden a válaszlevélben Prohászka Ottóék, hiszen a jegeskávé italporral akkor már náluk is régóta házaltak – vajmi kevés eredménnyel. Így lett belga kitérővel mégis slágertermék a magyar jegeskávé Szaúd-Arábiában.

Nem ez az első eset, hogy a Tutti ott van valahol, ahol nem gondolnák, hiszen kakaópora ott rejtőzködik nagyon sok magyar konyhaszekrényben, anélkül, hogy a családban ismernék a céget. Akinek van otthon (nem instant) holland kakaópora, az talán nem tudja, de nagy valószínűséggel Rábapatonán csomagolt terméket vett. (A holland jelző általánosságban a kakaópor gyártási eljárására utal és nem a származási helyére, bár a Tutti esetében ez éppen egybe is esik, mert a kakaó Hollandiából jön.)

A kakaós kapcsolat a cég első éveire vezethető vissza. Amikor a Tutti elkezdte gyártani a saját fagylaltporait, kakaóport kellett vásárolnia. A nyolcvanas évek második felében a nem instant kakaóporok piacát az akkori magyar termék uralta, ám annak minősége nem felelt meg a gyártáshoz, ahogy Prohászka Ottó mondja, „abból egyszerűen nem lehetett fagyit gyártani”. A Tutti ezért felvásárolta a nagykereskedésből az importkakaót, és úgy gyártotta a fagyiport, hogy egyesével kibontogatta a kis zacskókat, majd öntötte a port a keverőgépekbe. Amikor az üzlet beindult, a Tutti lett a termék kizárólagos magyar importőre, ami azt jelentette, hogy a rendszerváltás utáni években az összes nálunk kapható holland típusú kakaópor rajtuk keresztül került a boltokba. Ma már ez nem így van, de a termék tartja magát, és a cégnek ma is fontos bevételi forrás a kakaó.

Amellett, hogy a Tuttit nem vitte el egy multinacionális befektető, és megmaradt családi tulajdonban, az indulása után több mint 30 évvel szemmel láthatóan őrzi családi hangulatát. Ahogy Prohászka Ottó körbevezet minket a rábapatonai gyárban, látjuk, hogy a több mint 100 munkatárssal még ma is személyes kapcsolatot ápol. „Munkaerő-problémáink nem nagyon vannak” – mondja, ami Győr vonzáskörzetében ma már elég meglepő állítás.

Az viszont ennél is meglepőbb, hogy létszámleépítés a Tuttinál lényegében sosem volt. Prohászka Ottó azt mondja, próbálja a takarítónőt is ugyanúgy megbecsülni, mint a vegyészmérnököket, alapvetően mindent elkövet, hogy megtartson mindenkit, kollégát kizárólag extrém esetben küld el.

Ezért van, hogy nagyon monoton munkafolyamatokat nem szeretnek alkalmazni, mert az megöli a dolgozók munkakedvét. Az ilyen munkákat megpróbálják automatizálni. Jelenleg is egy ilyen gyártósor beszerzéséről tárgyalnak, amely nyolc ember monoton munkáját fogja kiváltani. De ez nem jelenti azt, hogy nyolc embertől meg kellene válni, mert a növekedésben folyamatosan új munkahelyeket teremtenek.

Nem szeretnék nagyon gyors növekedést, mert azt nem bírnánk követni a szervezettel. Mindig csak legfeljebb évi 5-10 százalékos forgalombővítésben gondolkodunk, akkor is, ha elvileg lehetne nagyobb az ütem

– mondja a cégvezető. Pedig több dolog is adná magát, a laktóz- és gluténmentes porváltozatokban például benne van az óriási felfutás és a magas haszon lehetősége, ám a Tutti mégsem töri magát életre-halálra, hogy ezt kiaknázza.

A stabilitás láthatóan mindennél fontosabb a Tutti számára.

A gazdaság ciklusos, és nem nehéz megjósolni, hogy lesz még válság a mai konjunktúra után. Hogy pontosan mikor, azt ne kérdezze, de biztosan lesz, és a válságba csak úgy lehet majd belemenni, ha az ember a jó időszakokban elég tartalékot képez

– mondja Prohászka Ottó.

Csak így érthető meg a Tutti másik különlegessége: a társaság ritkán szokott hitelt felvenni. Saját gyára van, saját, nagy értékű eszközökkel, saját kutatás-fejlesztési laborral, de hitele nincs. A bankok folyamatosan ostromolják a céget, mert 

a pénzügyi mutatói bizonyos szempontból egészen kimagaslóak.

Az árbevételhez viszonyítva az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) aránya az utóbbi években 10-12 százalék körül van, az egy munkavállalóra számolt befektetett eszköz és gép értéke pedig 20 millió forint feletti. Ez arra utal, hogy egy pénzt megfelelő ütemben termelő, értékes vagyonelemekkel ellátott társaság a Tutti, amely ideális vadászterepe lenne minden pénzintézetnek. A 2008-as válság azonban intő jel volt a cégvezetőnek, mert többek között azt is megmutatta, hogy a hitelnek kitett cégeket a bankok mennyire keményen kezelték.

Amikor felvetjük, hogy a Tutti nem használja ki az olcsón bevonható tőkét és az arra épített fejlődés lehetőségét, Prohászka Ottó azt mondja:

Talán hajlandó vagyok hitelt felvenni, de szigorúan csak annyit, amennyit bármikor vissza tudok fizetni.

Vállalat cégportré élelmiszer fagylaltpor italpor kávépor Rábapatona táplálékkiegészítő Tutti Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.