Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. február 6. 15:14 Pénz, Vállalat

Nem egyesülhet a Combino villamosok és a 4-es metrókocsik gyártója

Elutasította a német Siemens és francia konkurense, az Alstom vasúti üzletágának egyesülését az Európai Bizottság. Az indoklás szerint a két óriáscég fúziója ellentétes lenne az uniós belső piaci versenyszabályokkal. Két akkora európai vállalatról van szó ugyanis, amelyek esetleges egyesülése kiiktatná a versenyt a vasúti járművek és jelzőberendezések területén.

Az uniós testület ma bejelentett döntése nem számít meglepetésnek, a két vállalatnak az Európai Unión belül valóban meghatározó súlya van a vasúti iparágban. De akkor miért akartak egyesülni?

A két cég elsősorban a globális versenytársak miatt akarta összeolvasztani a vasúti üzletágát. Olyan nagy verseny van a világban, hogy egyedül már nem bírják a tempót. A fejlesztési költségek folyamatosan nőnek, miközben egyre kevesebb idő van arra, hogy az új megoldásokat teszteljék és végül alkalmazzák.

Bár a bizottság jogszerű döntést hozott, hiszen a két cég európai súlyát kellett megvizsgálnia, a globális piacon azonban teljesen más a kép. A TGV nagysebességű vonatok mellett a budapesti 2-es és 4-es metrókocsikat is legyártó Alstom európai piaci részesedése 33 százalék, a német ICE szuperexpresszek mellett a Combino villamosokról ismert Siemensé pedig 17 százalék.

Világpiaci részesedésük ugyanakkor csak 7, illetve 3 százalék, míg a kínai CRRC-é 71 százalék.

Az utóbbi egyelőre nincs jelen az európai piacon, de talán pont ennek a megváltoztatását szolgálja, hogy szeretné megépíteni és üzemeltetni a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közötti gyorsvasutat, és persze a saját járműveit hozná a vonalra. Ezzel uniós referenciát szerezne, így sokkal nehezebb lenne továbbra is távol tartani az európai piactól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyébenA 2020-as foci-Eb is kevés ahhoz, hogy végre vonattal juthassunk ki a repülőtérre, erre legjobb esetben is még 4-5 évet kell várni.

A komoly állami segítséget élvező CRRC árbevétele közel kétszer akkora, 35 milliárd dollár, mint a Siemens és az Alstom vasúti üzletágának együttvéve (18 milliárd). A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy az Airbus mintájára létrejöjjön egy, a globális piacon Kínával versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás.

Kicsit furcsa helyzetbe került az Európai Bizottság, hiszen a testület elnöke, Jean-Claude Juncker korábban azt mondta, támogatja, hogy az európai cégek sikeresek legyenek a globális piacon. Ma Juncker úgy fogalmazott, hogy hiába támogatta az egyesülést a német és a francia kormány, senki sem bízhat különleges elbánásban.

Ebből a szempontból tényleg pozitív a bizottság döntése, hiszen azt mutatja, hogy a két legnagyobb tagállam két emblematikus cége sem mehet szembe az uniós versenyjogi szabályokkal. A másik oldalon viszont azt látni, hogy 

a kínai cégek Afrikától Ázsiáig sorra happolják el a megrendeléseket az európai cégek orra elől.

Az uniós fúziós szabályokat harminc évvel ezelőtt vezették be. Nagy kérdés, hogy mennyire hatékonyak még ma is ezek a szabályok, kell-e, és ha igen, miben változtatni. A bizottság azzal érvel, hogy nincs szükség módosításra, hiszen az elmúlt évtizedekben a több mint hatezer egyesülési kérelemből csak kevesebb mint harmincat nem engedélyezett az uniós testület. Ergo nem a bizottság gördít akadályt az európai cégek sikeres világpiaci szereplése elé.

Máshogy vélekednek a tagállamok. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hibásnak nevezte a döntést, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja. Elmondta, hogy Párizs és Berlin hamarosan javaslatot fog tenni az uniós versenyjog módosítására, hogy a helyzetet ne pusztán európai, hanem globális mértékben is vizsgálja az EU versenyhatóságaként eljáró Európai Bizottság.

Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke egy január végi interjúban azt mondta, hogy a tervezett egyesülés valamennyi érdekelt hasznára válna, és az „egyetlen helyes válasz” arra a fejleményre, hogy állami irányítás alatt álló vállalatok igyekeznek terjeszkedni a nemzetközi piacon.

Azonban a Siemens nem ragaszkodik mindenáron az egyesüléshez. A német vállalat vasúti üzletága nyereséges, és a fejlődésre vannak más lehetőségek is az Alstom-fúzión kívül. Hasonlóan nyilatkozott ma az Alstom vezetője is. Henri Poupart-Lafarge a Le Figaro című lapnak ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bizottság elutasítása rossz jel az egész európai ipar számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb lépés a totális kereskedelmi háború feléWashingtoni idő szerint vasárnap éjfélkor életbe léptek a 200 milliárd dollárnyi kínai importra vonatkozó új amerikai vámok. Kína azonnal válaszolt.

Pénz Vállalat Alstom ICE Kína Siemens TGV Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.

Pénzügyek Másképpen
2021. október 18. 12:43 Fizetett hirdetés, Pénz

Állampapírokkal az infláció ellen – melyikkel érjük el a legjobb eredményt?

3,5 százalékot nem meghaladó infláció esetén a legjobb hozamot a Magyar Állampapír Plusz hozza, de ha magasabb az infláció akkor a Prémium Magyar Állampapír a nyerő.

Debreczeni Anna
2021. október 17. 12:34 Pénz, Támogatói tartalom

Az építőmunkások kétszer annyiból tudtak takarékoskodni a reformkorban, mint a szőlőmetszők

Folytatjuk tavaly indult cikksorozatunkat a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeiről.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.