Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 2. 07:54 Közélet

20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyében

Nagy pénzek mozdultak meg, miután 2014 szeptemberében bejelentette az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy 12 másik város mellett Budapest is helyet ad a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságnak. A legnagyobb összeg a nettó 150 milliárd forintba kerülő Puskás stadion, de a döntés idején sokan gondolták azt, hogy a közlekedés fejlesztése ennél is többe kerül majd.

A kisebb falat a közmondásosan rossz állapotban lévő ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása, amelyre tavaly áprilisban egy kormányhatározat el is különített 20 milliárd forintot. Ezt a munkát már tavaly el kellett volna kezdeni, de nem sok minden történt azon kívül, hogy leszerelték a hírhedt magasságkorlátozó kaput. Megkérdeztem a Budapesti Közlekedési Központot, hogy mikor kezdődik el a felújítás és befejeződik-e a foci-Eb 2020. júniusi kezdetéig, de egyelőre nem érkezett válasz.

Nem javítja Budapest imázsát, ha a reptérről buszozó vagy taxizó szurkolóknak át kell majd élniük ugyanazt a vesekőrázó zötykölődést, mint manapság. Ráadásul ezt nem is lehet elkerülni, hiszen vonattal továbbra sem lehet eljutni a repülőtér 2-es termináljára, az 1-esen pedig megszűnt az utasforgalom a Malév 2012. februári csődjét követően.

Az Eb rendezési jogának elnyerésekor felcsillant a remény, hogy megváltozik ez a helyzet, már csak azért is, mert UEFA-előírás, hogy 

nagy kapacitású és megbízható összeköttetés legyen a rendező városok repülőtere és a városközpont/stadion között.

Ez pedig a gyorsforgalmi útra nem igazán áll, hiszen egy-egy baleset időről-időre óriási torlódást okoz.

A kormány 2016 novemberében döntött is arról, hogy épüljön meg a vasúti összeköttetés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati Pályaudvar között. Ekkor még mindig elegendő idő lett volna, hogy ez elkészüljön a foci-Eb előtt, és egyben eldőlni látszott az a régi vita is, hogy a meglévő vasúthálózatból épüljön leágazás Ferihegy 2-höz, vagy egy kifejezetten a repteret kiszolgáló infrastruktúra jöjjön létre. (Az előbbi verzió nyert.)

Az idő múlásával az esélyek nyilvánvalóan romlottak, de az elmúlt napok-hetek végképp egyértelművé tették, hogy nem lesz semmi a reptéri vasútból 2020 közepére. Január elején Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója azt mondta a hvg.hu-nak, hogy minimum négy-öt év, mire a reptéri vasúton elindulhat a forgalom. Két héttel később a Demokratának pedig arról nyilatkozott, hogy a kormány még nem döntött a kiágazás-külön vasút kérdésben.

Ez a 2016. novemberi kormánydöntés fényében különösen érdekes, de magyarázatot adhat a rejtélyre a hvg.hu értesülése, amely szerint a kínai állami vasúti járműépítési vállalat 2017-ben kifejezte szándékát, hogy Bank of China-finanszírozással, magyar állami hozzájárulás nélkül, saját üzleti kockázatra külön pályát építene a repülőtér és a Keleti pályaudvar között.

Úgy számoltak, hogy a pálya és a hat darab jármű kihozható 180 milliárd forintból, ami elég optimista becslésnek tűnik. De ez elvileg mindegy, hiszen saját kockázatát futná a beruházó. Ez vonzó lehet a kiágazós, közpénzből finanszírozott verzióhoz képest, amelynek költségigényét 142 milliárd forintra tették 2016 elején, de az építőipari áremelkedés fényében ez egy szerény becslésnek tűnik. Az unió ugyan valószínűleg támogatná a beruházást, de a mostani pénzügyi ciklusban erre már aligha lesz pénz, a 2021-ben induló időszak keretei pedig egyelőre bizonytalanok.

Érdemes azért óvatosan közelíteni a kínai ajánlathoz, piaci alapon ugyanis eléggé kétséges a megtérülése, olyat viszont még nem nagyon látott a világ, hogy a kínaiak ne vártak volna üzleti vagy stratégiai*Srí Lanka, miután nem tudta fizetni a kínai fejlesztési hiteleket, kénytelen volt 99 évre kínai kézbe adni Hambantota kikötőjét. hasznot egy ekkora volumenű beruházástól. A kínai hitelből tervezett, Budapestet elkerülő tehervasút, a V0 a kockázatok megosztása körüli vita miatt került le a napirendről. Szintén az anyagiak miatt nem hirdettek még győztest – az előzetes tervekkel szemben – a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának fejlesztését szolgáló tenderen.

Visszatérve a reptéri vasútra,

most ugyanott tartunk, mint 1999-ben, amikor Demján Sándor felvetette, hogy gyorsvasutat kellene építeni a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között.

Így, hogy a foci-Eb-re már biztosan nem épül meg a vasút, és a 2024-es budapesti olimpia álma is szertefoszlott, nyugodtan tovább lehet gondolkodni a legjobb megoldáson.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Foci Eb gyorsvasút kormány liszt ferenc nemzetközi repülőtér MÁV vasút Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.