Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 2. 07:54 Közélet

20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyében

Nagy pénzek mozdultak meg, miután 2014 szeptemberében bejelentette az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy 12 másik város mellett Budapest is helyet ad a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságnak. A legnagyobb összeg a nettó 150 milliárd forintba kerülő Puskás stadion, de a döntés idején sokan gondolták azt, hogy a közlekedés fejlesztése ennél is többe kerül majd.

A kisebb falat a közmondásosan rossz állapotban lévő ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása, amelyre tavaly áprilisban egy kormányhatározat el is különített 20 milliárd forintot. Ezt a munkát már tavaly el kellett volna kezdeni, de nem sok minden történt azon kívül, hogy leszerelték a hírhedt magasságkorlátozó kaput. Megkérdeztem a Budapesti Közlekedési Központot, hogy mikor kezdődik el a felújítás és befejeződik-e a foci-Eb 2020. júniusi kezdetéig, de egyelőre nem érkezett válasz.

Nem javítja Budapest imázsát, ha a reptérről buszozó vagy taxizó szurkolóknak át kell majd élniük ugyanazt a vesekőrázó zötykölődést, mint manapság. Ráadásul ezt nem is lehet elkerülni, hiszen vonattal továbbra sem lehet eljutni a repülőtér 2-es termináljára, az 1-esen pedig megszűnt az utasforgalom a Malév 2012. februári csődjét követően.

Az Eb rendezési jogának elnyerésekor felcsillant a remény, hogy megváltozik ez a helyzet, már csak azért is, mert UEFA-előírás, hogy 

nagy kapacitású és megbízható összeköttetés legyen a rendező városok repülőtere és a városközpont/stadion között.

Ez pedig a gyorsforgalmi útra nem igazán áll, hiszen egy-egy baleset időről-időre óriási torlódást okoz.

A kormány 2016 novemberében döntött is arról, hogy épüljön meg a vasúti összeköttetés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati Pályaudvar között. Ekkor még mindig elegendő idő lett volna, hogy ez elkészüljön a foci-Eb előtt, és egyben eldőlni látszott az a régi vita is, hogy a meglévő vasúthálózatból épüljön leágazás Ferihegy 2-höz, vagy egy kifejezetten a repteret kiszolgáló infrastruktúra jöjjön létre. (Az előbbi verzió nyert.)

Az idő múlásával az esélyek nyilvánvalóan romlottak, de az elmúlt napok-hetek végképp egyértelművé tették, hogy nem lesz semmi a reptéri vasútból 2020 közepére. Január elején Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója azt mondta a hvg.hu-nak, hogy minimum négy-öt év, mire a reptéri vasúton elindulhat a forgalom. Két héttel később a Demokratának pedig arról nyilatkozott, hogy a kormány még nem döntött a kiágazás-külön vasút kérdésben.

Ez a 2016. novemberi kormánydöntés fényében különösen érdekes, de magyarázatot adhat a rejtélyre a hvg.hu értesülése, amely szerint a kínai állami vasúti járműépítési vállalat 2017-ben kifejezte szándékát, hogy Bank of China-finanszírozással, magyar állami hozzájárulás nélkül, saját üzleti kockázatra külön pályát építene a repülőtér és a Keleti pályaudvar között.

Úgy számoltak, hogy a pálya és a hat darab jármű kihozható 180 milliárd forintból, ami elég optimista becslésnek tűnik. De ez elvileg mindegy, hiszen saját kockázatát futná a beruházó. Ez vonzó lehet a kiágazós, közpénzből finanszírozott verzióhoz képest, amelynek költségigényét 142 milliárd forintra tették 2016 elején, de az építőipari áremelkedés fényében ez egy szerény becslésnek tűnik. Az unió ugyan valószínűleg támogatná a beruházást, de a mostani pénzügyi ciklusban erre már aligha lesz pénz, a 2021-ben induló időszak keretei pedig egyelőre bizonytalanok.

Érdemes azért óvatosan közelíteni a kínai ajánlathoz, piaci alapon ugyanis eléggé kétséges a megtérülése, olyat viszont még nem nagyon látott a világ, hogy a kínaiak ne vártak volna üzleti vagy stratégiai*Srí Lanka, miután nem tudta fizetni a kínai fejlesztési hiteleket, kénytelen volt 99 évre kínai kézbe adni Hambantota kikötőjét. hasznot egy ekkora volumenű beruházástól. A kínai hitelből tervezett, Budapestet elkerülő tehervasút, a V0 a kockázatok megosztása körüli vita miatt került le a napirendről. Szintén az anyagiak miatt nem hirdettek még győztest – az előzetes tervekkel szemben – a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának fejlesztését szolgáló tenderen.

Visszatérve a reptéri vasútra,

most ugyanott tartunk, mint 1999-ben, amikor Demján Sándor felvetette, hogy gyorsvasutat kellene építeni a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között.

Így, hogy a foci-Eb-re már biztosan nem épül meg a vasút, és a 2024-es budapesti olimpia álma is szertefoszlott, nyugodtan tovább lehet gondolkodni a legjobb megoldáson.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta.

Közélet Foci Eb gyorsvasút kormány liszt ferenc nemzetközi repülőtér MÁV vasút Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. június 18. 16:18 Közélet

A 2020-as költségvetés tartásához sokaknak kellene sokat, és főleg hatékonyan dolgozni

És még a világgazdaságtól is azt kell elvárnunk, hogy jól viselkedjen, különben jöhet a csendes megszorítás.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.

Fabók Bálint
2019. június 13. 06:52 Közélet, Vállalat

Szicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedését

Az ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Avatar
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

A dohányzás itthon még mindig súlyos probléma. Egy új tanulmány megmutatja, hogyan jelennek meg itt is a nemi egyenlőtlenségek.