Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 2. 07:54 Közélet

20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyében

Nagy pénzek mozdultak meg, miután 2014 szeptemberében bejelentette az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy 12 másik város mellett Budapest is helyet ad a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságnak. A legnagyobb összeg a nettó 150 milliárd forintba kerülő Puskás stadion, de a döntés idején sokan gondolták azt, hogy a közlekedés fejlesztése ennél is többe kerül majd.

A kisebb falat a közmondásosan rossz állapotban lévő ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása, amelyre tavaly áprilisban egy kormányhatározat el is különített 20 milliárd forintot. Ezt a munkát már tavaly el kellett volna kezdeni, de nem sok minden történt azon kívül, hogy leszerelték a hírhedt magasságkorlátozó kaput. Megkérdeztem a Budapesti Közlekedési Központot, hogy mikor kezdődik el a felújítás és befejeződik-e a foci-Eb 2020. júniusi kezdetéig, de egyelőre nem érkezett válasz.

Nem javítja Budapest imázsát, ha a reptérről buszozó vagy taxizó szurkolóknak át kell majd élniük ugyanazt a vesekőrázó zötykölődést, mint manapság. Ráadásul ezt nem is lehet elkerülni, hiszen vonattal továbbra sem lehet eljutni a repülőtér 2-es termináljára, az 1-esen pedig megszűnt az utasforgalom a Malév 2012. februári csődjét követően.

Az Eb rendezési jogának elnyerésekor felcsillant a remény, hogy megváltozik ez a helyzet, már csak azért is, mert UEFA-előírás, hogy 

nagy kapacitású és megbízható összeköttetés legyen a rendező városok repülőtere és a városközpont/stadion között.

Ez pedig a gyorsforgalmi útra nem igazán áll, hiszen egy-egy baleset időről-időre óriási torlódást okoz.

A kormány 2016 novemberében döntött is arról, hogy épüljön meg a vasúti összeköttetés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati Pályaudvar között. Ekkor még mindig elegendő idő lett volna, hogy ez elkészüljön a foci-Eb előtt, és egyben eldőlni látszott az a régi vita is, hogy a meglévő vasúthálózatból épüljön leágazás Ferihegy 2-höz, vagy egy kifejezetten a repteret kiszolgáló infrastruktúra jöjjön létre. (Az előbbi verzió nyert.)

Az idő múlásával az esélyek nyilvánvalóan romlottak, de az elmúlt napok-hetek végképp egyértelművé tették, hogy nem lesz semmi a reptéri vasútból 2020 közepére. Január elején Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója azt mondta a hvg.hu-nak, hogy minimum négy-öt év, mire a reptéri vasúton elindulhat a forgalom. Két héttel később a Demokratának pedig arról nyilatkozott, hogy a kormány még nem döntött a kiágazás-külön vasút kérdésben.

Ez a 2016. novemberi kormánydöntés fényében különösen érdekes, de magyarázatot adhat a rejtélyre a hvg.hu értesülése, amely szerint a kínai állami vasúti járműépítési vállalat 2017-ben kifejezte szándékát, hogy Bank of China-finanszírozással, magyar állami hozzájárulás nélkül, saját üzleti kockázatra külön pályát építene a repülőtér és a Keleti pályaudvar között.

Úgy számoltak, hogy a pálya és a hat darab jármű kihozható 180 milliárd forintból, ami elég optimista becslésnek tűnik. De ez elvileg mindegy, hiszen saját kockázatát futná a beruházó. Ez vonzó lehet a kiágazós, közpénzből finanszírozott verzióhoz képest, amelynek költségigényét 142 milliárd forintra tették 2016 elején, de az építőipari áremelkedés fényében ez egy szerény becslésnek tűnik. Az unió ugyan valószínűleg támogatná a beruházást, de a mostani pénzügyi ciklusban erre már aligha lesz pénz, a 2021-ben induló időszak keretei pedig egyelőre bizonytalanok.

Érdemes azért óvatosan közelíteni a kínai ajánlathoz, piaci alapon ugyanis eléggé kétséges a megtérülése, olyat viszont még nem nagyon látott a világ, hogy a kínaiak ne vártak volna üzleti vagy stratégiai*Srí Lanka, miután nem tudta fizetni a kínai fejlesztési hiteleket, kénytelen volt 99 évre kínai kézbe adni Hambantota kikötőjét. hasznot egy ekkora volumenű beruházástól. A kínai hitelből tervezett, Budapestet elkerülő tehervasút, a V0 a kockázatok megosztása körüli vita miatt került le a napirendről. Szintén az anyagiak miatt nem hirdettek még győztest – az előzetes tervekkel szemben – a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának fejlesztését szolgáló tenderen.

Visszatérve a reptéri vasútra,

most ugyanott tartunk, mint 1999-ben, amikor Demján Sándor felvetette, hogy gyorsvasutat kellene építeni a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között.

Így, hogy a foci-Eb-re már biztosan nem épül meg a vasút, és a 2024-es budapesti olimpia álma is szertefoszlott, nyugodtan tovább lehet gondolkodni a legjobb megoldáson.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta.

Közélet Foci Eb gyorsvasút kormány liszt ferenc nemzetközi repülőtér MÁV vasút Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Váczi István
2021. december 1. 17:43 Közélet

Indul új véleményoldalunk, a G7 Holnap

Egy olyan felületet hozunk létre a G7-en belül, ahol vendégszerzőinkkel megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni a Magyarország előtt álló kihívásokat. Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Fontos

Forint Ferenc
2021. december 3. 09:21 Fizetett hirdetés

Milyen cipőt viseljen egy divatos üzletasszony?

Egy jól eltalált, tisztességes cipő nemcsak stílusossá teszi az embert, hanem növeli az önbizalmat is. Milyen alkalmi cipőt vegyen fel egy üzletasszony?

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.