G7 Reggel

2022. október 6. | Gazdasági sztorik öt percben

A nyilvános illemhelyek Budapesten a legdrágábbak az általunk vizsgált tíz közép-európai városban. Budapesten arányaiban viszonylag kevés nyilvános WC van, a tíz város közül Stuttgartot és Bukarestet előzi meg.

Számokban: Budapesten 250 forint a használati díj a legnagyobb szolgáltatónál, a német és osztrák városokban pedig fél euró. A tíz városban az átlagár 158 forint.

Budapest: a legtöbb nyilvános WC-t kerületek üzemeltetik, a legnagyobb üzemeltető pedig a Csatornázási Művek, amely éppen teszteli a bankkártyás fizetést.

• A fővárosi önkormányzat évi 180 millió forint bevételre tesz szert a WC-kből, ami “messze nem fedezi a költségeket”.

Külföldi példák: a tíz városban egyedül Stuttgartban ingyenesek a WC-k, legalábbis a kétharmaduk, de 2025-ig az összes az lesz. Így szeretnék megelőzni, hogy a kapualjakba, kertekbe és udvarokra végezzék a dolgukat emberek.

• Münchenben vendéglátóhelyeknek fizet az önkormányzat havi 30 eurót, hogy bárki használhassa az illemhelyeket.
• Ausztráliában az összes nyilvános WC-t térképre tették, Indiában pedig a Google Mapsnek volt egy ugyanilyen kirakatprojektje.

A G7 teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni.

Szerdán több száz iskola több ezer tanára tüntetett, sztrájkolt vagy vett részt polgári engedetlenségben. Számos településen akcióztak, Budapesten több ezren alkottak élőláncot, elfoglalták a Margit hidat, majd este a Kossuth téren tüntettek.

Miért tüntetnek? Alapvetően azért, hogy magasabb béreket kapjanak a tanárok, csökkenjenek a munkaterheik és állítsák vissza a sztrájktörvényt. Ezek mellett ugyanakkor számos probléma megjelent a különböző kiállásokon, mint például:

• Adminisztrációs terhek
• Ingyenes túlórák
• Párbeszéd hiánya

Mi változott? Az év elején indult megmozdulásokhoz képest változás, hogy egyre jelentősebb számban képviseltetik magukat a diákok – és szüleik -, valamint a korábban elszigetelt kiállások egyre inkább egységesülnek.

• A budapesti élőlánc résztvevői között 90 százalékosra becsülte a diákok arányát a 444.
• A tavaszi tapasztalatok hatására kezdtek önszerveződni a tanárok. Az első személyes találkozóra közel negyven iskola tanárai mentek el egy budapesti romkocsmába.

Társadalmi bázis: Egyre szélesebb támogatást sejtet, hogy kisebb településeken és több kisvárosban is voltak megmozdulások. Több egyházi iskola is kiállt a tüntetések mellett, például ország legjobb egyházi gimnáziuma, a Szent Imre közel ötven tanára.

• Az esti budapesti tüntetésen 40 ezren voltak a szervezők szerint, ami jelentős létszám az elmúlt évek tüntetései alapján.

Mi a jelentősége? A Fidesz-kormány alatti nagy tömegbázisú tüntetések jellemzően valami ellen szerveződtek, mint az internetadó, a kata szűkítése, a CEU elüldözése, a rabszolgának nevezett törvény megalkotása vagy az MTA és az SZFE átalakítása. A mostani megmozdulásnak azonban strukturális gyökere van és politikamentesebb.

Kormányzati reakció: Az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy szükség lenne béremelésre az oktatásban, de azt a függőben lévő uniós támogatásokhoz kötötték. A szerdai tüntetéseket nem kommentálta a kormánypárt.

• A magánegészségügy terjeszkedése által mélyített krízishelyzeten próbál javítani a kiszivárgott egészségügyi reformtervezet, amely sosem látott módon von el orvosokat a kisebb településekről (Válasz Online)
• A Kölcsey Gimnázium néhány tanulója elmondja, hogy miért dühítik őket öt tanáruk kirúgása, mik a legkedvesebb emlékeik az elbocsátott pedagógusokkal, és mit tanultak tőlük az évek során. (24.hu)
• Új konkurenciát kaptak a nagy drogériák, a Kifli.hu után újabb cseh szereplő érkezett a magyar piacra. A Pilulka legfeljebb háromnapos szállítási határidőket vállal, és 15 ezer forintos kosárértéktől nem számít fel szállítási díjat. (G7)
• Három év alatt kell rendezni a halasztott gázszámlát Magyarországnak a Gazprom felé. Körülbelül 1,9 milliárd eurós könnyítést adnak az oroszok, 3,5 százalékos kamatra. (Hvg.hu)
• Szennyvízből készítenek sört az egyik legszárazabb amerikai államban, Arizonában. Egyelőre mindössze három amerikai városban engedélyezték az eljárást, ami apró lépés az egyre jelentősebb vízhiány csökkentésében. (Axios)

• A GDP arányában 5,7 százalékot fordítatottunk oktatásra 2002-ben, ez 2020-ra 4,7 százalékra – és az EU-átlag alá – csökkent.
• Különösen a kezdő fizetés alacsony nálunk. Romániában vagy Szlovákiában is 50 százalékkal több jut a kezdő tanároknak az átlagbérhez viszonyítva.

András fizikát tanít az ország egyik legjobb gimnáziumában, az Apáczaiban. Amikor a tegnap reggeli élőláncos tüntetésen átkelt egy zebrán, diákjai hangosan éljenezték, pár perces beszélgetésünk alatt pedig a képen látható két volt tanítványa is odament hozzá üdvözölni.

Jövőkép: 41 éve tanít és bár papíron hat hét múlva nyugdíjba benne, egyelőre nem fog. “Nyomás is van, hogy maradjak a tanárhiány miatt, meg van is kedvem a folytatáshoz. Mi mást csinálnék?” – mondta az öt nyelven beszélő András.

Miért tüntetett? Szerinte nemcsak az alacsony bér problémás, hanem például az infrastruktúra helyzete is.

• Az elmúlt 10-20 évben elmaradtak a fejlesztések szerinte, az épületek állaga szerinte kritikus szinten vannak.
• Egy fiatal kollégája stopperrel lemérte, hogy heti 51 órát tölt munkával. Pedig még akkor is leállította, ha elment WC-re.

Legfelemelőbb pillanat az elmúlt hetekben: “Az, hogy mennyien fejezik ki a szolidaritást” – mondta Andrást, akit érezhetően meghatott, hogy a budapesti élőlánc a Keletitől a Széll Kálmán térig tartott.

• Örült annak, hogy ennyien dudálnak a tüntetőnek, a legjobban pedig az tetszett neki, amikor egy biciklis is csatlakozott az autósokhoz a csengőjével.

6. Külső szemlélő: Egy elfeledett női figura

Éltető Andrea az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, kutatási területe többek között a külföldi működőtőke és a globális értékláncok.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Az élet, meg minden portréinterjú podcast beszélgetése Bódis Kriszta íróval, filmrendezővel és pszichológussal.

Miért? „A podcast első fele azért volt számomra nagyon érdekes, mert a magyar történelem egy sokoldalú és intelligens, de elfeledett női figurájáról szólt. A második része pedig azért, mert példát mutat arra, hogyan lehet a szegénytelepen élőket segíteni, oktatni, új életformát kínálni nekik, közben maximális tisztelettel, odaadással fordulni feléjük.”

Mikor történt? Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos 1930-ban mondott el egy mai szemmel is nagyon aktuális és tanulságos beszédet (amely a videóra kattintva is meghallgatható) egy szegedi kongresszuson.

Mi mondott? “Az a hallgatóság, amelyet a kezem alá a középiskola küld, minden vele született tehetsége mellett is, kevés kivétellel, nemcsak tudós képzésre, hanem minden nemű felső kiképzésre teljesen alkalmatlan. Annak az előzetes kiképzéséről el lehet mondani a rövid orvosi jelentés szavait: az operáció sikerült, a beteg meghalt. A tanítás jó volt, a gyermeket megölték, abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést.

(…)

Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki. És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az egyetemre, mi az után tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor az után további 5 év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkodás minden képességétől, akkor hirtelenül kilökjük őket az életbe, és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni.”