Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. december 9. 15:03 Támogatói tartalom, Tech

A rezsi nélküli, környezetbarát házaké a jövő

Ha lakást vagy házat vásárolunk akár újonnan, akár használtan, ma már kötelező az energetikai tanúsítvány ehhez is, akárcsak egy hűtőhöz vagy porszívóhoz. Az EE-től az AA++-ig terjedő skála alapján a legjobbakba sorolt ingatlant vásárolva akár azt is gondolhatjuk, hogy nagyon sokat tettünk a környezet védelméért, hiszen egy-egy ilyen ház kifűtéséhez vagy éppen hűtéséhez alig van szükség energiára.

Pedig lehet, hogy igen nagyot tévedünk, hiszen sok esetben a legmodernebb passzívházak építése során nagyon sok szén-dioxidot bocsátanak ki. Ezért akit igazán érdekel, hogy mennyire fenntarthatóan lakik, annak az építésre is legalább ekkora hangsúlyt kell helyeznie. Ebben azonban nincsen olyan könnyen érthető és kötelezően elkészítendő osztályozás, mint az energiacímke, ezért ebben nyújtunk segítséget.

Egy családi házakkal foglalkozó tudományos cikk annak járt utána, hogy egy tipikus, 105 négyzetméteres családi ház 50 éves élettartama alatt mekkora hatással van a globális felmelegedésre. Ehhez az ENSZ IPCC jelentésének összetett adatbázisát vették figyelembe, és minden egyes házépítési technológiánál megvizsgálták, hogy annak milyen szén-dioxid-kibocsátási hatása van. Nagyon fontos szerepe volt ebben, hogy összesen mennyi építési anyagot és milyen messziről kell a helyszínre szállítani.

Az építési kibocsátás mellett pedig annak is fontos szerepe volt, hogy a bontást hogyan lehet elvégezni: ennek is sokkal nagyobb a kibocsátása a nehezebb, csak nagyobb munkával elbontható házak esetében. Így nem csoda, hogy az eredmények alapján a 

a favázas könnyűszerkezetes családi házak messze a legkörnyezetbarátabbak, tizedannyi szén-dioxid egyenérték kibocsátással járnak, mint egy hagyományos, téglából és betonból épült ház.

 

Mennyire van fontos szerepe a lakhatásunknak a szén-dioxid-kibocsátásunkban? Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Hatóság adatai szerint a teljes szén-dioxid-kibocsátás 12 százalékát a kereskedelmi- és lakóingatlanok adják.

Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás ötöde az építőiparhoz kapcsolódik, így kiemelten fontos szerepe van. Hazánkban a szén-dioxid-kibocsátás 1990 és 2016 között harmadával csökkent, és ennél nagyobb mértékű volt a csökkenés az építőiparban 38 százalékkal. Azonban az elektromos áram előállítása és a közlekedés után ez a harmadik legnagyobb kibocsátásért felelős terület.

Magyarországon a könnyűszerkezetes házak nem igazán lettek népszerűek. Részletes adatok erről nem érhetők el, de hazánkban még kevés házat építenek fából vagy előgyártott elemekből. Európában azonban egyre népszerűbbek ezek, a Roland Berger tanácsadócég elemzése a következő években éves szinten legalább 10 százalékos növekedést jelez előre a közép- és észak-európai téréségben. 

A könnyűszerkezetes házaknak – főként ha fából készül a szerkezetük -, van egy óriási előnye környezeti szempontból: nem kell hozzájuk beton. A globális felmelegedés megállítása pedig nem lesz lehetséges, ha nem sikerül az emberiségnek a betonmániáját kinőnie, mert a beton elkészítéséhez használt cement előállítása a globális szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékért felelős.

A betonnal pedig más probléma is van: nem igazán lehet újrahasznosítani, szinte mindig lerakókba kerül. Elbontása nemcsak energiaigényes és szennyező, de az így keletkező sitt csúnya is, nem beszélve a sok porszennyezésről, ami bontáskor és szállításkor keletkezik. A fa talán a legjobb építőanyag környezeti szempontból, hiszen teljes egészében újrahasznosítható. Modern építőanyagként pedig szerkezeti elemként is hasznosítható, azaz nemcsak klasszikus faházként, hanem könnyűszerkezetes házak tartószerkezeteként is.

Hazánkban ráadásul igen idős a lakásállomány, a magyar házak kétharmada 1979 előtt épült, tehát 40 évesnél idősebb. Sőt, a házak fele a második világháborút megelőzően épült. Mindezek európai összehasonlításban is azt mutatják, hogy nagyon ráférne a fiatalítás a hazai lakásállományra. 2010 után azonban kevés lakóingatlan épült, ez az arány az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A lakóingatlanok megújítása ezért már nem várhat nagyon sokáig, és emiatt ez egy jó lehetőség a fenntarthatóbb épületek térnyerésére. Nagyon sokféle könnyűszerkezetes ház van, de egy magyar vállalkozás továbblépett az eddigi koncepciókon.

A Noah ház nemcsak egy fenntartható, környezetbarát anyagokból épített házat kínál, hanem egy minden külső közműcsatlakozás nélkül önellátó házat.

Így nemcsak az építés jár kisebb környezeti terheléssel, de a ház fenntartása – környezetileg és rezsiköltségekben is – gyakorlatilag nullára csökkenthető.

A magyar ötletgazda 2011-ben vitorlással kerülte meg a Földet – ezt is környezetbarát módon. A cél az volt, hogy 80 liternél kevesebb gázolajat használjanak a hajó motorjával, csak nagyon szükséges esetben bekapcsolva azt. Ehhez hónapokon át a vitorláshajón kellett lakni – ekkor döbbent rá a hajó gazdája, hogy végső soron egy önellátó háztartást hozott létre az óceán közepén.

Egy környezetbarát, alacsony energiaigényű ház építése nem kis kihívást okoz a házépítőnek: építésszel, gépésszel és statikussal egyeztetve sok elérhető megoldás közül lehet kitalálni, mi lesz a jó megoldás. Ez jelentős többletmunka a megrendelőknek, talán ezért is megy el a kedve sok, alapvetően a környezeti tudatosságot vagy az alacsony rezsiköltséget kereső házépítőnek ettől.

A Noah House gyorsan, egyszerűen teszi elérhetővé a fenntartható és önellátó energiatakarékos házakat: 40 nap alatt elkészülhet az előregyártott elemekből készülő ház, aminek még közműkapcsolatra sincs szüksége. A gyorsaság azért megoldható, mert típusházak vannak, amiket a vevői igényekre lehet szabni, de azért mégis egységesített formában készíthetők elő és gyárthatók.

A ház faszerkezetű, erre épül a hőszigetelés és a belső, illetve külső borítás. Az építést azonban az egyszerűsíti a leginkább, hogy nincs szükség alapozásra: az előkészített, elegyengetett talajra 3,5-4 méteres talajcsavarokat rögzítenek, és ez tartja meg a házat. Ez egyrészt a környezeti hatások minimalizálását segíti: nincs szükség drága és szennyező betonra. Ráadásul így olyan, például vizesebb altalajon is könnyen és gyorsan lehet építkezni, ahol a hagyományos technológiák drágák és időigényesek.

A talajcsavaroknak pedig van még egy előnye: a házak bontása esetén nem keletkezik hulladék, tájseb. Illetve a házat akár el is lehet költöztetni – persze ez nem egy egyszerű feladat, sok szervezést és munkát igényel, de ez még mindig egy gazdaságos lehetőség, ami a téglaházaknál nem lehetséges.

A házak áramellátását teljes mértékben napelemekkel biztosítják – ez nemcsak az áramfelhasználásra elegendő, hanem a fűtést is elektromos árammal oldják meg. A moduláris felépítés előnye, hogy az elvárásoktól függően a műszaki kiegészítések is a vevői igényekre szabhatók. Így aki szeretné, kandallót is kaphat – mégpedig egy igazán érdekes konstrukcióban. A kandalló ugyanis részt vehet a ház fűtésében, mégpedig oly módon, hogy mindig a szükséges mértékben egészítse ki az elektromos radiátorok fűtését, hogy így mindig egyenletes hőmérséklet legyen garantálható a házban.

A Noah házak esetében az volt a cél, hogy a fenntartható házakat magas kényelemmel, akár luxusmegoldásokkal is kombinálhassák a vásárlók. A tervezők odafigyeltek olyan apróságokra is, hogy például az előtető fölé rendelhető napelem átereszthesse a napfényt – tudtuk meg Czene Gergelytől, az OXO Technologies Holding Zrt. üzletfejlesztési vezetőjétől.

A cég fejlesztésébe ugyanis az OXO Technologies Holding Zrt. nemcsak anyagilag, de a szaktudásával is beszállt. A technológiai cégekbe befektető kockázati tőkealapnál ugyanis felismerték, hogy nem egy hagyományos házépítő cégről van szó. A Noah szabadalommal védte le a megoldásait a világ fő piacain, és itt egy olyan műszaki-üzleti innovációról van szó, amit licencértékesítéssel lehet más piacokra bevezetni. Ez pedig ugyanaz az üzleti modell végső soron, amivel a technológiai cégek gyors növekedést tudnak elérni.

A pandémia megmutatta, hogy egyre többeket érdekel az is, hogyan lehet akár hosszabb ideig is önfenntartóan, akár sziget üzemmódban élni. Míg az elektromos áramot napelemek termelik a Noah házaknál, addig a vízellátást az esővíz biztosítja, amelyből 25-40 köbmétert lehet tárolni. A Noah technológiájával az esővizet ivóvíz-tisztaságúra is át tudják alakítani. A használt vízből pedig a locsoláshoz, wc-öblítéshez használatos „szürke vizet” készítenek, hogy így csökkentsék a keletkező szennyvíz mennyiségét.

Az önellátás azonban nem is olyan egyszerű, de nem technológiai szempontból.

Magyarországon minden településnek saját helyi építési szabályzata van, amely sok esetben kötelezően előírja a közművesítést. A Noah házak esetén azonban ez felesleges költséget jelenthet a fenntartható házat építőknek. Természetesen az áramhálózatra csatlakozás akár előnyös is lehet, hiszen a ház által megtermelt, de nem használt energiát be lehet táplálni a hálózatba.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor kiemelten fontos, hogy nincs szükség közműcsatlakozásra, például egy külterületi szálloda, étterem vagy mezőgazdasági épület esetében. De a nagy építkezések, beruházások esetében is fontos szempont ez. A Noah-nál azért is nagy lehetőséget látnak ezekben az ideiglenes épületekben, mert itt külön előny lehet a talajcsavaros technológia és a mozgathatóság.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

Támogatói tartalom Tech fenntarthatóság házépítés noah ház noah house oxo oxo ventures Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Debreczeni Anna
2021. január 12. 11:07 Élet, Támogatói tartalom

A szerelmi házasságot még tiltották Magyarországon, amikor először lett női bankigazgató

Az I. világháború alatti férfihiány miatt több nő tudott magasabb képzettséget igénylő munkát végezni a bankoknál is, ahol erősen beleszóltak a magánéletbe.

Debreczeni Anna
2021. január 1. 12:17 Élet, Támogatói tartalom

A bankárzseni, aki bekötötte Magyarországot a globális pénzügyi vérkeringésbe

A Rothschild bankház küldte Bécsből Budapestre Kornfeld Zsigmondot, pár évtized múlva az osztrákok komoly versenytársai lettek a feltőkésített magyar iparvállalatok.

Bucsky Péter
2020. december 31. 11:06 Podcast, Támogatói tartalom, Tech

Az üzleti digitalizáció nagy lehetőség a magyar technológiai startupoknak

A koronavírus járvány kétségtelen legnagyobb nyertese a technológiai szektor. Legalábbis azok az ismert tech-cégek, amelyeknek  részvényeivel tőzsdén kereskednek. Nem olyan egyértelmű azonban a helyzet, ha összességében a technológiai cégek, különösen a startupok helyzetét vizsgáljuk.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.