Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. november 4. 07:30 Tech

Még hatalmasabbak lettek a már eleve mindenki felett uralkodó tech-óriáscégek, és egyelőre nincs ellenszer

723 milliárd dollár, 528 milliárd dollár, 520 milliárd. A tőzsde szerint ennyit ér az Alphabet (ismertebb nevén a Google), az Amazon és a Facebook, nem sokkal azt követően, hogy az utóbbi napokban nyilvánosságra hozták negyedéves jelentéseiket. Ezekből a leginkább az derült ki, hogy a már eleve iszonyatosan nagy hatalmú cégek még erősebbek lettek.

Mindhárom cég árbevétele és nyeresége is sokkal jobb volt a vártnál, egyben rekord, de az igazán szédületes az, ha ránézünk a hosszú távú grafikonra:

 

A Google és a Facebook nyeresége együttesen 11,4 milliárd dollár volt ebben az egyetlen negyedévben.

Ezeket a cégeket a fogyasztók szeretni szokták, hiszen vagy szórakoztatóak, kényelmesek és (látszólag) ingyenesek a szolgáltatásaik, vagy – mint az Amazon esetében – lényegesen olcsóbbá teszik a piacon elérhető termékeket.

A múlt hét egyik fontos híre volt például, hogy az Amazon betenné a lábát a gyógyszertár-piacra. A gyógyszerpiac az USA-ban nehezen átlátható, így a gyógyszerekkel kereskedő cégek jelentős profitrátát tudnak elérni. Az Amazon érkezése rögtön nagyobb átláthatóságot (például összehasonlítható árakat) hozna a piacra, ezért a befektetők ijedten adták el az amerikai gyógyszertár-láncok részvényeit. A fogyasztóknak viszont jó, ha olcsóbbak lesznek a gyógyszerek. Akkor mitől kellene félni?

Nem csoda, hogy az emberek gyanútlanul élik a teljes életüket a Facebookon, sőt, az Amazon hallgatózó robotgépét a hálószobájukba is beengedik.

De azért van valami aggasztó abban, hogy Google és Facebook gyakorlatilag duopóliumként gyűjti be az amerikai online reklámköltések közel kétharmadát (és az utóbbi évek növekedését teljes egészében), vagy hogy az Amazonnál csapódik le az amerikai online vásárlások fele. Ez nagyjából így van az összes országban, ahol ezek a cégek megjelentek. 

Az alapvető probléma az, hogy elsőre nem egyértelmű, hogy valójában fizetünk az ingyenes vagy olcsó szolgáltatásokért: az adatainkkal.

Az adatot erőforrásként hasznosító óriáscégeknél ugyan az adat erőforrás, de máshogyan viselkedik, mint a földből előbányászott nyersanyagok. Ha valaki előbányászna egységnyi kőolajat, akkor – mivel emelkedik a kínálat – változatlan kereslet mellett a globális kőolajár csökkenni fog. Az adattal viszont pont fordítva: minél több adat van egy cégnél, egységnyi pluszadat annál többet fog érni. Néhány adatpontnál nem lehet bevetni azokat a mesterséges intelligenciával tuningolt gépi tanulás-alogritmusokat, amikkel ezek az óriás techcégek a tökélesre kalibrált marketinggépezeteiket működtetik.

Ez főleg azért baj, mert a mostani helyzetben szinte kizárt, hogy valaki versenyezni tudjon ezekkel a cégekkel. Ha jön egy innovatív cég, azt rögtön felvásárolják a nagyok, mint a Facebook tette az Instagrammal vagy a Whatsuppal. És mint az Amazon esete is mutatja, szinte bármelyik iparágba be tudnak törni és ott is egyeduralmat szerezni. Csak idő kérdése, hogy mikor fognak elképesztő piaci túlsúlyukkal a mostaninál is durvábban visszaélni ezek a vállalatok.

Közben a halk kritikus morajból egyre hangosabb zúgás lett. Az Európai Bizottság például igen előremutató módon több mint kétmilliárd euróra bírságolta meg a Google-t idén júniusban, amiért saját keresőplatformján elnyomta ár-összehasonlító riválisait. Az amerikai kongresszusban a héten azért magyarázkodtak a Facebook és a Google vezetői, hogy miért nem ügyeltek jobban az orosz titkosszolgálat rubelben fizetett amerikai közösségi médiapropaganda-kampányánál – pedig a mostani eszközeikkel szinte lehetetlen lett volna ezt megakadályozni, hiszen pont azzal keresnek rengeteg pénzt, hogy bárkinek a lehető legegyszerűbbé teszik a hirdetések feladását.

Arról nem alakult még ki uralkodó álláspont, hogy be kell-e jobban szabályozni ezeket a cégeket, és ha igen, akkor hogyan. Az egyik elképzelés szerint semmit nem kell csinálni, amíg a fogyasztók nem szenvednek kárt, mások viszont a versenyjogi szabályok alapos átgondolásától kezdve az internetes óriáscégek közműcégként való megkötéséig sok mindent bevetnének.

(A fenti képen Mark Zuckerberg próbálgatja VR-szemüvegét, fotó: AFP / Europress)

Tech amazon facebook google Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Rigó Anita
2018. november 6. 12:26 Tech

A bitcoin-bányászat több mint kétszer annyi energiát fogyaszt, mint az aranyé

Ez az első tanulmány, ami a dollárérték alapján vizsgálja az előállítás energia költségét.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.