Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. november 4. 07:30 Tech

Még hatalmasabbak lettek a már eleve mindenki felett uralkodó tech-óriáscégek, és egyelőre nincs ellenszer

723 milliárd dollár, 528 milliárd dollár, 520 milliárd. A tőzsde szerint ennyit ér az Alphabet (ismertebb nevén a Google), az Amazon és a Facebook, nem sokkal azt követően, hogy az utóbbi napokban nyilvánosságra hozták negyedéves jelentéseiket. Ezekből a leginkább az derült ki, hogy a már eleve iszonyatosan nagy hatalmú cégek még erősebbek lettek.

Mindhárom cég árbevétele és nyeresége is sokkal jobb volt a vártnál, egyben rekord, de az igazán szédületes az, ha ránézünk a hosszú távú grafikonra:

 

A Google és a Facebook nyeresége együttesen 11,4 milliárd dollár volt ebben az egyetlen negyedévben.

Ezeket a cégeket a fogyasztók szeretni szokták, hiszen vagy szórakoztatóak, kényelmesek és (látszólag) ingyenesek a szolgáltatásaik, vagy – mint az Amazon esetében – lényegesen olcsóbbá teszik a piacon elérhető termékeket.

A múlt hét egyik fontos híre volt például, hogy az Amazon betenné a lábát a gyógyszertár-piacra. A gyógyszerpiac az USA-ban nehezen átlátható, így a gyógyszerekkel kereskedő cégek jelentős profitrátát tudnak elérni. Az Amazon érkezése rögtön nagyobb átláthatóságot (például összehasonlítható árakat) hozna a piacra, ezért a befektetők ijedten adták el az amerikai gyógyszertár-láncok részvényeit. A fogyasztóknak viszont jó, ha olcsóbbak lesznek a gyógyszerek. Akkor mitől kellene félni?

Nem csoda, hogy az emberek gyanútlanul élik a teljes életüket a Facebookon, sőt, az Amazon hallgatózó robotgépét a hálószobájukba is beengedik.

De azért van valami aggasztó abban, hogy Google és Facebook gyakorlatilag duopóliumként gyűjti be az amerikai online reklámköltések közel kétharmadát (és az utóbbi évek növekedését teljes egészében), vagy hogy az Amazonnál csapódik le az amerikai online vásárlások fele. Ez nagyjából így van az összes országban, ahol ezek a cégek megjelentek. 

Az alapvető probléma az, hogy elsőre nem egyértelmű, hogy valójában fizetünk az ingyenes vagy olcsó szolgáltatásokért: az adatainkkal.

Az adatot erőforrásként hasznosító óriáscégeknél ugyan az adat erőforrás, de máshogyan viselkedik, mint a földből előbányászott nyersanyagok. Ha valaki előbányászna egységnyi kőolajat, akkor – mivel emelkedik a kínálat – változatlan kereslet mellett a globális kőolajár csökkenni fog. Az adattal viszont pont fordítva: minél több adat van egy cégnél, egységnyi pluszadat annál többet fog érni. Néhány adatpontnál nem lehet bevetni azokat a mesterséges intelligenciával tuningolt gépi tanulás-alogritmusokat, amikkel ezek az óriás techcégek a tökélesre kalibrált marketinggépezeteiket működtetik.

Ez főleg azért baj, mert a mostani helyzetben szinte kizárt, hogy valaki versenyezni tudjon ezekkel a cégekkel. Ha jön egy innovatív cég, azt rögtön felvásárolják a nagyok, mint a Facebook tette az Instagrammal vagy a Whatsuppal. És mint az Amazon esete is mutatja, szinte bármelyik iparágba be tudnak törni és ott is egyeduralmat szerezni. Csak idő kérdése, hogy mikor fognak elképesztő piaci túlsúlyukkal a mostaninál is durvábban visszaélni ezek a vállalatok.

Közben a halk kritikus morajból egyre hangosabb zúgás lett. Az Európai Bizottság például igen előremutató módon több mint kétmilliárd euróra bírságolta meg a Google-t idén júniusban, amiért saját keresőplatformján elnyomta ár-összehasonlító riválisait. Az amerikai kongresszusban a héten azért magyarázkodtak a Facebook és a Google vezetői, hogy miért nem ügyeltek jobban az orosz titkosszolgálat rubelben fizetett amerikai közösségi médiapropaganda-kampányánál – pedig a mostani eszközeikkel szinte lehetetlen lett volna ezt megakadályozni, hiszen pont azzal keresnek rengeteg pénzt, hogy bárkinek a lehető legegyszerűbbé teszik a hirdetések feladását.

Arról nem alakult még ki uralkodó álláspont, hogy be kell-e jobban szabályozni ezeket a cégeket, és ha igen, akkor hogyan. Az egyik elképzelés szerint semmit nem kell csinálni, amíg a fogyasztók nem szenvednek kárt, mások viszont a versenyjogi szabályok alapos átgondolásától kezdve az internetes óriáscégek közműcégként való megkötéséig sok mindent bevetnének.

(A fenti képen Mark Zuckerberg próbálgatja VR-szemüvegét, fotó: AFP / Europress)

Tech amazon facebook google Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2021. április 9. 14:47 Tech

Nincs elég kínai munkás Kínában, a fiatalok már ott sem akarnak gyárakban robotolni

Fel kell pörgetni a kínai gyárak digitalizálását, ha az ország meg akarja tartani az alacsony gyártási költségeken alapuló versenyelőnyét.

Stubnya Bence
2021. április 9. 10:01 Tech

Európa ráeszmélt a lemaradására, rákapcsolna az akkumulátorgyártásra

2030-ra a globális gyártás 30 százalékát adhatják az európai akkumulátorgyártók a BloombergNEF előrejelzése alapján.

Torontáli Zoltán
2021. április 5. 11:25 Tech

Nem lesz több LG mobiltelefon

A dél-koreai gyártó bezárja a veszteséget halmozó üzletágát, és inkább a jóval jövedelmezőbb szegmensekre koncentrál.

Fontos

Avatar
2021. április 11. 15:45 Világ

Ha egy nőt zaklatnak a buszon, sokkal kevesebben lépnek közbe, mint ahányan eltökéltnek tartják magukat

Egy kísérletben kiderült, hogy a buszokon elhelyezett poszterek a figyelemfelhívásra jók, de nem változtatják meg az emberek viselkedését.

Kasnyik Márton
2021. április 11. 06:54 Világ

Mi igaz a Nagy Visszaállításból?

A legutóbbi davosi fórum egyesek szerint maga egy nagy összeesküvés volt. Miért félnek az emberek a globális elit jövőképétől?

Hajdu Miklós
2021. április 10. 16:02 Világ

A gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításának

Kelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.