Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. október 9. 14:10 Támogatói tartalom

Pénz helyett az ötletük éles kipróbálásával lehet a kezdő vállalkozókat pályára állítani

Ilyés Mártonnal, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnökével az október 12-én megrendezésre kerülő Smart Budapest Fórum kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen szerepet tölthet be egy fővárosi szervezet az innovatív okos város ötletek támogatásában. A tanulság: a befektetésnél is fontosabb a valós tapasztalatok gyűjtése, az első referenciák begyűjtése.

– Felkapott lett manapság okos városokról beszélni – minél több technológiai megoldást használnak egy városban, annál okosabb lesz?

– Nem, ez egy félreértés, a technológia csak egy eszköze a városfejlesztésnek. Az okos városok fő ismérve, hogy olyan közösségek összességeként tekintenek önmagukra, ahol a tudás, az információ a közösség bármely tagjánál ott lehet. Az okos város felismeri a problémáit, majd összegyűjti az ezek megoldásához szükséges tudást, erőforrást és információt a közösség tagjaitól, hogy azokat kreatívan felhasználva jobb életminőséget teremtsen a helyben élőknek.  Egy jól működő okos városban nem a hivataloktól, cégektől kell várni a megoldásokat, hanem közös egyenrangú félként alakítják ki az ott élők a jobb működést. Ehhez pedig nem csak technológiai megoldások lehetnek célravezetők. Az egyik általunk mentorált (jó példa lehet arra, hogy meglévő erőforrások kreatívabb felhasználása hogyan tesz fenntarthatóbbá-okosabbá egy várost – és nem technológia) cég, a Bedrock.farm a kihasználatlan pincék hasznosítására talált megoldást. A zöldségeket és gyümölcsöket messziről, jelentős környezetterheléssel napi kiszállítással hozzák a városokba – pedig a pincékben nagy mennyiségben lehetne nem csak olcsóbban, de jóval kisebb környezetterhelés mellett salátákat, fűszernövényeket helyben megtermelni. Hasonló ötletekkel sokat lehet tenni azért, hogy jobb legyen a városunkban élni.

– Kinek a feladata az okos városok fejlődéséhez szükséges innovatív megoldások felkarolása? Érdemes ezt a piacra bízni, állami, vagy önkormányzati részvételre van szükség

– A fejlett társadalmak kihívása, hogy nagyon sok embert és erőforrást kell összeszervezni – ebben nekünk is meg van a szerepünk. Nagyon sok innovátor és vállalkozó van ebben a városban, akik szeretnék kipróbálni a való életben is a megoldásaikat, termékeiket. A fővárosi önkormányzattal, a fővárosi vállalatokkal egy asztalhoz szerettük volna ültetni őket, hogy találjanak mindkét fél számára előnyös megoldásokat. Azt a kezdetektől tudtuk, hogy a fővárosi nagyvállalatok nem a leginnovatívabb kultúrából érkeznek. A nagy közszolgáltató cégeknél atombiztos rendszereknek kell működni, már csak a méretük miatt is lassabb a döntéshozatal. Ez igen más kulturális közeg, mint a kezdő vállalkozásokra jellemző kísérletezés, iteráció. A BVK Smart Budapest Közösség programjában inkubált cégeknél pedig azt látjuk, hogy ők nem ismerik a nagyvállalati világot, hogy a közbeszerzések és központi beszerzések világban nagyon nehezen tudják megmutatni a termékeit, még ha azok versenyképesek is – ezért nagy segítség nekik, ha ebben támogatni tudjuk őket.

– Helyi innovációkat kell keresni, vagy ma már globális megoldásokban kell gondolkodni?

– Ez a város sokkal okosabb annál, mint amennyire elsőre látszik, és számos kihasználatlan potenciál rejlik benne. A szereplők jobb összekötésével sokkal több projekt valósulhatna meg. A nagyvárosok ma  leginkább egymással versenyeznek a fejlett világban. Budapesten számos globális nagyvállalat fejlesztési központja van, sokezer fejlesztő dolgozik itt – de az általuk kitalált innovációk sokszor nem itt valósulnak meg. Sajnálatosan tipikus jelenség, hogy hazai innovációkat multinacionális vállalatok vásárolnak meg, majd amikor ezeket a megoldásokat szeretné igénybe venni a város is, akkor hatalmas összegű közbeszerzési eljárásokat kell lebonyolítani a hasznosítás érdekében. Mi azt szeretnénk elérni, hogy minél több hazai innováció tudjon itthon, a város segítségével eljutni a kipróbálás fázisába. Nem életszerű és előremutató, ha bizonyos ígéretes projektek esetében. Itthon a teszteket sem sikerül összehozni, később viszont már  európai nagyvárosokban vásárolnak a cég eszközeikből. Ilyen példánk is van a közelmúltból, és félő, hogy majd azokat  technológiákat is egy külföldi beszállítón keresztül, jóval drágábban kell később megvennie a városnak.

– Miért éri meg a startupoknak, kezdő vállalkozóknak a BVK Smart Budapest programjában részt venni? Hiszen ma elképesztő mennyiségű kockázati tőkéhez lehet jutni számos állami szereplőtől, a BVK pedig tőkét nem ad, „csak” inkubációt?

– A hazai startup szektor talán legnagyobb ballasztja, hogy szinte teljes egészében felvásárolta az állam – alig van már olyan pénzforrás, ami az államtól független lenne. Őszintén szólva félve kezdtünk bele – tartottunk tőle, hogy ebben a tömött mezőnyben pénz nélkül állunk rajthoz. A csapatok számára azonban üdítő és motiváló volt, hogy itt közös munkára vállalkoztunk, és nem befektetéseket akarunk adni. Tavaly ősszel egy pályázatot hirdettünk meg, amire 90 jelentkezés érkezett. 12 csapattal kezdünk közösen dolgozni, mindegyikkel az egyedi igényeik alapján egyesével.

Fotó: Malatinszky Dávid

– Ha nem pénzre, akkor mire van szüksége a kezdő cégeknek?

– Amikor nagyvállalatokhoz szeretnének elmenni az ötletükkel kezdő vállalkozók, akkor olyan aprónak tűnő segítség is fontos lehet, hogy kit és mivel érdemes keresni, hogy a prezentációban mit kell kiemelni. A kezdő cégeknek arra van szükségük, hogy a való életben ki tudják próbálni a termékeiket. A kapott visszajelzések nagyon értékesek a továbbfejlesztése során. Emellett az sem mellékes, hogy egy budapesti nagyvállalattól kapott referencia nagyon értékes a külföldi megjelenéskor. Budapestnek pedig még mindig fontos márkaértéke van világszerte. A Water MiniLab vízminőségmérő eszközének tesztelésében például a Fővárosi Vízművek tudott segíteni – ők egy kifejezetten nyitott, innovatív szemléletű nagyvállalat, amiben annak is szerepe van, hogy nemzetközi piaci megrendeléseik is jelentősek.

– Mit tanulhatnak a fővárosi vállalatok az innovatív vállalatoktól?

– A nagyvállalatok igyekeznek nagyon alaposan és hosszadalmasan projekteket előkészíteni és megvalósítani. Érdemesebb lehet lépésről lépésre haladni óriásprojektek helyett. Az elektronikus jegyrendszer jó példája annak, hogy hogyan nem érdemes összetett fejlesztésekbe fogni. A szörnyen bonyolult, elhibázott koncepció minden létező technológiát egyszerre akart átalakítani, a papír alapú jegytől kezdve a bankkártyás és az NFC-s okostelefonos alkalmazásig. Ehhez képest az utasok minél gyorsabban és minél egyszerűbb megoldásokat akarnak. A februárban elindított BudapestGO alkalmazás pár hét után már a teljes jegyárbevétel 10 százalékát bonyolította, mára pedig már a 20 százalékot is meghaladja.
A mostani válságos gazdasági helyzetben sokszor automatizmussá válik, hogy a várospolitikai cselekvés fókuszába a holnap helyeződik. Ez kétségtelenül érthető reakció – rövid távon. A mi feladatunk az, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban is megjelenítsük a hosszabb távú megfontolásokat, annál is inkább, mivel a hasonló helyzetekben felértékelődik az innováció jelentősége. Mondok egy példát: az elszabaduló energiaárak következtében bizonytalanság ütötte fel a fejét a távhőpiacon, amelyet segítene enyhíteni, ha a lakások nagy részében már fel lennének szerelve az okosmérők. Erre korábban nem igazán voltak ösztönzők – most viszont mindenki érzi, mennyire hiányoznak, hiszen így az a többszázezer lakás, amelyben nem lehet egyedileg mérni a fogyasztást, nem tud spórolni az energiaköltségein. De említhetem egyik partnerünk, a Thermowatt példáját is, akik szennyvízhővel foglalkoznak. A jelentős bekerülési költség okán ez korábban keveseknek volt igazán vonzó lehetőség, a jelenlegi energiapiaci környezetben azonban a megtérülés ideje jócskán rövidülhet.

– A Smart Budapest pályázat egy egyszeri lehetőség volt a vállaltoknak, vagy a jövőben is lesz hasonló lehetővé?

– Fontos kiemelni, hogy nem csak a 12 nyertes céggel dolgoztunk tovább, hanem Smart Budapest Közösség néven rendszeresen szervezünk eseményeket. Megvizsgáltuk a térség nagyvárosait, és mindegyiknek van ma már okos város irodája, ügynöksége. Budapesten is szeretnénk a tartós intézményi megoldás felé lépni, aminek a szervezeti és a pénzügyi lábát is fel kell építeni. A BVK elindult ebbe az irányba, és így szeretnénk struktúraváltást elérni. A BVK egy kihasználatlan szintjét közösségi irodává alakítottuk, már hat cég működik itt. Közülük a Redmenta online oktatási rendszereket fejlesztő cég nemrég kapott külföldi befektetést. Azon is dolgozunk, hogy a városháza kihasználatlan tereibe tudjunk okos város tematikájú cégeket bevinni – ez a hivatali kultúra fejlesztése és a polgárok felé nyitás kapcsán is nagyon előnyös lenne.

– Igen sok ötletes és innovatív megoldás van, amik java részt digitális eszközökhöz kötődnek. Ezek használata azonban idősebbek és rászorulók számára nem is olyan egyszerű. Mit lehet tenni, hogy egy okos város ne növelje a társadalmi különbségeket?

– Ez egy nagyon is jogos felvetés – a legtöbb okos szolgáltatáshoz az eszközök jelentik a belépési felvételt. Ez már ugyan sokat enyhült, hiszen okostelefon már nagyon sokaknál van. De a piaci bevezetésben gondolkodó szereplők a fizetős szolgáltatásaikkal a fizetőképes keresletet keresik. Azt is látni kell, hogy természetes módon a fiatal, technológiailag érzékeny réteget célozzák meg alapvetően a fejlesztések. Különösen figyelni kell ezért az exkluzivitásra – és szerencsére úgy látjuk, hogy erre van nyitottság. Hiszen az okos város megoldások olyan valóban tömegeket érintő kérdésekre adnak választ, mint a közösségi közlekedés, közlekedési zajterhelés. Ezek alapvetően a középosztály és a hátrányosabb helyzetű polgárok élettereihez kapcsolódnak alapvetően, nem a villaövezetről szól az okos város. De vannak kifejezetten az inkluzivitást megcélzó kezdeményezések is. Kiváló példa erre a gyorsan növekvő Munch, ami az éttermi ételmaradékot juttatja el a rászorulóknak. Különösen hasznos ez a megoldás a kimagasló élelmiszerinfláció mellett – ráadásul ebben a helyzetben egyre inkább szerepük lesz a élelmezési válsághelyzet kezelésében az önkormányzatoknak is. Okos város megoldások célja sokszor az emberek összehozása, jó példa erre a közösségi költségvetés megszervezése is.

– Vannak még kiaknázatlan területek az okosabb városfejlesztéshez Budapesten?

– Óriási mennyiségű adatvagyona van a fővárosnak, és ezt még nem használjuk megfelelően. Bogotának például van nyílt adatplatformja, de Budapestnek nincs. Egy csodálatos fejlesztés készült el, de ennek nagyobb része nem nyilvános. Ugyanaz a fejlesztőcsapat készítette el Szingapúr nyílt geoinformatikai rendszerét, ami azóta az okos város konferenciák sztárja. A Budapesten meglévő tudást és lehetőségeket sokkal jobban ki tudnánk használni, amihez az adatok megosztása egy kiváló lehetőség.

A cikk megírását a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány támogatta.

Támogatói tartalom Budapest bvk Ilyés Márton interjú okos város startup Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Pálos Máté
2023. január 13. 06:33 Élet, Támogatói tartalom

Az önálló, proaktív cselekvésben szorulnak a magyar diákok leginkább segítségre

“Az oktatás értékét nem az adja, hogy mit tanulsz meg, hanem hogy a megszerzett tudást képes vagy-e rugalmasan alkalmazni", mondják a neves nyugati egyetemi felvételire felkészítő Milestone Intézet vezetői. Az értékes tudásra pedig nagyobb az igény, aki teheti, külföldre megy tanulni, és nem csak a magániskolai szektorból.

László Pál
2023. január 5. 09:39 Podcast, Támogatói tartalom

Szűk év vár a gasztrovállalkozásokra, amit akár az előnyükre is fordíthatnak

2023 egy olyan év lesz, amikor különösen oda kell figyelniük a gasztrovállalkozásoknak a költésekre, mert várhatóan főleg az éttermi kiadásokat fogják vissza az emberek, így általános bevételcsökkenés várható. Ezért különösen fontos a kiadások strukturálása és a megfelelő fizetési partner kiválasztása.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.