Hírlevél feliratkozás
Szabó Bence
2021. augusztus 18. 10:32 Támogatói tartalom

Ötből három pontban biztosan veri az USA Európát válságkezelésben, és még ingyenpénzt is oszt

(A szerző a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)

Már a 2008-as gazdasági válság utáni visszarendeződés egyik legnagyobb tanulsága is az volt az Európai Unió számára, hogy az intézkedéseik volumenben és hatékonyságban jóval elmaradtak az Egyesült Államokban hozottaktól. Ez most sem változott érdemben.

A 2008-as események alapvetően a pénzügyi szektor összeomlásának és annak tovagyűrűző hatásának voltak következményei, míg a mostani járvány során kialakult recesszió leginkább keresleti válságként írható le. Így a járvány miatti gazdasági visszaesés egy teljesen más jellegű válságban csúcsosodott, de érdekes megnézni, hogy eddig hogyan teljesítettek a gazdaságot ösztönző programok a tengerentúlon és Európában.

Az akkori Fed – elnöke, Ben Bernanke vezetésével, ahogy azt a könyvében is leírja – addig még soha nem látott volumenű mennyiségi lazítási programba kezdett. Az amerikai jegybank jól használta a válságkezelési programban a nem konvencionális eszközök széles skáláját, ezen felül kívánatosabb időpontban is indította el ezeket, mint az Európai Központi Bank (EKB).

Természetesen a két jegybank és programjaik már csak eltérő felépítésük és céljaik miatt is korlátozottan hasonlítható össze, de a programok részleges kivezetéséből fontos tanulságokat lehetett levonni.

Beindult a pénzpumpa

Egy válság közeledtével a lakosság általában elhalasztja fogyasztását, és inkább megtakarítja pénzét. Tavaly óta a járványhelyzet miatti kormányzati intézkedések és lezárások következtében azonban még azok sem tudtak fogyasztani, akik egyébként megtették volna. A döntéshozók célja egyértelműen a gazdaságok újraindítása volt, különösen figyelve arra, hogy milyen formában tudják majd a hirtelen megugró munkanélküliséget kezelni.

A Biden-kormányzat az elnök beiktatása után két hónappal kiterjedt gazdaságösztönző programot hirdetett, melynek összege 1900 milliárd dollár (570 ezer milliárd forint, nagyjából 10 évnyi magyar GDP-nek megfelelő összeg). A keretösszeg jelentős részét munkanélküli segélyre, oltási programokra és a híressé vált, az állampolgároknak juttatott egyszeri 1400 dolláros (420 ezer forint) támogatás finanszírozására allokálták.

Az Európai Unió ezzel szemben 750 milliárd eurós (892 milliárd dolláros, ami az 1900 milliárd dolláros amerikai program kevesebb mint fele) gazdasági ösztönző programot hirdetett. A program finanszírozását – a történelem során először – az EU kötvénykibocsátásból fedezi. Elfogadását a tagországok hosszas vitája előzte meg, így az azonnali segítség nem állt rendelkezésre az egyes gazdaságoknak. Végül 2021 júliusában kezdte meg a pénzek szétosztását az EU. A csomagok mérete GDP-arányosan igen közel áll egymáshoz (USA 10%, EU 9%), azonban a hatékonyságuk nagyon eltérő. Az OECD áprilisi becslése alapján az Egyesült Államok termelékenységét 3,8 százalékkal, míg az Európai Unióét 0,5-1 százalékkal növelik az elfogadott helyreállítási csomagok.

Az alábbiakban öt szempont szerint nézzük meg, hogy az eddigi válságkezelés milyen eredményekhez vezetett az Egyesült Államokban, illetve az eurózónában.

1. Gazdasági növekedés

A járvány miatt a kormányok korlátozó intézkedéseket kényszerültek bevezetni, amelyek a legtöbb esetben komoly károkat okoztak a gazdaságuk szerkezetében. Teljes iparágak – mint az utasszállítás, a vendéglátás – álltak le, ami a termelékenység visszaeséséhez vezetett. 2020 második negyedévében az USA gazdaságára óriási ütést mért a vírus, azonban a harmadik negyedévtől kezdve negyedéves alapon folyamatosan növekszik. Ezzel szemben az eurózóna az elmúlt egy évben – az idei második negyedév előtt – csak 2020 harmadik negyedévében tudott növekedést elérni (szintén negyedéves alapon mérve). Ezt összevetve a vírushullámok idejével, illetve a korlátozások részleges lazításával, könnyen beláthatjuk a gazdaság újranyitásának jelentőségét. 2021 első két negyedéve pedig jól bemutatja, hogy az USA hatékonyabb oltási programja milyen különbséget jelent növekedési számokra lebontva.

2. Oltási programok

A 2008-as válságból és azt követő eseményekből tanulva fiskális és monetáris oldalról is viszonylag hamar érkezett válasz a potenciális válság kialakulásának ellensúlyozására, de a legfontosabb tényező az oltási program maradt. A jól működő oltási programokkal egyrészt meg tudják védeni az állampolgáraikat az országok, másrészt garantálni tudják, hogy minél hamarabb megtörténjen a nyitás. Előfeltétele tehát a javuló gazdasági teljesítménynek egy bizonyos átoltottsági szint elérése. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, az Egyesült Államokban a 100 főre eső beoltottak száma hosszú időn keresztül jóval magasabb volt az EU-ban tapasztalhatónál. Július közepén előzte meg ebben a mutatóban az Európai Unió az USA-t, azonban óriási különbségek vannak a tagországok között. Habár a növekvő átoltottság optimizmusra ad okot, a földrajzi, etnikai különbségek ezen a téren mindenképp aggasztóak.

3. Megtakarítások

Egy átlagember mind az EU-ban, mind az USA-ban elkezdte megtakarításait növelni a vírushelyzet fokozódásával párhuzamosan. Ez a tendencia fordítottan arányos a fogyasztás csökkenésével, hiszen a legtöbb esetben a korlátozások következtében még szűkült is a megvásárolható szolgáltatások és termékek köre.
Az USA-ban a korlátozások lazításával egyszerre kezdett el csökkenni a megtakarítások mértéke, amely fogyasztás formájában pörgette a gazdaságot. Az EU-ban ezzel szemben még mindig átlagosan jóval szigorúbb szabályozások vannak érvényben, ami meglátszik a megtakarítások növekvő tendenciájában is. Részben ennek is az eredménye a visszafogott gazdasági bővülés az első két negyedévben. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a javuló átoltottsági adatok újabb lazításokat tehetnek lehetővé, így a lakosság megtakarításainak egy részét ismét fogyasztásra költheti.

4. Munkanélküliség

A válság egyenlőtlenül érintette a gazdaság egyes szektorait. A vendéglátás, a személyszállítás óriási károkat szenvedett, így az ezen iparágakban működő vállalatok leépítésekbe kezdtek. A kormányzatok a legtöbb esetben igyekeztek munkahelymegtartó támogatásokkal, illetve kedvezményes hitelekkel fékezni a munkanélküliségi ráta elszabadulását, azonban ezek ellenére is rengetegen veszítették el állásaikat. Az USA-ban 2020 áprilisára 14,8 százalékra ugrott a munkanélküliek aránya, amelyet azóta fokozatosan 6 százalék alá sikerült szorítani, azonban még mindig magasabb szinten áll, mint a járvány kitörése előtt. Az EU-ban nem történt ilyen drasztikus ugrás, 7-9 százalék között maradt a munkanélküliségi ráta.

5. Infláció

Habár az inflációs tendencia részben az előzőleg felsorolt tényezők következménye, fontos mérőszáma egy gazdaság állapotának. A hatalmas kormányzati költekezések eredményeként olyan helyzettel találják magukat szemben a jegybankárok, amivel az előző válság óta nem: növekvő inflációs nyomással. A globális ellátási láncok súlyos károkat szenvedtek, az energiaárak óriásit emelkedtek, csakúgy, mint az árupiaci termékek árai, amelyek egyaránt hozzájárulnak a megugró inflációhoz.

Az EU-ban az oltási program fokozatos eredményeivel jöhetnek az újabb lazítások, ami a megugró fogyasztás miatt vezethet növekvő inflációhoz. A magasabb inflációt az EKB továbbra is átmenetinek tekinti, mivel a hosszútávon magas inflációhoz bérinfláció is szükséges lenne, azonban erre jelenleg semmi jel nem mutat. Továbbra is a 2 százalék alatti inflációs célt tartják reálisnak 2022-re, valamint 1,4 százalékot 2023-ra.

Részsikerek és további kihívások

A felsorolt makroökonómiai mutatók alapján látható, hogy az USA időben elindított intézkedései korábban hoztak eredményeket, azonban az inflációs nyomás, illetve a jelentősen visszaesett oltakozási kedv továbbra is megoldandó problémaként jelentkezik. Az EU-ban bevezetett intézkedések közül a helyreállítási csomag lassú elfogadása hosszú ideig segítség nélkül hagyta a járvány által komolyan sújtott országokat.

Fontos azonban kiemelni, hogy a válságot nemcsak közösségi, hanem nemzeti szinten is kezelték, amiben jelentősen eltérő sikerrel jártak az EU-n belül is a kormányok. A következő időszakban a gazdaságokba öntött pénzek miatt növekvő infláció kordában tartása lesz a válságkezelés legfontosabb eleme, és ennek sikeressége határozza meg majd nagyrészt a gazdaság jövőbeli teljesítményét.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Hajdu Miklós
2022. május 23. 10:08 Támogatói tartalom

A hatalmas vezetői irodáknak leáldozott, és ezzel még pénzt is kereshetnek a cégek

A cégek a költséghatékonyság és a munkaerő megtartása között egyensúlyozva egyre nagyobbra értékelik az optimalizáltan és rugalmasan használható irodai tereket.

Hajdu Miklós
2022. május 19. 16:09 Támogatói tartalom

A G7 új felmérésében az olvasók szoftverhasználati szokásaira kíváncsi

Arra kérünk, hogy válaszolj néhány egyszerű kérdésünkre a szoftverhasználati és -vásárlási szokásaiddal kapcsolatban.

A Partizán letiltásától a kényelmes rendelésig: áldás vagy átok az üzleti ökoszisztéma?

Egyre fogy a bizalom a nagy technológiai vállalatokkal szemben, a hasonló elven felépülő szolgáltatók nélkül azonban sokan már el se tudnák képzelni az életüket.

Fontos

Stubnya Bence
2022. május 26. 17:38 Pénz

Nyugdíj- és minimálbéremelést jelentett be Putyin, de így is bezuhan idén az orosz jövedelmek értéke

Az előrejelzések szerint a megugró infláció miatt az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek Oroszországban.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Jandó Zoltán
2022. május 25. 16:10 Adat

Rohamtempóban kezdte növelni gáztartalékait egész Európa, az ár már nem számít

Minden korábbinál nagyobb mennyiségben kezdték meg a földgáz felhalmozását az Európai Unió gázpiaci szereplői az elmúlt nagyjából másfél hónapban.