Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. június 15. 12:44 Támogatói tartalom

Miért óvatosak a magyarok, ha saját lábra állásról van szó?

Sokáig volt negatív kicsengése, ha valaki vállalkozóként mutatkozott be Magyarországon. A rendszerváltozás után, a 90-as években a vállalkozókat nagyrészt az ügyeskedőkkel, rosszabb esetben a zavarosban halászó, kétes módszerekkel előre jutó csoportokkal azonosították. Az utóbbi másfél évtizedben azonban a kreativitást, szorgalmat és csapatmunkát hangsúlyozó startupkultúra friss színt hozott ebbe a világba.

A startupok hazája, az Egyesült Államok simán veri az egész világot az innovatív induló vállalkozások mennyiségében és minőségben is. Az amerikai túlsúly egyik oka mindenképpen az, hogy merőben másképp gondolkodnak a sikerhez vezető útról, mint például az európai közegben. A tengerentúlon a hibázás a tanulási folyamat természetes része, nem pedig a világ vége –  az így felfogott „bukáskultúra” hiánya Magyarországon jelentős hatással van a startup-vállalkozások túlélésére és sikerességére, egy témában megjelent kutatás szerint is. A bukástól való félelem és a bukás jelentette bélyeg gátja mind az ötletek kibontakoztatásának, mind pedig az újrakezdésnek. Magyarországon „(…) akinek egyszer volt egy ötlete, de elbukta, onnantól le van írva… Amerikában, ha valamit mondani kell, akkor ott az ember azt mondja, hogy hmm, jó, akkor ez most bebukott, kövi” – idéztek egy nyilatkozót a fenti tanulmányban.

Az alábbi ábrán a startupok számának megoszlása látható, nem sorrendben, hanem a nagyobb országokra és európai uniós tagállamokra szűkítve a kört.

 

A startupok minőségét az egymilliárd dollárnál (jelenleg 308 milliárd forint) többre értékelt, úgynevezett unikornisok számával mérhetjük. Az értékelés Magyarországon jellemzően pár millió forinttól több százmillióig terjedhet, és az adott startup befektetés utáni, jövőbeli piaci értékét jelenti.

 

Sajnos nemzetközi összehasonlításban nem állunk túl fényesen, egyelőre regionális szinten sem. A vállalkozói teljesítményt számos tényező alapján vizsgáló Global Entrepreneurship Index rangsorában Magyarország az 50. helyet foglalta el 137 országból 2018-ban. Lehetne ennél jobb is a helyezésünk; a régióbeli versenytárs országok majdnem mind előttünk végeztek, Románia a 46., Szlovákia a 36., a csehek a 38., míg Ausztria az előkelő 16. helyet szerezte meg.

Akár versenyelőnyt is tudnának kovácsolni kelet-közép-európai startupok abból, hogy kevésbé fejlett a régió gazdasága Nyugat-Európához képest. Egy tanulmány szerint kisebb az esélye egy startup sikeres piacra lépésének a fejlettebb európai országokban, ahol viszonylag erős a piaci verseny és magasabb a cég indításának határköltsége. Emellett a csapat mérete is fontos vízválasztó faktor lehet: a fenti kutatás szerint az egy–négyfős mikrovállalatok túlélési aránya (azaz annak esélye, hogy megérik a 3. születésnapjukat) kisebb, mint a legalább tízfős kis- és középvállalkozások esetében.

A tipikus magyar startupper egyébként ugyanúgy néz ki, mint a tipikus európai: jó eséllyel egyetemet végzett és férfi. Itthon viszont az uniós átlag 16 százaléknál sokkal magasabb, 24% a nők aránya a startupot alapítók között, és Magyarországon az sincs kőbe vésve, hogy csak diplomával érdemes belevágni: az alapítók negyedének nincs diplomája, míg az EU-ban ez az arány sokkal alacsonyabb, 15%.

A vállalkozásindításhoz fontos készségekről, az üzlet felfuttatásának kihívásairól és szépségeiről beszélgetett három, teljesen különböző utat bejárt, a maga területén kiemelkedően sikeres vállalkozó a Telekom Magenta Podcast sorozatának legújabb részében. A befutott „nagyhal”, a Cápák között egyik befektetője, Balogh Péter (Petya), az angoltanárból elismert és sikeres marketingtanácsadóvá váló Janata Kriszta, az üzletépítés első lépéseit már maga mögött tudó Lukács Áron vállalkozó mesélték el azt a korántsem egyenes utat, ami nekik a sikerhez vezetett.

A teljes podcastot hallgasd meg itt:

Kevesen tudják, hogy Balogh Péter már akkor, az 1990-es években IT startupper volt Magyarországon, amikor még maga a fogalom sem létezett itthon. A világszerte ismert NNG autóipari navigációs szoftvercég egyik alapítója ekkor tanulta meg egy életre azt a ma már evidensnek tűnő alapvetést, hogy mindig kell biztonsági mentést készíteni a munkánkról. Egy budapesti Vámház körúti egyszobás irodában egy éven át napi 14 órát dolgozott egy keresőoldal fejlesztésén, aztán egy nap a winchester feladta, elfüstölt, és vele ment egyévnyi befektetett munkája is. Megbízója nem mondhatni, hogy nagylelkű lett volna, mindezért cserébe napi ellátmánya egy Útitárskrém, egy 2 literes kóla, 2-3 zsemle és 1 doboz cigaretta volt – emlékezett vissza a pontos részletekre a podcastban.

Balogh Péter eloszlatott pár tévhitet is a beszélgetés során. Nem igaz szerinte egyebek mellett az, hogy csak egyetemisták alapítanának startupokat – a sikeres startupalapító átlag 40 éves a hazai és nemzetközi statisztikák szerint is. Kell tehát a rutin, tapasztalat, kapcsolatrendszer, világlátás, és kell az a pár korábbi arcra esés is, hogy sikerre vigyen valaki egy vállalkozást.

Angoltanár, főállású feleség és anyuka volt sokáig Janata Kriszta, ahonnan fokozatosan nyergelt át a marketingtanácsadás területére. Most kisvállalkozásoknak segít láthatóvá válni, helyzetbe jutni és érvényesülni a piacon. Lassan két évtizedes marketinges tapasztalattal a háta mögött azt mondja, mindegy, milyen felületen megy a kommunikáció, lehet e-mail, a korábban népszerű blogok vagy a Facebook és az Instagram, mindig az örök emberi nyomógombokat kell ismerni, tiszteletben tartani és kicsit az adott felülethez adaptálni a mondanivalót. Kezdő vállalkozóknak pedig azt tanácsolta, gondolják végig, mi érdekli annyira őket, hogy nem fél év után szeretnének eredményt látni, hanem 5-10 évig hajlandóak kitartóan dolgozni, rajongani az adott célért.

Kanyargós úton jutott első startupjáig Lukács Áron, de ott rögtön repülőrajttal indított, Balogh Péter is befektetett a vállalkozásába, amely egy kreatív ajándékötleten alapul. Tudja ugyanakkor, hogy nem ilyen sima ez a pálya. Az első években sok tanulópénzt fog még fizetni, mert a hibák helyrehozatalára mennek majd el a befektetett milliók, mégis optimistán áll elébe a kihívásoknak.

A koronavírus sok kis- és közepes vállalkozás vezetőjét meggyőzte cége digitális jelenlétének szükségességéről. A Telekom ezért is döntött úgy, hogy elindítja a Hello Biznisz Klubot, ahova ingyenesen regisztrálhatnak a bármely területen működő, legfeljebb 50 fős magyar kkv-k. Saját adatlapot és online névjegykártyát hozhatnak létre a felületen, így könnyebben érhetik el potenciális ügyfeleiket és partnereiket – egyúttal egy közösség tagjaivá is válhatnak.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Stubnya Bence
2020. szeptember 16. 17:13 Közélet, Támogatói tartalom

A jövő év már elúszott, 2022-re érheti magát utol a magyar gazdaság

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Nike-pipa alakú lesz a válság, a világban pedig nagyszabású gazdaságpolitikai kísérlet indult el.

Pap Iván Avatar
2020. szeptember 1. 15:15 Pénz, Támogatói tartalom

Van alapja a mostani tech-fellendüléstől való félelemnek?

A szektor felívelését elnézve adódik a kérdés, hogy egy újabb eszközárbuborékot látunk képződni, mint a dotkomlufi esetében, vagy jelenleg a piac helyesen áraz.

Kasnyik Márton
2020. augusztus 15. 07:50 Podcast, Támogatói tartalom

Ha a válságra számítunk, az már nem is válság, hanem jövőkép

Miért vészelte át a magyar energetikai rendszer ilyen simán a járványhelyzetet, és hogyan működhet a legjobban a megújuló energia? Az Alteo vezetői, ifj. Chikán Attila és Luczay Péter a G7 podcast vendégei.

Fontos

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.