Másra is lehetne költeni ezt a hatalmas pénzt, mint a leginkább környezetkárosító közlekedési forma támogatására.
A betonipar hagyományos problémája a cement helyettesítése, régebben az ára, manapság pedig már inkább a környezetszennyező mivolta miatt.
A következő télen lesznek utoljára fűtött teraszok az országban, az energiapazarlás ugyanis nem egyeztethető össze a klímavédelemmel.
Több mint tíz éve nem látott szintre, 30 euró fölé drágult az egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ára az uniós kereskedelmi rendszerben.
A 2018-as emissziós statisztika kapcsán az Európai Bizottság felszólította a járműgyártókat, hogy tegyenek többet a kibocsátás csökkentése érdekében.
Nem véletlenül döntöttek úgy Mészáros Lőrincék, hogy inkább mégis eladják a legnagyobb magyar szénerőművet. Annyira megdrágultak a szennyezési jogok, hogy ebben a formában szinte biztos a vastag bukó 2021-től.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint 2040 előtt aligha fordul csökkenésbe a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, és legkorábban ötven év múlva érhetjük el a zéró-emissziós állapotot.
Jóval nagyobb többletkibocsátást okoz a SUV-ok terjedése, mint amennyi szén-dioxid-kibocsátást megspórolunk elektromos autóval és azzal, hogy hatékonyabbá válik a kisebb autók üzemanyag-felhasználása.
Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.
Van olyan építőipari technológia, aminek során a földeken megtermesztett építőanyagnak köszönhetően akár a légköri szén-dioxid megkötését is eredményezhetik az új épületek felhúzása.