Mostanában leginkább az elektromos és önvezető autók, illetve ezek környezeti hatásáról szóló vita tartja lázban az autóipart és iparág iránt érdeklődőket, közben viszont az elmúlt években a környezetkímélőnek nehezen nevezhető városi hobbiterepjárók (Sport Utility Vehicle – SUV) csendben letarolták a piacot.
A legnagyobb 20 autógyártó az elektromos autók eladásainak megtízszereződésére számít 2030-ig, és 2018-ban a hagyományos belsőégésű motoros autók eladásai 2 százalékkal csökkentek, amire 2008 óta nem volt példa. A trend eddig idén is kitartott: Kínában az első félévben 14, Indiában pedig 10 százalékkal estek vissza a hagyományos kocsik eladásai.
De mire elég ez környezeti szempontból? Jelenleg a járművekbe tankoljuk a globális olajkínálat negyedét, tehát akár arra is számíthatnánk, hogy a hagyományos autók keresletének csökkenése a globális olajfelhasználást is csökkenti. Csakhogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai alapján a hobbiterepjárók elteredéséből származó többletfogyasztás 2010 és 2018 között
ellensúlyozta azt a csökkenést, amit az elektromos autók elterjedéséből és a kisebb és közepes méretű autók motorjainak hatékonyság-növekedéséből származott.
Jelenleg a világon nagyjából 200 millió SUV van forgalomban, ami hatalmas növekedés 2010-hez képest, amikor még csak 35 millió volt ebből a kategóriából az utakon. A világon jelenleg az eladások negyven százalékát teszik ki a városi hobbiterepjárók. Az USA-ban az összes eladott autó fele, Európában a harmada volt ilyen fajta tavaly, de Indiában, Kínában és még Afrika urbanizálódó részein is nagyon népszerűek ezek az autók.
A városi terepjárók globális népszerűségének ára a szén-dioxid-kibocsátás növekedése. A SUV-ok olyan jelentős kibocsátónak számítanak, hogy 2010 óta csak az energetikai szektor előzte meg őket a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez hozzájáruló tényezők között. Egész konkrétan 544 megatonna volt a hozzájárulásuk a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez, több mint a nehéziparnak (ebbe beletartozik a vas-, az acél-, a cement- és az alumínimumipar is), a logisztikának és a légi közlekedésnek.
A városi terepjárók átlagosan negyedannyival fogyasztanak többet, mint a közepes méretű kocsik. Az IEA becslései alapján a SUV-ok elterjedése napi 3,3 millió hordónyi olajjal dobta meg a globális keresletet 2010 és 2018 között, az elektromos kocsik terjedése viszont csak napi 100 ezer, az energiahatékonyság javulása pedig csak 2 millió hordónyi olaj megspórolására volt elég naponta.
Ha a hobbiterepjárók a jelenlegihez hasonló tempóban fogynak, akkor 2040-ig napi 2 millió hordóval fognak hozzájárulni a globális olajkereslet növekedéséhez. Ez messze meghaladja azt a fogyasztáscsökkenést, ami az addigra forgalomba kerülő nagyjából 150 millió elektromos autó eredményezne.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
