Utoljára négy éve volt ennyi álláskereső. Májusban a fővárosban, illetve a kereskedelemben és a vendéglátásban rúgták ki a legtöbb embert.
A gazdasági satufék miatt a fiatal dolgozóknak most különösen nem könnyű, de hosszú távon az oktatás és a képzés leállása érinti igazán érzékenyen a korcsoportot.
A gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.
A foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.
Eddig a kölcsönzött dolgozók fele, 70-75 ezer ember veszíthette el a munkáját, de az állományban lévők 30 százalékának sincs feladata. Ez borús jövőt vetít előre.
Megjelent a végső, részletes jelentés a két évig tartó finn alapjövedelmi kísérletről. Az emberek boldogabbak lettek, de a munkaerőpiacra nem tudtak jobban visszatérni.
Nem lenne szabad hagyni, hogy a statisztika eltakarja, megszépítse a valós összefüggéseket, a szociális válságot kisebbnek mutassa a valóságosnál.
Márciusban még nem mondtak fel sokaknak, de a trendek alapján százezrek munkahelye lehet veszélyben. A járvány ráadásul növelheti a területi különbségeket is.
Bár a KSH az elemzésében a koronavírus hatásáról ír, egyelőre legfeljebb a járvány előszelének következményeit láthatjuk a számokban.
A járvány kitörése óta először közölt érdemi adatot a hazai munkaerőpiacról a kormányzat, de ezek valójában egy korábbi állapotot mutatnak.