Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. május 31. 18:10 Világ

Évtizedekig kísértheti a mostani huszonéveseket a mostani válság

Aránytalanul nagy mértékben sújtja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság a 25 évnél fiatalabb dolgozókat – állapította meg legutóbbi tematikus jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angol rövidítése alapján ILO).

Az ENSZ szakosított szervezetének adatai szerint ebben a korcsoportban a munkavállalók több mint hatoda vesztette el állását, fennmaradó részük pedig átlagosan 23 százalékkal kevesebb ideig dolgozhatott, mint a járvány előtt. A korcsoporton belül a nőket még a férfiaknál is jobban sújtják a problémák.

Az ILO szakemberei szerint a fiatal munkavállalókat az utóbbi hónapokban hármas sokkhatás érte:

  • a járvány egyrészt megszüntetett rengeteg munkahelyet,
  • másrészt megakasztotta az oktatási és képzési programokat,
  • végül pedig azok elé is akadályokat állít, akik most szeretnének munkahelyet váltani, vagy belépni a munkaerőpiacra.

„A koronavírus-válság gyorsabban és keményebben sújtott le a fiatalokra, különösen a nőkre, mint bárki másra. Ha nem lépünk gyorsan és hatékonyan a helyzetük javítása érdekében, akkor a vírus öröksége évtizedeken keresztül velünk marad”

– fogalmazott Guy Ryder, az ILO főigazgatója. Ha ezt nem sikerült elkerülni, akkor a szervezet jelentése szerint

a mostani fiatalok egy jól azonosítható „karanténgeneráció” tagjai lesznek.

Ennek elkerülése érdekében az ILO azt javasolja, hogy a fejlett országok indítsanak célzott programokat a fiatalok képzésére és munkalehetőségeinek javítására, míg a fejlődők számára olyan kezdeményezéseket javasol, amelyek révén nagy számban közvetlenül foglalkoztathatók a korcsoport tagjai.

Általánosabban pedig kiterjedt tesztelési és kapcsolatkövetési programokat javasol az ILO, mert az eddigi tapasztalatok szerint ezek révén anélkül lehet ellenőrzés alatt tartani a járványt, hogy teljesen le kellene állítani az életet, illetve a gazdaságot. Ráadásul ezek – igaz, csak ideiglenesen – új munkahelyeket is teremtenek.

A mostani válság azt követően jött, hogy tavaly – amikor még aránylag jól működött a világgazdaság – 13,6 százalékos volt a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája, magasabb, mint bármelyik másik korcsoporté. Ebből a korosztályból tavaly világszerte 267 millióan voltak, akik nem dolgoztak, és nem is vettek részt oktatásban vagy képzésben. De gyakran a dolgozók sem voltak irigylésre méltó helyzetben, mert sokszor csak rosszul fizetett vagy feketemunka jutott nekik.

A fiatalokat részben azért érinti olyan rosszul a mostani válság, mert több mint 40 százalékuk (összesen 178 millióan) valamelyik különösen érzékeny ágazatban dolgozott. Ezek közé az ILO az alábbiakat sorolta:

  • kis- és nagykereskedelem, gépjárművek javítása,
  • feldolgozóipar,
  • ingatlanügyletek, üzleti-adminisztrációs tevékenységek,
  • szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás.

A nők nagyobb érintettségét részben a feldolgozóipar magyarázza, hiszen a textilipar is idetartozik, ahol dominánsan őket foglalkoztatják. A problémákat súlyosbítja, hogy az említett 178 millió fiatal több mint háromnegyede, 131 millió az informális gazdaságban dolgozott, így ők valószínűleg semmilyen segítségre nem számíthatnak a munkájuk elvesztése után.

Ez a helyzet már önmagában is elég aggasztó, de ami igazán hosszú távúvá teheti a bajokat, az az oktatás és a képzés leállása. A járvány előtt a korosztályból 496 millióan tanultak a közép- vagy a felsőoktatásban, és egy közelmúltbeli (ILO-UNESCO-Világbank) kutatás első eredményei szerint 98 százalékukat érintett az oktatás-képzés részleges vagy teljes leállása. Háromnegyedük pedig a vizsgák elhalasztásával vagy törlésével szembesült.

Miközben globálisan a járvány előtt még csak a képzőhelyek ötöde kínált online kurzusokat, mostanra a kétharmaduk távoktatásra állt át. Nem meglepő módon azonban ez növeli az egyenlőtlenséget a világban, hiszen például Afrika számos országában nincsenek, vagy jóval kevésbé vannak meg az online kurzusok technikai feltételei. Ennek hiányában írott, illetve rádióban vagy tévében közzétett anyagokkal igyekeznek valamelyest pótolni a személyes oktatást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan olyan egyetem, ahol négyszeresére nőtt a terhelés a távoktatás miattRengeteg munka és még mindig sok kétség jellemzi a márciusban távoktatásra váltó főiskolák és egyetemek működését, de az átállás meglepően sikeres volt.

Ezzel együtt is nehezen elkerülhetőnek látszanak a hosszú távú gazdasági hatások, és egyáltalán nem csak a szegény országokban. Az Egyesült Államokban például egy számítás szerint négy hónapos kényszerű oktatási szünet miatt az érintett diákok összes jövőbeli keresete 2500 milliárd dollárral lehet kevesebb, ami a mostani amerikai GDP 12,7 százaléka.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer magyar munkahely úszhatott el a későn jött segítségenA gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.

Világ járvány képzés munkanélküliség oktatás válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.