Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. május 18. 14:43 Közélet

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

Magyarországon közel egy hónapot kell várni, hogy a KSH adataiból megtudjuk, mennyi embernek van munkája. Ez általában nem is szokott problémát okozni, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások felmérése szempontjából fontos lenne ezt minél előbb megismerni.

Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével most gyorsabban meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. Fontos kiemelni, hogy ezek havi átlagos foglalkoztatotti adatok, és csak a vállalkozásokra vonatkoznak – további módszertani részletek a csillagra kattintva érhetők el*A vállalkozások minden hónap 12. napjáig jelentik a NAV felé a foglalkoztatottaik után fizetendő járulékokat, így ezekből lehet azt is tudni, hogy mennyien dolgoztak a megelőző hónap végéig a cégnél.
Az így meghatározott átlagos statisztikai létszám érhető el a NAV rendszereiben, amiket a Bisnode használ. A statisztikai létszám azonban gyors változások idején csalóka lehet: ha valaki egy hónapban 30 napot dolgozott, és 1 nap már nem volt munkaviszonya, akkor 0,97 főnek számítják egy 31 napos hónapban.
Az adatok a felmondási időszakot sem mutatják meg, tehát ha valaki még felmondási idejét tölti, akkor is munkavállalónak számít.
Az átlagos statisztikai létszám azt is elfedi, ha egy vállalatnál egy elbocsájtott munkavállaló mellett új felvétel is van, így a valóságban a növekedés és csökkenés mellett biztosan több elbocsájtás és felvétel történt.
.

A KSH adatai szerint 2020 első negyedévében 4,25 millióan dolgoztak Magyarországon nem közfoglalkoztatottként. A közalkalmazottak és köztisztviselők száma 817 ezer, 540 ezren egyéni vállalkozók, a nonprofit szektorban is közel 166 ezren dolgoznak

A Bisnode gyűjtése igen pontos: a hazai vállalatok e szerint februárban még 2,573 millió főt foglalkoztattak, míg a KSH-adatokból az derül ki, hogy a cégek foglalkoztatottsága 2,7 millió fő lehetett év elején*Sajnálatos módon vállalati, állami és nonprofit megosztásban nem közlik havonta a foglalkoztatási adatokat.. Elemzésünkben hangsúlyozottan nem a teljes magyar foglalkoztatottságot, csak az annak közel kétharmadát kitevő céges adatokat elemezzük.

Ahogy korábbi cikkeinkben is kiemeltük, a felmondási időszakok miatt csak késleltetve jelenik meg a foglalkoztatási adatokban a koronavírus-járvány miatti elbocsájtási hullám: márciusban még csak 4 ezerrel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, áprilisban azonban további 58 ezerrel.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, igen jelentős az elbocsájtások mértékének eltérése tulajdonosi forma szerint. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások közel kilencszer annyi embert küldtek el, mint a külföldi kézben lévők. Az eltérés nagy részét persze az eltérő bázis (az összes foglalkoztatott száma) magyarázza, ezt figyelembe véve az látszik, hogy

a hazai tulajdonú vállalkozások arányaiban 3,5-szer több munkavállalót építettek le, mint a külföldiek.

 

Az eltérés egyik oka az lehet, hogy a magyar cégekhez képest a multinacionális vállalatok pénzügyileg jellemzően erősebbek, baj esetén általában számíthatnak anyavállalatuk támogatására. Ha leépítés mellett döntenek, az jó eséllyel nem azért történik, mert rövid távon enélkül veszélyben lenne a túlélésük, hanem azért, mert tartósabban a kereslet visszaesésére számítanak.

Másrészt a jellemzően multinacionális külföldi cégek a gyártásban, nemzetközi szolgáltatások területén dolgoznak globális piacra, míg a hazai cégek túlnyomó többsége a hazai piacon dolgozik, sokan ráadásul olyan ágazatban, ahol a járvány miatt szinte azonnal eltűnt a kereslet jelentős része.

Így például az éttermek, szállodák azonnal megérezték a válságot. A legnagyobb visszaesést arányaiban és abszolút értékben is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el: minden hetedik alkalmazottat elküldtek. A 16,5 ezer fős leépítés a turisztikai szezon kezdetén annyira jelentős, hogy az összes csökkenés negyedét ez az ágazat adta.

A második helyen a szolgáltatástámogatás és adminisztráció áll. Ebbe a kategóriába tartozik a konferenciaszervezés is, ami szinte teljesen ellehetetlenült. Ide tartozik a munkaerő-közvetítés is, ahol nagyon jelentős visszaesést tapasztaltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezrek alatt ketyeg a bomba, óriási munkanélküliséget jeleznek előre az eddigi leépítésekEddig a kölcsönzött dolgozók fele, 70-75 ezer ember veszíthette el a munkáját, de az állományban lévők 30 százalékának sincs feladata. Ez borús jövőt vetít előre.

Míg márciusban enyhe növekedést lehetett látni az építőiparban, mára itt is visszaesés következett be. A két különösen súlyosan érintett iparágon kívül azonban viszonylag enyhe volt a visszaesés, 1,4 százalékkal csökkent a munkavállalók száma. Ugyanakkor a leépítés – néhány kisebb jelentőségű ágazat kivételével – már a gazdaság szinte minden szektorában érezhető volt áprilisban.

 

Minden negyedik cégek által foglalkoztatott magyar munkavállaló a feldolgozóiparban dolgozik. Itt az átlagosnál jóval kisebb, 1 százalékos volt eddig a visszaesés. Ez jó hír, mert a magyar exportban is ez a gazdasági ág a legfontosabb.

Az országon belül is nagyok a különbségek: Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legkisebb a visszaesés, 0,5 százalékos. A kisebb jövedelmű megyék egyelőre általában kisebb foglalkoztatási veszteséggel vészelték át a gazdasági visszaesést.

 

A fővárosban az átlagosan 2,4 százalékkal csökkenő foglalkoztatáshoz képest enyhén magasabb, 2,8 százalékos volt a visszaesés. A legjelentősebb munkahelyszám-csökkenés Zalában (3,8 százalék), Csongrád (3,3 százalék) és Győr-Moson-Sopron megyékben (2,9 százalék) volt még.

A következő egy-két hónapban feltehetően további elbocsájtások nélkül is csökkenni fog a foglalkoztatottak létszáma a minimálisan egy hónapos felmondási időszak miatt. Ha újabb sokk nem éri a gazdaságot, jó esély van rá, hogy viszonylag kevés, 100-150 ezer elvesztett munkahellyel megússza Magyarország a koronavírus-járvány miatti visszaesést.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Bisnode biztosította számunkra. A vállalat május 31-ig ingyenessé tette bizonyos szolgáltatásait azon ügyfelek számára, akik ezt igénylik. A PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásokról és az ingyenes eléréshez szükséges információk itt érhetők el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan olyan ágazat Magyarországon, ahol új embereket vettek fel márciusbanMárciusban még nem mondtak fel sokaknak, de a trendek alapján százezrek munkahelye lehet veszélyben. A járvány ráadásul növelheti a területi különbségeket is.

Közélet foglalkoztatottság koronavírus munkanélküliség vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.