Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 11. 16:20 Élet, Világ

Boldogabbak lettek a havi 560 eurót kapó finn munkanélküliek, de nem ez volt a kísérlet célja

Elkészült annak a 2017-18-ban végzett finn alapjövedelmi kísérletnek a részletes, végső összefoglalója, amelyről mi is többször írtunk. A teszt lényege az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztott 2 ezer munkanélkülinek két éven keresztül havi nettó 560 eurót juttatott a finn állam, mindenféle kötöttség nélkül, és a két év alatt végigkövette a sorsukat.

Az érintettek adatait és véleményét a körülbelül 170 ezer főből álló, alapjövedelemben nem részesülő (de természetesen az egyéb szociális juttatásokra jogosult) munkanélküliekből toborzott kontroll csoportok adataival vetették össze.

Markáns különbséget lényegében csak mentális szinten tapasztaltak a “sima” munkanélküliek és az alapjövedelmes álláskeresők életében. A tesztnek így talán az a legnagyobb tanulsága, hogy

egy fejlett országban havi 560 euró feltétel nélküli érkezése leveszi a mindennapi stresszt az emberek válláról.

Természetesen ebből a Magyarországon jelentősnek számító összegből Finnországban messze nem lehet kényelmesen megélni, az alapjövedelemben részesülők között mégis 5 százalékkal többen voltak azok, akik “nagyon jól” érezték magukat és két százalékkal többen mondták azt, hogy “jól” vannak. E két választ összesítve az alapjövedelmesek 58,5 százaléka jelölte meg, míg a kontroll csoportban 51,4 volt az arányuk.

Az is kiderült, hogy az alapjövedelemben részesülők lényegében ugyanannyit jártak orvoshoz, mint a munkanélküliek, vagyis a stresszmentes élet ellenére nem terhelték meg kevésbé az egészségügyi rendszert. Lehet azonban, hogy ez a kísérlet rövid időtartama, vagy a csoport viszonylag kis létszáma miatt adódott.

Az alapjövedelem jelentősen jobb szociális mutatókat eredményezett a csoport tagjainál, kevésbé érezték magukat magányosnak, kiszolgáltatottnak, szétszórtnak vagy depressziósnak. Mindez az anyagi szempontú szubjektív értékelésben is megmutatkozott, mert az alapjövedelem birtokában biztosabbnak és főleg jobban tervezhetőnek érezték az érintettek a családi kasszát, illetve kevesebb gondjuk akadt azzal, hogy időben befizessék a számlákat.

A kísérlet elsődleges célja azonban munkaerőpiaci volt, azt szerették volna mérni, hogy a munkába állási hajlandóság és lehetőség hogyan változik. Ebben viszont elég vegyes eredmények születtek. Voltak olyanok, akik a havi 560 euró biztonságában hajlandóak lettek rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb fizetést is vállalni. Sokan viszont a munkavállalás szabadságát emelték ki, hiszen adott esetben megtehették, hogy visszautasítanak egy nem tetsző állást, kivárnak, vagy nem is keresnek munkát. Másoknál egyáltalán nem befolyásolta a havi juttatás a hozzáállást (a havi 560 eurót azután is megkapta mindenki, ha esetleg munkát talált).

Összességében azonban az alapjövedelemben részesülők a kísérlet két éve alatt átlagosan csak hat nappal dolgoztak többet, mint az adatfelvételkor nyilatkozó, akkor éppen munka nélkül lévő emberek. Ez az állam szempontjából elhanyagolható különbség.

A finn kísérletet nagy érdeklődés övezte, ugyanakkor számos kritika érte, ezek közül mi is részletesen bemutattuk például azt, hogy a belpolitikai játszmák mennyire kikezdték az eredeti forgatókönyvet. A fent említett “boldogság faktorhoz” még azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2018-ban, vagyis a kísérlet kellős közepén az országban megszigorították a munkanélküli juttatásokhoz való hozzáférést.

A szigorítás lényege az volt, hogy aki nem mutatott megfelelő álláskeresési aktivitást, annak egy bizonyos idő után visszafogták az egyébként magyar szemmel így is grandiózus juttatásokat. Ez természetesen elég rosszul érintette a munka nélkül lévőket, de a szerencsés 2000 alapjövedelemben részesülőnél semmit sem változtatott, így náluk valószínűleg felértékelte a havi biztos 560 eurós juttatást. Az ő relatív boldogságérzetükben így valószínűleg ez is szerepet játszott.

A felmérések szerint Finnországban továbbra is magas annak az ötletnek a támogatottsága, hogy legyen valamilyen feltétel nélküli alapjövedelem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHátba szúrás, zsugoriság és morális csőd miatt bukott el a nagy kísérlet560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ alapjövedelem boldogság finnország munka munkanélküliség stressz Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.