Nagy a nyomás a boltláncokon, és próbálnak is tenni a műanyag ellen, de néha nem megy jól.
A képviselők egy része szerint összeegyeztethetetlen a környezetvédelem és az ész nélküli fogyasztás propagálása. Mások szerint viszont nem lehet tiltani a fogyasztást és a reklámozást sem.
Elkezdték fogadni a vételi ajánlatokat a 350 üzletre, a helyi sajtó szerint a Tesco elsősorban szakmai befektetőt keres, de nyitott a pénzügyiekre is.
A vásárlók és az állatvédők nyomásának engednek az élelmiszerláncok, amikor rákényszerítik a tojástermelőkre a ketreces tyúktartás eltörlését. A tojás ára ezzel a kétszeresére nőhet.
Jóváhagyták az összeolvadást, és kihozták, hogy nincs külön online kiskerpiac. De ha lenne, az se lett volna baj a versenyhivatal szerint.
A diszkont élelmiszerboltok megelőzték a hipermarketeket, és átvették a vezetést, ha azt nézzük, hogy a vásárlók hol költik el a legtöbb pénzt. Idővel akár háromszor annyi diszkont bolt is lehet az országban, mint most.
Nemrég két nagy francia kiskedelmi lánc is olyan innovációval állt elő a nyitvatartási idejét illetően, ami miatt a szakszervezetek veszélyben érzik az a munkavállalókat.
Sorra indulnak a felszámolási, kényszertörlési eljárások a One Euro-cégek ellen. Az állam és a beszállítók milliárdos bukta elé néznek, pedig lehet, hogy a pénz egy része megvan valahol.
Míg irodával közel 40 százalékot lehetett keresni az utóbbi három évben, addig plázával ugyanekkora veszteség jött össze.
Nagy növekedés mellett iszonyatos hatékonysági mutatókat produkál a német diszkontlánc. Ha ez így megy tovább, nagyobb lesz mint a Spar, és még a piacvezető Tesco sem elérhetetlen.