Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 2. 06:36 Vállalat

Tarol a Lidl Magyarországon, hamarosan második lehet a Tesco után

Miután a nagy piaci szereplők közül utolsóként a Tesco és a Lidl is leadta a legutóbbi pénzügyi évére vonatkozó jelentését, pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a magyarországi élelmiszer kiskereskedelem tíz vezető társasága hogyan teljesített 2018-ban, illetve 2019 elején.

Ebben a szektorban a rangsorok összeállítása mindig kicsit sántít, mert a nagy cégek közül a Tesco és a Lidl nem a többnyire megszokott időpontban, azaz a naptári év végén, hanem februárban zárja a könyveit. Az Auchan ráadásul tavaly csonka évet zárt, mert a márciusi zárásról áttért a decemberire (így tavalyi adatai csak 9 hónap teljesítményét tartalmazzák).

Ha ezektől a körülményektől (jobb megoldás híján) eltekintünk, akkor az alábbi árbevételi rangsor állítható fel 2018-ra:

 

Az élbolyban nincs átrendeződés sem a tavalyi, sem a két évvel ezelőtti rangsorhoz képest.*Az Auchan még a csonka évének számaival is előzi az ötödik Penny-Marketet, viszont olyan messze van a harmadik Lidl-től, hogy a teljes évre vonatkozó adataival sem előzheti meg, így negyedik helye fixnek tűnik De önmagában az árbevétel nem sokat árul el a cégek működéséről a kiskereskedelemben, legfeljebb annyit, hogy mekkora értékben képesek árut venni-adni, azaz magukon átfolyatni. Sokkal érdekesebbek azok a mutatók, amelyek azt jelzik, hogy ezt a tevékenységet milyen eredményesen, milyen hatásfokkal teszik.*Ezekből a számolásokból már ki kell hagynunk az Auchant.

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az EBITDA*Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény. hány százalékát teszi ki az árbevételnek. Ebben a mutatóban a Lidl már megelőzi az első két helyezettet, a 8,5 százalékos arány nagyon magas a vetélytársakhoz képest.

 

Egy másik jó összehasonlítási lehetőség, ha azt nézzük, hogy egy alkalmazottra mekkora árbevétel jut, azaz átlagosan mennyi forgalmat tud lebonyolítani egy dolgozóval a cég. Ebben is magasan vezeti a mezőnyt a Lidl, de az is jól látszik a számokból, hogy a diszkont modellben dolgozó három lánc (Lidl, Aldi és Penny-Market) magasan a leghatékonyabb, ha a munkaerőt forgatni kell. Ez azért nem meglepetés, mert a modellnek üzleti szempontból ez az egyik kulcsa, így találták ki a logisztikát, és így építik fel a boltjaikat is (a raktárosból hirtelen pénztáros lesz, de a következő pillanatban már árufeltöltő).

 

Azt is megnéztük, hogy mennyivel tudták növelni az árbevételüket a cégek egy év alatt. A Lidl ebben a mutatóban is magasan veri a mezőnyt, 30 százalék feletti növekedése azt jelzi, hogy vastagon veszi el a levegőt a versenytársak elől (bár vélhetően nem a top10 tagjainak, hanem a kisebb boltoknak az életét keseríti meg egyre jobban).

Frissítés: cikkünk megjelenése után olvasóink jelezték, hogy a Lidl 2017-18-ban változtatott pénzügyi évén, és így csak 11 hónapra vonatkoznak az adatai, így nem lehet pontosan meghatározni növekedésének mértékét, de valószínű, hogy inkább valamivel 30 százalék alatt volt.

 

Az élelmiszer kiskereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban 3,9 százalékkal nőtt a forgalom. Igaz, a diszkontláncok és a hipermarketek kisebb-nagyobb részben nem csak élelmiszert árulnak, de ha általánosságban nézzük a kisker-forgalom bővülését, az is csak 6,5 százalékos volt tavaly. Ehhez képest a Lidl 31 százaléka igazi bűvészmutatvány, de az Aldi 22, és a Penny-Market 12 százalékos bővülése is jelentős, arra utal, hogy gyors ütemben koncentrálják a piacot.

Szintén nagy ugrást produkált az egyik Coop társaság: a Co-op Star árbevétele 24 százalékkal emelkedett. Ennek a megítélése azonban azért nehéz, mert a piacon a teljes Coop lánc a tényleges versenyző, vagyis előfordulhat, hogy a sok cégből álló Coop birodalmon belül egyes tagok erősödnek, mások gyengülnek, és így a teljes képet egy-egy kiugró adatból nem látjuk.

Mindenesetre a nagy versenyzők közül egyedül a Tesco árbevétele csökkent, igaz, a 0,17 százalék ebben a méretben inkább nevezhető stagnálásnak.

Ha pedig a tíz legnagyobb vállalaton belüli dinamikát nézzük, akkor jól látszik, hogy a Lidl árbevételben erősen jön fel a második helyen álló Sparra. A német diszkont lemaradása 2017-ben még 138 milliárd forint volt az osztrákok mögött, tavaly azonban már csak 78. Ha ez így megy tovább, akkor a Spar elveszti második helyét, pedig darabszámra jóval több üzlete van, mint a Lidl-nek. És bár ez csak játék a számokkal, mégis úgy látszik, hogy

ha a Tesco nem növekszik, akkor a Lidl hamarosan lövőtávolba kerül a piaci elsőségért is.

A hatékony működés azért is életbevágóan fontos manapság a kiskereskedelemben, mert a munkaerőhiány miatt csak úgy lehet versenyben maradni, ha a szükséges béremeléseket a társaság ki tudja gazdálkodni. Megnéztük ezért azt is, hogy mennyi az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás a cégeknél, azaz ki tudja a legtöbbet adni a munkavállalóinak, és kinél lehet még tartalék az iparági átlaghoz képest. Az alábbi grafikonon ezt mutatja 2017-re és 2018-ra vonatkozóan.

 

Nincs olyan cég a kilenc legnagyobb között, amelynél ne kellett volna emelni a személyi ráfordításokat, de az is jól látszik, hogy messze a három diszkont költ legtöbbet a dolgozóira, és a Lidl ebben is átvette a vezetést a tavalyi győztes Alditól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz az igazi különbség a Lidl-Aldi-Penny és a CBA-Coop-Reál közöttKevesebb üzletük van, de azokban sokkal többet termelnek a diszkontok. Hiába a kormányzati hátszél, ez nem jó hír a magyar láncoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHavi nettó 540 ezret ad az Aldi azoknak a kezdőknek, akik nem is a pénz miatt mennek hozzáA cégnél eltöltött kilencedik évtől bruttó 1,3 millió forintra emelkedik a regionális vezetők fizetése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi fizeti a legtöbb készpénzt, mégis a Lidlnél lehet a legjobban keresniArányaiban kisebb emeléssel is őrzi vezető helyét a kiskereskedelmi láncok fizetési versenyében a Lidl és az Aldi, a legnagyobb mértékben tavaly a SPAR emelt.

Vállalat bolt diszkont élelmiszer kiskereskedelem Lidl Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2021. október 25. 10:00 Támogatói tartalom, Vállalat

Tévedés, hogy fel kell bontani a magyar városok utcáit a kábelfektetéshez

Az 5G technológia fejlesztése kapcsán városainkban ismét előjöhetnek az útbontások, az ebből eredő kellemetlenségek, dugók, zajhatások, pedig létezik egy zöldebb és biztonságosabb módszer.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Torontáli Zoltán
2021. október 21. 06:09 Vállalat

Megnéztünk egy magyar körforgásos gazdaságot – állami támogatás nélkül aligha fejlődhetnek hasonlók

Az ország egyik legfejlettebb és legkomplexebb agrárgazdasága kiváló példát ad arra, hogy mennyire nehéz körkörösen építkezni.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.