A jelentős kiskereskedelmi láncok közül utolsóként múlt héten az Auchan is leadta 2017-es beszámolóját, így már teljes képet lehet alkotni a vállalatok legutóbbi évéről. Ezért megnéztük, hogyan alakultak a fizetések azoknál a láncoknál, amelyek jelentős részben élelmiszert árulnak.
Ugyan a sajtóban időről-időre megjelennek információk a láncok által kínált juttatásokról, de ezek gyakran csak az olyan kiemelt pozíciókban elérhető fizetésekről szólnak, mint a bolt- és a területi értékesítési vezető. Vagy éppen arról lehet olvasni, hogy az újonnan belépőknek mennyit kínálnak a cégek. Azt azonban, hogy a teljes vállalat szintjén mennyit keresnek az alkalmazottak, csak a beszámolóból lehet megtudni, amelyben közölni kell a létszám- és juttatási adatokat.
Igaz, az összehasonlítás még így sem tökéletes, mert a listánkban szereplő vállalatok közül a Lidl, a Tesco és az Auchan üzleti éve nem esik egybe a naptárival, előbbi kettőé február, utóbbié március végén zárul. Ez némileg torzíthatja a viszonyokat, hiszen ha dinamikusan nőnek a fizetések, akkor nem mindegy, hogy a beszámolási időszak két vagy három hónapja már a következő évről szól. Főleg olyan esetben, amikor egy láncnál sokak fizetését kell emelni kötelezően a minimálbér, illetve a garantált bérminimum változása miatt.*Ezek 2017-ben nagyjából 15 és 25, 2018-ban pedig körülbelül 8 és 12 százalékkal emelkedtek. Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer, a szakképzettséghez kötött munkakörben dolgozókra vonatkozó garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forint.
A kötelező béremelés értelemszerűen azoknál a láncoknál volt fontos, ahol kevesebbet keresnek az alkalmazottak. Náluk jól láthatóan meg is ugrottak a fizetések tavaly. Az élen álló diszkontoknál ennek nincs jelentősége, és náluk nem is feltétlenül kötődik a fizetésemelés sem január 1-jéhez. Igaz, olyan kiélezett helyzetben, mint ahogy most a Lidl és az Aldi áll, még így is lehet jelentősége az eltérő beszámolási időszaknak. Érdekes, hogy ha csak a bért nézzük, akkor valamelyest az Aldi vezet, ha viszont minden juttatást figyelembe vesszük, akkor a Lidl kerül az élre.*A grafikonon szereplő összegek a cégeknél folyósított bruttó bérek, valamint az – egyebek mellett a cafeteriát tartalmazó – személyi jellegű egyéb kifizetések éves összege, elosztva az átlagos statisztikai létszámmal és az év 12 hónapjával. (A Lidlnél csak 11-el, mert esetében pont változott a beszámolási időszak.) A részmunkaidősök teljes állományon belüli aránya befolyásolja az eredményt, mert ők a statisztikában teljes embernek számítanak, miközben fizetést nyilván csak a 4-6 óra után kapják. Ahol külön feltüntették a beszámolóban, ott az inaktív, tartósan (például gyesen) távol lévő dolgozók létszámát nem vettük figyelembe, mivel torzítanák az adatokat, hiszen csak minimális juttatást kapnak.
Az előző évhez képest a SPAR rendesen megnyomta a béremelést, és ezzel több helyet előrelépett. A lánc a saját munkavállalói állományának adatával szerepel, a franchise partnereknél foglalkoztatottak nélkül, hiszen ők más cégek alkalmazottjai. A magyar franchise-láncok (CBA, Coop, Reál) még széttagoltabbak, ezért mindegyiknél kiválasztottunk egy-egy jelentős méretű tagot: a Coop-Szolnok hovatartozását a neve is mutatja, a Kisalföld Füszért a Reál, a Krupp és Társa a CBA cégére alatt tevékenykedik. Az utóbbi viszonylag előkelő helyezése meglepetés lehet, ám valószínűleg felfelé lóg ki az országos CBA-mezőnyből, hiszen boltjai Budán és annak agglomerációjában működnek, ahol egyébként is magasabbak a keresetek.
A mezőny szemmel láthatóan megosztott a béren kívüli juttatások szempontjából, néhol ennek alig van szerepe, máshol viszont nagyon is jelentős. A SPAR például azért is tudta megelőzni a Penny Marketet, mert az utóbbinál a jelentős béremeléssel párhuzamosan csökkentették az egyéb kifizetésekre szánt összeget. Utóbbi beszámolójából az is kiderül, hogy magas szintről ugyan, de sikerült csökkenteni a fluktuációt: a kilépő oldalt nézve 61 százalékról 46 százalékra.
