A jelentős kiskereskedelmi láncok közül utolsóként múlt héten az Auchan is leadta 2017-es beszámolóját, így már teljes képet lehet alkotni a vállalatok legutóbbi évéről. Ezért megnéztük, hogyan alakultak a fizetések azoknál a láncoknál, amelyek jelentős részben élelmiszert árulnak.
Ugyan a sajtóban időről-időre megjelennek információk a láncok által kínált juttatásokról, de ezek gyakran csak az olyan kiemelt pozíciókban elérhető fizetésekről szólnak, mint a bolt- és a területi értékesítési vezető. Vagy éppen arról lehet olvasni, hogy az újonnan belépőknek mennyit kínálnak a cégek. Azt azonban, hogy a teljes vállalat szintjén mennyit keresnek az alkalmazottak, csak a beszámolóból lehet megtudni, amelyben közölni kell a létszám- és juttatási adatokat.
Igaz, az összehasonlítás még így sem tökéletes, mert a listánkban szereplő vállalatok közül a Lidl, a Tesco és az Auchan üzleti éve nem esik egybe a naptárival, előbbi kettőé február, utóbbié március végén zárul. Ez némileg torzíthatja a viszonyokat, hiszen ha dinamikusan nőnek a fizetések, akkor nem mindegy, hogy a beszámolási időszak két vagy három hónapja már a következő évről szól. Főleg olyan esetben, amikor egy láncnál sokak fizetését kell emelni kötelezően a minimálbér, illetve a garantált bérminimum változása miatt.*Ezek 2017-ben nagyjából 15 és 25, 2018-ban pedig körülbelül 8 és 12 százalékkal emelkedtek. Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer, a szakképzettséghez kötött munkakörben dolgozókra vonatkozó garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forint.
A kötelező béremelés értelemszerűen azoknál a láncoknál volt fontos, ahol kevesebbet keresnek az alkalmazottak. Náluk jól láthatóan meg is ugrottak a fizetések tavaly. Az élen álló diszkontoknál ennek nincs jelentősége, és náluk nem is feltétlenül kötődik a fizetésemelés sem január 1-jéhez. Igaz, olyan kiélezett helyzetben, mint ahogy most a Lidl és az Aldi áll, még így is lehet jelentősége az eltérő beszámolási időszaknak. Érdekes, hogy ha csak a bért nézzük, akkor valamelyest az Aldi vezet, ha viszont minden juttatást figyelembe vesszük, akkor a Lidl kerül az élre.*A grafikonon szereplő összegek a cégeknél folyósított bruttó bérek, valamint az – egyebek mellett a cafeteriát tartalmazó – személyi jellegű egyéb kifizetések éves összege, elosztva az átlagos statisztikai létszámmal és az év 12 hónapjával. (A Lidlnél csak 11-el, mert esetében pont változott a beszámolási időszak.) A részmunkaidősök teljes állományon belüli aránya befolyásolja az eredményt, mert ők a statisztikában teljes embernek számítanak, miközben fizetést nyilván csak a 4-6 óra után kapják. Ahol külön feltüntették a beszámolóban, ott az inaktív, tartósan (például gyesen) távol lévő dolgozók létszámát nem vettük figyelembe, mivel torzítanák az adatokat, hiszen csak minimális juttatást kapnak.
Az előző évhez képest a SPAR rendesen megnyomta a béremelést, és ezzel több helyet előrelépett. A lánc a saját munkavállalói állományának adatával szerepel, a franchise partnereknél foglalkoztatottak nélkül, hiszen ők más cégek alkalmazottjai. A magyar franchise-láncok (CBA, Coop, Reál) még széttagoltabbak, ezért mindegyiknél kiválasztottunk egy-egy jelentős méretű tagot: a Coop-Szolnok hovatartozását a neve is mutatja, a Kisalföld Füszért a Reál, a Krupp és Társa a CBA cégére alatt tevékenykedik. Az utóbbi viszonylag előkelő helyezése meglepetés lehet, ám valószínűleg felfelé lóg ki az országos CBA-mezőnyből, hiszen boltjai Budán és annak agglomerációjában működnek, ahol egyébként is magasabbak a keresetek.
A mezőny szemmel láthatóan megosztott a béren kívüli juttatások szempontjából, néhol ennek alig van szerepe, máshol viszont nagyon is jelentős. A SPAR például azért is tudta megelőzni a Penny Marketet, mert az utóbbinál a jelentős béremeléssel párhuzamosan csökkentették az egyéb kifizetésekre szánt összeget. Utóbbi beszámolójából az is kiderül, hogy magas szintről ugyan, de sikerült csökkenteni a fluktuációt: a kilépő oldalt nézve 61 százalékról 46 százalékra.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
