Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.
Saját adatfelvételünk szerint tavasszal általános drágulás következett be a húsoknál, azóta az árak az ugrás utáni szinten stabilizálódtak.
Ha a számokat és a piaci tendenciákat nézzük, akkor az Auchan kisebbségi részének adásvétele kevésbé tűnik üzleti, mint gazdaságpolitikai döntésnek.
Több gyártó PET- vagy alumíniumcsomagolásait zöldítené, miközben az alakuló új hulladékkezelési rendszerben a maradék újratölthető üveg is eltűnhet.
Nemcsak ránézésre lett sokkal több SUP a magyar strandokon, a boltok forgalmi adatai alapján is évek óta SUP-lázban ég az ország. De miért pont mostanában lett ez ekkora divat?
Készen állsz arra, hogy a közeli diszkonthoz képest kétszeres áron add el a pisztáciát néhány tucat lelkes vevőnek? Ebbe az üzletbe csak az vágjon bele, akinek a válasza egyértelmű igen.
A banán, a burgonya, a répa és a hagyma ára nagyon stabil lett, de még az almáé sem mutat igazi szezonális trendet. Csak a lecsó maradt kétszer drágább télen, mint nyáron.
A magyar kiskereskedelmi láncok teret veszítenek a multikkal szemben, Lengyelországban viszont a nulláról indulva létrejött egy nagyon sikeres hazai hálózat.
Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.
Szokásos havi nagy bevásárlásunkon kívül ezúttal virtuálisan elkészítettünk egy krumplifőzeléket fasírttal, hogy egy konkrét példán lássuk, mennyi a tényleges élelmiszer-infláció.