Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. augusztus 21. 07:40 Adat

Egyre szennyezőbb csomagolásban kaphatók a hazai borok, sörök, üdítők és ásványvizek, miközben mindenki zöldnek akar látszódni

Ahogy szerdai cikkünkből kiderült, az italcsomagolások közül jól működő betétdíjas rendszer esetén a visszaváltható üveg a legkevésbé környezetterhelő megoldás már akkor is, ha 20 alkalommal töltik újra. Ez pedig egyáltalán nem valóságtól elrugaszkodott számítás, a Hulladék Munkaközösségnél kérdésünkre elmondták, hogy ők 50-szeres újrahasznosítást látnak lehetségesnek.

Az Oceana nevű nemzetközi civil szervezet is arra jutott elemzésében, hogy a műanyagokhoz képest sokkal előnyösebb a visszaváltható üveg használata. Ezt a német példa is alátámasztja. Ott 2003 óta minden eladott egyszer használatos italcsomagolásra – anyagtól függetlenül – 25 centes, körülbelül 90 forintos betétdíjat kell fizetni. Ám ahogy a német környezetvédelmi hivatal jelentéséből kiderül, ennek nyomán alig 18 százalékkal csökkent a PET-hez kötődő műanyagfelhasználás. A német adatok szerint a tökéletes minőségű, tehát önmagában gyűjtött PET palacknak alig 38 százalékát használták fel ismét alapanyagként.

Ez alapján nem csoda, hogy környezetvédő szervezetek bírálták a tavaly decemberben megszavazott, az italcsomagolások kötelező visszaváltását előíró hazai törvénymódosítást. Ennek elfogadása önmagában fontos fejlemény, csakhogy a zöldek szerint egyértelműen az italcsomagolások anyagban történő újrahasznosítását helyezi előtérbe, így még az a kevés újratölthető palack is eltűnhet a a polcokról, amely jelenleg még elérhető.

Többször kerestük a hulladékgazdálkodásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot a kormány terveivel kapcsolatban, de választ egyszer sem kaptunk. A területtel kapcsolatos legutóbbi fontos fejlemény, hogy megjelent a teljes magyar hulladékgazdálkodási rendszert 35 évre koncesszióba adó közbeszerzés hirdetménye az uniós értesítőben. A kiírás szerint a győztesnek 2023. július 1-jén kell átvennie a feladatokat – az említett törvénymódosítás szerint ekkor lép majd életbe az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere is.

Egyre kevesebb göngyöleg

Ez még odébb van, de addig is nézzük a jelenlegi állapotokat! Megkerestük a három legnagyobb magyarországi kereskedelmi céget, hogy milyen tapasztalataik vannak az üdítők, sörök, borok csomagolásával kapcsolatban. A Sparnál kérdésünkre elmondták, hogy az eladott sörök 28 százaléka visszaváltható, betétdíjas üvegben. A visszaváltási arány ezeknél 75 százalék volt. Az eladott borok 30 százaléka volt visszaváltható üvegben, a visszaváltási arány a sima borospalackok esetében 46 százalék volt, míg a saját márkás Varga Pincészet palackjainak esetében 104 százalék.

Ezek a számok világosan rámutatnak, hogy a néhány évtizede még szinte 100 százalékban betétíjas üvegben árult sörök és borok esetében ma már nagyobb részben nem betétdíjas csomagolást használnak a gyártók, illetve a nem betétdíjas terméket veszik le a porcról a vásárlók. Ma már a söröknél látványos, hogy sokszor nagyobb a dobozos választék, mint a betétdíjas.

A három nagy hazai sörgyár közül a Heineken nem válaszolt kérdéseinkre, a Drehernél a Sörszövetséghez irányítottak – akik szintén nem válaszoltak. A Borsodi Sörgyárnál elmondták, hogy 2005-ben még a legnépszerűbb kiszerelés az üveges volt, minden második Borsodi termék így került a polcokra. 2020-ban az aludobozok adták a forgalom közel 70 százalékát, ezt követi a visszaváltható üveg, illetve a hordós kiszerelés. Szerintük a fordulat egyik legfontosabb oka a vásárlói preferenciák alakulása. Azt látják, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább a dobozos kiszerelést részesítik előnyben.

A gyártók azt nehezen tudják befolyásolni, hogy mit vesznek le az emberek a polcról. Érthető módon egy-egy kereskedelmi lánc is rosszul járna, ha a környezeti szempontok miatt például az aludobozos termékeket nem tenné elérhetővé. Mivel az állam egyelőre nem cselekedett, így maradna a fogyasztói tudatosság – csakhogy ebben a gyártók üzenetei is nehezítik őket, így garantált, hogy nem a környezeti, hanem a kényelmi és gazdasági szempontok fogják eldönteni, milyen csomagolást vesznek le az emberek a polcokról.

Pedig Magyarországon minden áruházban biztosítani kell az üvegvisszaváltást, amit ma már a legtöbb helyen automatákkal kényelmesen és gyorsan el lehet végezni. Sőt, minden hazánkban kapható üveg, alumíniumdoboz és PET-palack csomagolási hulladék visszavételét is biztosítják a nagyobb áruhazák – mégsem nagyon hordják vissza az emberek.

A Lildnél ezen kívül – függetlenül attól, hogy hol vásárolták – mind az alumíniumdobozt, mind pedig a PET-palackot visszaveszik pénzkifizetés ellenében, előbbiért darabonként 2 forintot, a PET-palackokért 1 forintot térítenek. Üvegből a saját értékesítésű termékek csomagolását veszik vissza, és tapasztalataik szerint a visszagyűjtött üveghulladék mennyisége évről évre nő. Az áruházlánc mindegyik említett hulladékot anyagában hasznosítja újra, műanyag-felhasználásukat pedig 2026-ig ötödével tervezik csökkenteni. (A Lidl és a Spar utáni harmadik legnagyobb kiskereskedelmi lánctól, a Tescótól nem  kaptunk válaszokat.)

A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége nem gyűjt adatokat a csomagolással kapcsolatban, de ma már sokkalta kevesebb visszaválható üvegben árult bor van, mint néhány évtizede. A legnagyobb bortermelők hasznos információkat osztottak meg velünk. A Csányi Pincészet által értékesített palackos borok esetében a forgalom fele visszaváltható palackban kerül a fogyasztókhoz. A Hilltopnál arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel borforgalmuk 80 százaléka export, így szóba sem jöhet az üvegvisszaváltás és a használt üveg külföldről való visszaszállítása. Magyarországon főleg a tömeg- és nagyon olcsó borok kerülnek visszaváltható üveges csomagolásba, az ebben a kategóriában jellemző fogyasztói árérzékenység miatt. A Hilltop belföldön értékesített borainak körülbelül 15 százaléka bag in box 3 és 10 literes kiszerelésben került forgalomba az utóbbi években, amely műanyag alapú.

A legnagyobb hazai kereskedők és gyártók tapasztalatai alapján az látható, hogy a fogyasztók nem keresik a visszaváltható csomagolást, és nem is igazán hajlandók az egyébként visszaváltható csomagolásokat visszavinni.

Hell vs. Coca Cola

Az italok környezetszennyező csomagolásával kapcsolatban körbefutotta a magyar sajtót a Coca-Cola és a Hell közötti üzengetés. A termékeit jelentős mértékben – saját tulajdonú gyárában készülő – aludobozokba csomagoló Hell ügyvezető igazgatója, Csereklye Barnabás Feléli a jövőt a PET-palackokkal a CocaCola címmel idén februárban éles hangú blogposztban vádolta meg a Coca-Colát, hogy nem tesz eleget a műanyagmentes jövőért.

A Coca-Cola nem válaszolt megkeresésünkre, míg a Hell egyebek mellett azt írta, hogy 

a műanyag csomagolások csupán 2 százaléka kerül újrahasznosításra zárt rendszerben. […] Összehasonlítva ezt a három italcsomagolási formát láthatjuk, hogy az alumínium magas visszagyűjtési arányának és újrahasznosított tartalmának köszönhetően egy italdoboz előállításának ökológiai lábnyoma jelentősen alacsonyabb, mint egy azonos űrtartalmú üveg- vagy PET-palacké. Ez azt jelenti, hogy az alumíniumdoboz fenntarthatóság szempontjából a legmegfelelőbb és legkorszerűbb italcsomagolás.

A cég teljes válaszában (ez a csillagra kattintva olvasható*Napjaink egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívása a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. Az üdítőitalok döntően három különböző fajtájú csomagolásban találhatók meg a boltok polcain: műanyag palackokban, üvegpalackokban és alumínium italdobozokban. A döntés nehéz lehet még egy tudatos vásárló számára is, hiszen egy igazán összetett kérdéskörről van szó. Mindeközben tapasztaljuk, hogy a fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát csomagolóanyagban elérhető termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra.
A körforgásos gazdaság viszont egy olyan rendszer, amelyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei egyben a jövő alapanyagai. Az alumínium a körforgásos gazdaság egy kulcsfontosságú eleme. Gyakorlatilag korlátlanul és 100%-ban újrahasznosítható minőségmegőrzés mellett, hisz az újrahasznosított alumínium megegyezik az eredeti ásványi anyagból előállított alumíniummal, tehát az anyag a termelési ciklusban bármennyiszer újra és újra felhasználható. Felelős gyártóként ezt a tulajdonsága miatt döntöttünk az alumínium italdobozok mellett.
Cégcsoportunk elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt. Rövid és hosszútávú stratégiánk kialakításakor kiemelt figyelmet fordítunk, hogy prémium minőségű termékeink a fenntarthatóság jegyében készüljenek, képviselve közösségünk értékteremtő filozófiáját. A HELL cégcsoport 2017-ben építette meg Magyarország első és egyetlen aludoboz gyárát. Ennek köszönhetően az utóbbi 5 évben 60%-kal csökkentette PET palack csomagolású termékeinek arányát a portfóliójában, így ez az arány ma már 5% alatt van, eközben folyamatosan növeltük portfóliónkban az aludobozos termékek arányát. Újabb lépésként a szénsavas italok PET palackos kiszerelések gyártását teljesen beszüntettük. 2021. február 1-től a XIXO szénsavas italaink kizárólag aludobozos csomagolásban kerülnek forgalomba. Ezzel a lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy 2025-re a PET palackok aránya portfoliónkban 1% alatt legyen. Cégcsoportunk számára kiemelten fontos a klímaváltozás elleni fellépés, így ökológiai lábnyomunk folyamatos csökkentése, ennek jegyében 2021-től működésünk teljes egészét zöld villamos energiával biztosítjuk. Ezt a kritériumot állítottuk fel az alumínium alapanyag beszállítónk felé is a környezeti terhelés minimalizálása érdekében a magas újrahasznosított tartalom mellett.
Egy teljesen új alumínium doboz valóban bauxitból készül, melynek mellékterméke a vörösiszap. A bauxitbányászat viszonylag hatékonynak tekinthető, hiszen egy négyzetméter földfelszínről egy év alatt egy tonna nyersanyag kinyerését teszi lehetővé. Ráadásul a bezárt lelőhelyeket teljes mértékben rehabilitálják, ezzel visszaállítva eredeti állapotát. De ami igazán sokat mondó, és talán kevesen tudják, hogy az italos aludobozok többsége ma már nem elsődleges nyersanyagból, hanem nagyrészt újrahasznosított alumíniumból készülnek. Európában az aludobozok újrahasznosított tartalma már 70% felett található. A HELL 2021-től az italokat már garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumból készült dobozokba tölti, amelyek továbbra is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatóak. Ez azt jelenti, hogy a visszagyűjtött és felhasznált alumínium legalább egyszer már biztosan volt fogyasztói termék. Minél nagyobb az újrahasznosított tartalom, annál jobb a környezet számára. A fennmaradó 25% egyrészt további újrahasznosított fogyasztói és gyártási hulladékot, másrészt pedig megújuló energiával előállított elsődleges fémet tartalmaz. Ennek eredményeképp, az általunk felhasznált alumínium a világszinten is kiemelkedően alacsony szénlábnyommal rendelkezik, ami példaérétkű az egész iparág számára.
Az alumínium italcsomagolás kiválasztásánál a legfőbb szempont a környezettudatosság volt, hiszen az aludoboz a leggazdaságosabban újrahasznosítható csomagolóanyag, újrahasznosítása az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest 95%-os energiamegtakarítást eredményez. Másrészt szerettük volna biztonságos és könnyen kezelhető, kényelmes csomagolásban kínálni energia- és üdítőitalainkat fogyasztóink számára, és ehhez is az alumíniumdoboz a legideálisabb választás, hiszen akár 60 nap múlva újra doboz lehet belőle.
Az alumínium italdobozok mellett az üvegpalackok 100%-ban minőségük romlása nélkül végtelenül újrahasznosíthatók. A szelektíven gyűjtött tört üvegből korlátlan alkalommal lehet újra üvegpalackot gyártani, azonban az újrahasznosításhoz nagyon magas hőmérsékletre kell hevíteni az anyagot és ott formázni. Ez ugyancsak túlzóan sok energiát igényel, és nagy a szénlábnyoma is. Betétdíjas üvegpalack esetén a kérdés árnyaltabb, összetettebb. Ilyenkor nem kell új üvegpalackot előállítani, azonban a visszaváltott palackot vissza kell szállítani az üdítő töltését végző vállalathoz. Környezetterhelő vegyszeres mosás után új címkét helyeznek el rajtuk és új zárókupakra, tehát minimálisan új nyersanyagra is szükség van. Az összhatás azonban kisebb, mint ásványi anyagból egy új üvegpalack előállítása. Emellett az üvegpalackoknak van egy nagy és tagadhatatlan, környezetterhelő hozadéka – ezek a palackok bizony nehezek. Az üvegpalackok szállítása ezáltal lényegesen több energiát igényel, mint a könnyebb műanyag palackos társaik. Az üveg ráadásul törékeny, ezért a szállítmányozók nem tudják olyan szorosan csomagolni az üvegpalackokat egy teherautóban, mint az alumínium italdobozokat vagy műanyag palackokat.
Az üvegcsomagolású italokat akkor érdemes választani, ha nincs lehetőségünk újrahasznosított dobozok mellett dönteni. Az üvegpalackok viszonylag ártalmatlan alapanyagokból készülnek, és az alumíniumdobozokhoz hasonlóan teljesen újrahasznosíthatók. Nehéz súlyuk és szállítási lábnyomuk miatt azonban környezetterhelőbbek az alumíniumdoboznál.
A körforgásos gazdasággal szemben a lineáris gazdasági modell műanyaghulladék-válsághoz vezetett. A műanyag csomagolások csupán 2%-a kerül újrahasznosításra zárt rendszerben. A valódi újrahasznosítási arány tehát aggasztóan alacsony. Ráadásul a PET palackokból gyakorlatilag csak egyszer lehet azonos minőségű termék. A belőle előállítható értékcsökkentett termék (például lábtörlő vagy kerti bútor) már nem újrahasznosítható, és végül hulladék lesz, a probléma időben tolódik ki. A műanyag nagy része hulladékként természeti rendszereinkbe szivárog, és pusztítja azokat. Ennek eredményeképpen az évszázad közepére óceánjainkban több műanyag lesz, mint hal. Tehát az újrahasznosítás nem szünteti be a műanyagszennyezést. Továbbá nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a műanyagipar egésze jelentősen támaszkodik a világ véges olajkészletére, mely a nyersanyagfüggőségének 90%-t teszi ki. A műanyag-előállítás 2050-re várhatóan megnégyszereződik, ezzel az olajszükséglet globális növekedésének feléért lesz felelős; ez több mint a légi, vízi és földi szállítás együttesen. A műanyag életciklusa alatt bekövetkező üvegházhatású gáz kibocsátások veszélyeztetik, hogy az ENSZ által elfogadott Éghajlatváltozási keretegyezménynek megfelelően a globális hőmérséklet-növekedést 1,5 ̊C alatt tartsuk. Amennyiben ezt a célt nem sikerül elérni, az globális klímakatasztrófához vezet.
Összehasonlítva ezt a három italcsomagolási formát láthatjuk, hogy az alumínium magas visszagyűjtési arányának és újrahasznosított tartalmának köszönhetően egy italdoboz előállításának ökológiai lábnyoma jelentősen alacsonyabb, mint egy azonos űrtartalmú üveg- vagy PET palacké. Ez azt jelenti, hogy az alumínium doboz fenntarthatóság szempontjából a legmegfelelőbb és legkorszerűbb italcsomagolás.
Az italmárkák ambiciózus fenntarthatósági céljaik teljesítésében az alumíniumcsomagolás segíthet leginkább, beleértve a magasabb újrahasznosított tartalmat, és az italcsomagolásuk fokozott visszagyűjtését és újrahasznosítási arányát. A fogyasztók az alumínium italdobozos termékek választásával biztosak lehetnek abban, hogy döntésüknek jelentős pozitív környezeti hatás lesz.
Számos folyamatban lévő kezdeményezés, meghatározó esemény és piaci tényező sürgeti a vállalatokat fellépni az éghajlatváltozás ellen. A szabályozás szigorodik, az iparágak a környezetbarátabb profil felé mozognak, és óriási igény van a környezettudatos termékek és szolgáltatások iránt. Az Európai Unió a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben a műanyag, üveg és fém csomagolási hulladékok újrafeldolgozására 2025-re és 2030-ra megállapított célértékek elérését írja elő. Ennek részeként Magyarország Kormánya elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglalt üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának biztosításáról szóló törvényjavaslatot, így 2023. július 1-jétől hazánkban is megoldott lesz az italcsomagolások visszaváltása. A visszaváltási rendszer célja, hogy a lakosság számára minél szélesebb körben elérhető legyen a visszaváltás lehetősége országos szinten az egyutas és a többutas italcsomagolások esetén is. A HELL cégcsoport üdvözli a kormány ezen döntését és támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését. Addig is rövid távú jövőbeni terveink között szerepel egy átfogó figyelemfelkeltő program, hogy a környezeti szempontból remekül újrahasznosítható aludobozos csomagolási formát és annak visszagyűjtését szemléletformáló kampányokkal tovább népszerűsítsük a lakosság körében. A HELL cégcsoport XIXO márkája már eddig elkötelezett volt a szemléletformálás mellett, ennek egyik szép példája, hogy 2020 nyarán az elsők között indított Magyarországon újrahasznosításra ösztönző promóciót, melyben a vásárlók segítségével több százezer aludobozt gyűjtött vissza alig egy hónap alatt, ezzel is növelve annak az esélyét, hogy a termékek csomagolása valóban új életet kapjon.
) hoz még érveket emellett, az előző cikkünkben bemutatott külföldi tanulmányok azonban általánosságban ezt az állítást nem támasztják alá. A svájci Carbontech által készített listán az alumíniumdobozokat egyes PET- és üvegpalackok is megelőzik kisebb környezetterhelésükkel (a táblázat jobb klikkel, új lapon nagyobban is megnyitható, a tanulmány 138. oldalán pedig egy abszolút sorrend is látható német feliratokkal):

Forrás: Carbontech AG

Egy brazíliai tanulmány pedig – cikkünk bevezetőjében már említett módon – arra jutott, hogy jól működő betétdíjas rendszer esetén a visszaváltott és újratöltött üveg a legkevésbé környezetterhelő italcsomagolás:

Ami a Hell esetében potenciálisan az alumíniumdobozok felé billentheti a mérleg nyelvét, hogy idéntől már legalább 75 százalékban újrahasznosított fémből készült italdobozba töltik a termékeket. Az pedig az alumínium senki által nem vitatott előnye, hogy minőségromlás nélkül bármennyiszer újrahasznosítható. A Carbontech táblázatában ugyanakkor az is tisztán látszik, hogy minél kisebb egy italcsomagolás, fajlagosan annál nagyobb a környezetterhelés, márpedig az energiaitalok legelterjedtebb kiszerelése 250 milliliteres.

A vásárló kezében a döntés

Korábbi cikkünk és a fentiek alapján látszik, hogy a PET-palackok mellett is lehet érveket felhozni, bár olyan messze kevesen mennének ma már, mint Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz alapító-elnöke, aki a Forbes konferenciáján azt mondta, hogy a

PET-palack a világ legkörnyezetbarátabb csomagolása, ezt vállalom. 

Ő és cége is jellemzően arra hivatkozik, hogy a „Szentkirályi ásványvíz gyártása során kizárólag 100 százalékban újrahasznosítható PET-palackokat használunk”. Ez nyilvánvalóan igaz, hiszen a PET mindenképpen újrafelhasználható, de jó, ha egy-két ciklust megélhet csomagolóanyagként, utána valami más anyaga lehet, aztán újrafeldolgozhatatlan műanyag lesz, amit legjobb esetben elégetnek.

Arról nem tesz említést a cég, hogy átlátszó, tiszta PET-t használ, amihez nem lehet túl sok újrafeldolgozott alapanyagot felhasználni – a vállalat 25 százalékban használ ilyen PET-t a palackgyártáshoz. Arra viszont nem tudtak választ adni, hogy az általuk gyártott csomagolások mekkora részét hasznosítják újra valójában. (Az elküldött kérdéseket és a cég válaszait részletesen a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet olvasni.)*A PET-palackot továbbra is környezetbarát csomagolásnak tartják?
A cégük által gyártott termékek mekkora részének csomagolását gyűjtik be újra és hasznosítják újra?
Igazság szerint mi szükség van ásványvizet palackba tölteni, ha a csapból is kiváló ivóvíz érkezik hazánkban? 
Az életciklus-elemzések alapján egyértelműen az üvegcsomagolás a legkörnyezetbarátabb – ez cégük kínálatában miért csak a horeca termékeknél elérhető?
Végeztettek életciklus- vagy más elemzést, mielőtt eldöntötték, milyen csomagolást választanak?
Válasz
A Szentkirályi Magyarország küldetése a kezdetektől a védett vízadó rétegekből származó természetes ásványvizek megőrzése, és azok eljuttatása eredeti, tiszta formájukban a fogyasztókhoz. Ennek megfelelően környezetünk védelme kiemelten fontos számunkra. Ezért használunk évek óta kizárólag 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagokat, beleértve a PET-palackjainkat is. A PET-palack könnyű súlyának és alacsony karbonlábnyomának köszönhetően ideális és higiénikus megoldás az alkoholmentes italok csomagolására és forgalmazására.
Természeti értékeink megóvása érdekében a körforgásos modell megvalósítását tartjuk a legjobb megoldásnak, amelynek során a régi PET-palackokból újra és újra PET-palackok készülhetnek. Vállalatunk azért dolgozik, hogy a körforgásos gazdaság alapelveit az egész iparág alkalmazza, és az italcsomagolások körforgását helyi szinten zárja be, ennek megfelelően maradéktalanul teljesíthessük a környezetbarát tervezésre, a hatékony begyűjtésre és a „palackból palackot” koncepciót megvalósító, újrahasznosításra vonatkozó alapelveket.
A Szentkirályi Magyarország elkötelezetten támogatja a betétdíjas rendszer bevezetését, hiszen látható, hogy a visszagyűjtési arányszámok kiemelkedően magasak azokban az európai országokban, ahol már működik ez a rendszer. Hiszünk abban, hogy ez elengedhetetlen a valódi körforgás megteremtéséhez. Így garantálható ugyanis, hogy jó minőségű és megfelelő mennyiségű PET-palack jusson vissza a gyártókhoz, akik a nyersanyagot új palackok készítéséhez használják fel.
A betétdíjas üveg sem jelent egyértelműen környezetbarátabb megoldást az ásványvíz csomagolására és forgalmazására. Egyrészt a palack nagy súlya, valamint a göngyöleg minden egyes alkalommal történő visszajuttatása jelentősen növeli a szállítással járó károsanyag-kibocsátást. Másrészt az elhasznált betétdíjas üvegpalack újrahasznosítása rendkívül magas energiafelhasználással jár: míg az üveg esetén ehhez 1200 fokos hőmérsékletre van szükség, addig a PET-palacknál ez az érték nagyjából 300 Celsius-fok.
A természetes ásványvíz az utolsó olyan élelmiszeripari termékek egyike, amelyik eredeti formájában, hozzáadott színezék, adalék és tartósítószer nélkül, mindig azonos minőségben kerül a fogyasztóhoz. Egy olyan egyedülállóan tiszta természeti kincsről beszélünk, amely természetes ásványianyag-tartalmának köszönhetően ideális megoldást jelent a napi folyadékbevitel biztosításához és a kiegyensúlyozott étrend alapjainak megteremtéséhez. Tapasztalataink szerint a hazai vásárlók ezeket az előnyöket felismerve és értékelve döntenek úgy, hogy rendszeresen természetes ásványvizeket fogyasztanak.

A Hellben és a Coca-Colában közös, hogy olyan termékeket gyártanak, amire nem igazán van szüksége az emberi szervezetnek. Sőt, az üdítők és energiaitalok túlzott fogyasztásának kimutatható szerepe van az elhízásban és az ehhez kapcsolódó betegségekben. De Magyarországon a csapvíz is jó minőségű, így elvileg az ásványvizek palackozására sincs különösebben szükség.

A választás a fogyasztók kezében van, és remélhetőleg egyre többen ismerik fel, hogy milyen sokat tehetnek azzal, ha egyrészt kevesebbet fogyasztanak, és csak olyan termékeket, amire valóban szükségük van. A csomagolások megválasztásakor pedig nagyobb szerepet kap, hogy ne csak elméletben, de a gyakorlatban is újrahasznosított terméket vegyenek le a polcokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a PET-palack a főgonosz, de túl sokat és rosszul használjukJól működő betétdíjas rendszerrel az üveg a legkevésbé környezetterhelő italcsomagolás. A PET mérlege sem lenne olyan tragikus, ha begyűjtenénk, és nem gyártanánk belőle annyit.

Adat betétdíj hulladékgazdálkodás kiskereskedelem körforgásos gazdaság szeszes italok visszaváltható csomagolás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 10. 12:38 Adat

Az európaiak 81 százaléka a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós kifizetéseket

Magyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.

Fontos

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.