Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. augusztus 18. 06:51 Adat

Nem a PET-palack a főgonosz, de túl sokat és rosszul használjuk

Nem könnyű eldönteni fogyasztóként, hogy egy-egy terméknek milyen a környezeti hatása, ha például üdítőt veszünk, a PET-palackon, üvegen és az alumíniumdobozon is van ma már valami „környezetbarát” jel, legalább egy zöld nyíl vagy az újrafelhasználásra utaló kifejezés. Csakhogy nincs egységes szabályozás ezekre a jelölésekre, ha ott is virít a 100 százalékában újrahasznosított vagy újrahasznosítható felirat, semmi sem garantálja, hogy az tényleg úgy is van.

Az italcsomagolások esetében különösen igaz mindez. A legtöbb esetben a bizonyos típusú csomagolásban érdekelt cégek, lobbiszervezetek elkészíttetik a saját életciklus-elemzésüket, amit nehéz másokkal összevetni. A trükk abban áll, hogy mely szempontok maradnak ki egy-egy ilyen elemzésből, illetve melyik részkérdésre koncentrálnak; a PET-pártiak például arra készítettek elemzést, hogy milyen sok szén-dioxidot lehet megtakarítani vele. De a PET jó ha egy-két ciklust megélhet csomagolóanyagként, utána valami más anyaga lehet, aztán újrafeldolgozhatatlan műanyag lesz, amit legjobb esetben elégetnek.

Az is kérdés, hogy csak a klímaszempontok számítanak, vagy a fenntarthatóság más elemei is. Ha csak az üvegházhatású gázokkal foglalkozunk, akkor kihagyjuk például a (korlátlanul újrahasznosítható) alumíniumdobozok gyártásának egyéb környezeti kárait – Magyarországon ezt a kolontári vörösiszap-katasztrófa után nem is kell igazán ecsetelni.

Ezért olyan független szereplők véleményét próbáltuk megkeresni, amelyeknek végső soron mindegy az eredmény – ilyen például egy csapvíztisztító berendezéseket árusító cég, amelyik tucatnyi tudományos közlemény alapján egy jól átlátható listát készített. Ebből az derül ki, hogy a betétdíjas (azaz funkciójában újra felhasznált) üveg és PET lehet a legkevésbé szennyező, emellett a (például tejeknél és gyümölcsleveknél használt) karton, ha szelektíven gyűjtik.

Az 1987 óta környezeti tanácsadással, szennyezések mérésével és modellezésével foglalkozó bázeli Carbotech AG egy 151 oldalas tanulmányt készített, amiben elképesztően alaposan járták körül a kérdést. A számításokat egy liter italra jutó környezetterhelési pontokra (UBO) számították át. 100 UBP megegyezik 500 méter autóút, 1 gramm textil vagy 0,3 kilowattóra elektromos áram előállítása során létrejövő környezetterheléssel.

A gyártás, szállítás, újrafelhasználás, szelektív gyűjtés esetében is igyekeztek valós – alapvetően svájci – adatokra támaszkodni. Ezek – különösen a PET-palacknál – a magyarnál messze magasabb újrafelhasználási arányt jelentenek, hiszen Svájcban a műanyagok 80, nálunk 30 százalékát tudják szelektív hulladékként begyűjteni. Ezek alapján a magyar újrafelhasználási arányokat véve 100 UBP körül alakulhat egy PET-palack felhasználása, és mivel itthon évi 360 darab PET palack lehet az átlagos felhasználás, így egy átlag magyar évente 180 kilométernyi autóútra jutó PET-palackot használ el.

Az eredményeket az alábbi grafikonról lehet leolvasni (jobb klikkel, új lapon nagyobban is megnyitható), természetesen az otthon gyártott szóda a legkevésbé káros. Ezt követi a műanyag tejes zacskó, amely már inkább csak az elmúlt évtizedekből lehet ismerős itthon, azóta környezetszennyezőbb formákkal váltották le. Harmadik helyen a kocsmában csapolt sör végzett.

Forrás: Carbontech AG

A visszaváltható üvegek esetében 25-szörös felhasználást vettek, míg például a söröshordónál 210-szereset. Ez rávilágít az újrahasznosítás egyik fő nehézségére és egyben lehetőségére is: szinte minden csomagolást lehet újra és újra használni eredeti funkciójában, mielőtt anyagában hasznosítják újra.

Brazil kutatók elemzése nagyon szemléletesen mutatja meg, hogy ez mennyire fontos. Azt vizsgálták meg, hogy az egyes italcsomagolások gyártásához és újrafelhasználáshoz milyen energiatartalom*Angolul emergy: azt mutatja meg, hogy közvetlen vagy közvetett átalakítások során mennyi energiát használtak fel egy termék vagy szolgáltatás előállításához, ami nem újrafelhasználható forrásból származik, beleértve az importált termékek energiatartalmát is. kapcsolódik. Márpedig a fenntarthatósághoz a legfontosabb, hogy minél kevesebb új alapanyagot és energiát használjanak.

Jól működő betétdíjas rendszer mellett az üveg messze a legkevésbé környezetterhelő italcsomagolás.

A Carbontech AG grafikonjáról ugyanakkor az is leolvasható, hogy betétdíjas rendszer híján a PET-palack lehet a legjobb választás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából. Klímavédelmi szempontból azonban ez lényegében csak akkor ér valamit, ha ezek mennyisége nem nő, azonban nagyon nem ez a helyzet: a legyártott PET-palackok száma egészen megdöbbentő ütemben növekszik.

Az Európai Unió jelenlegi 27 tagállamában az elmúlt közel két évtizedben a 2,5-szeresére növekedett az évente gyártott PET-palackok száma. Egy európai 2003-ban átlagosan még csak minden harmadik nap használt el egy műanyag palackot, 2019-ben viszont már hetente csak egy nap nem használt el egy ilyen egyszer használatos csomagolást.

A fenti grafikonon szereplő adatok az Eurostat termelési adatbázisából származnak, ami a vállalatok kibocsátását méri. Ez az adatbázis néhány fogyatékossága*Nem tudja egészen pontosan megmondani, hogy egy adott tagállamban az adott évben mennyi csomagolóanyagot használnak fel, a cégek közötti tranzakciókat méri – tehát azt mutatja meg, hogy egy adott ország vállalatai mennyi csomagolóanyagot gyártottak, az italokat vagy más élelmiszeripari termékeket gyártó vállalatok mennyi és milyen csomagolóanyagot vásároltak, illetve importáltak.
Az adatbázis egyik hátránya, hogy a készletváltozások hatását nehezen tudja megmutatni, tehát ha egy italgyártó raktárra termelt egy adott évben többet, akkor a fogyasztás megugrása nélkül is növekedést jelezhet a statisztika. Másrészt az országok közötti különbségekben enyhébb torzítást okozhat, ha valahol kevesebbet gyártanak, és inkább más országból vásárolják már késztermékként az ásványvizet vagy üdítőt.
(részletek a csillagra kattintva) ellenére az EU egészére nagyon jól mutatja, hogy mennyi és milyen csomagolóanyagot gyártanak és importálnak, ráadásul a hosszú távú adatokban egyértelmű a trend: mindenféle italcsomagolás gyártása – és így felhasználása – egyre csak nő.

A PET-palackok mellett az alumíniumdobozok eladása lőtt ki: ez 2003 és 2019 között 2,4-szeresére emelkedett. Itt azonban nem igazán megbízhatók a 21. század első évtizedének adatai, sok országból csak később kezdtek adatot szolgáltatni. Az üveg felhasználása csak 1,2-szeresére nőtt.

Magyarország adatait is legyűjtöttük, de az alumíniumcsomagolásra nálunk csak 2017-től érhető el a megfelelő megoszlásban adat. Az mindenesetre látszik, hogy az utóbbi pár évben elképesztően gyorsan emelkedett az alumíniumcsomagolás gyártása, ami valószínűleg a Hell-csoporthoz tartozó dobozgyár beindulásának tudható be. (Az ezt működtető Quality Pack Zrt. a 2017-es 4 milliárd forintról 2020-ra 19 milliárd forintra növelte a bevételét.)

Az egyes országok között óriásiak a különbségek az italokhoz használt csomagolóanyagok gyártásában és importjában. A legmagasabb értéket mutató Litvánia esetében az lehet a fő ok, hogy kisebb országként jelentős exportjuk van az EU-n kívülre is. Ezt leszámítva látható, hogy a nyugat-európai országokban jóval magasabb a jelentős szennyezéssel járó csomagolóanyagok termelése és felhasználása. Magyarország e szerint a lista szerint az európai átlagnak megfelelő helyet foglal el.

A nagyon lendületesen bővülő csomagolóanyag-gyártás azért is probléma, mert közben az újrahasznosításban botrányosan rosszul áll Európa az Eurostat adatai szerint: az EU egészében a csomagolási műanyagok alig 41 százalékát hasznosítják újra. De még a könnyen gyűjthető és újralfelhasználható, drága alumínium esetében is 56 százalék csupán az átlag.

Magyarország kifejezetten rosszul teljesít európai összehasonlításban: nálunk a csomagolási műanyag hulladékok alig 30 százalékát hasznosítják újra, aminél csak három uniós ország rosszabb: Írország, Franciaország és Málta. Az alumínium esetében sem állunk jól, bár ott a középmezőnyben helyezkedünk el: tíz adatot közlő ország van előttünk, és kilenc utánunk.

A fejlődés sem túl jelentős: bár az EU 27 tagállamára 2005-ben először elérhető átlagos 24 százalékos újrahasznosítási ráta 2018-ban 41 százalékosra nőtt, ez is visszaesés a 2017-es 42 százalékos csúcshoz képest. Magyarország rosszul szerepel, megbosszulta magát, hogy 2010 után a kormány több körben felbolygatta a hulladékkezelési rendszert: a 2014-ben még 37 százalékos újrahasznosítási ráta 30 százalékra süllyedt 2018-ig.

Pedig lehetne ezt jobban is csinálni: Japánban a PET-palackok 85 százalékát újrahasznosítják. A japánok nem az eltérő kulturális szokásoknak köszönhetik a sokkal jobb eredményeiket; a műanyag mennyiségének csökkentését, begyűjtését és újrahasznosítását egyesítő politikájuk sikerének kulcsa az italos üvegek esetén az volt, hogy a visszagyűjtött hulladékért fizettek. Emellett az a fő eltérés, hogy nem féltek a műanyagipar számára kényelmetlen kérdéstől, a termelés csökkentésétől, ami egyelőre Európában tabunak tűnik.

Ez azért is nagyon fontos, mert a világon legyártott műanyagok kétharmadát csak egyszer használták, és bár az újrafelhasználás jól hangzik, azt is érdemes tudni, hogy például a PET-palackok estében nem újabb palackok készülnek belőle, hanem poliészterhez használják jellemzően, például műszálként. Bár egyre gyakrabban próbáljak anyagában újrahasznosítani, ismét PET-palackot gyártani belőle, ez egyelőre a kivétel.

A gyakorlatban azt kevés a műanyagot, amit visszagyűjtenek, egyszer szokták újrafelhasználni, és legjobb esetben is maximum tízszer lehetne. De még ha egy tökéletes világban mindenki minden egyes PET-palackot a szelektív gyűjtőkben helyezne el, akkor sem lehetne abból mind új italpalackot gyártani.

Ahogy egy tudományos közleményben modellezték, az ismételt felhasználhatóság nagyban függ a gyűjtés minőségétől is. Ha csak a PET-palackot gyűjtik – például betétdíjas formában -, akkor jóval kevésbé keveredik az anyag más hulladékkal, így akár az 50-90 százalékát is újra lehet hasznosítani.

Magyarországon azonban esély sincs arra, hogy elkülönítve gyűjtsük, más műanyag hulladékkal keverve pedig romlik az esélye az újrahasznosításnak. Ilyenkor 16 és 80 százalék közé eshet az újrahasznosítási arány – a leginkább ez attól függ, hogy milyen minőséget várnak el a cégek és a fogyasztók. Ha tiszta, átlátszó PET helyett egy kicsit grízesebb is megfelel, akkor nagyobb lehet az újrafelhasznált arány – ilyet azonban hiába keresnénk a magyar üzletek polcain, nálunk (is) a szennyezőbb megoldásokat választják a cégek.

A PET-palackok kapcsán azt gondolhatnánk, hogy ez csak egy kis szelete a műanyagoknak, pedig ennek az egyszer használt, könnyen gyűjthető és kevésbé szennyező megoldásokkal helyettesíthető terméknek a gyártása adja az európai műanyagipar gyártási mennyiségének 8 százalékát a Plastics Europe adatai szerint. A teljes európai, 50,7 millió tonnás éves európai műanyag gyártásból 4 millió tonnát tesz ki a PET-palack. Elemzőcégek azt várják, hogy 2026-ig tovább nő az európai PET-piac évi 3,9 százalékkal, ez alapján tehát zöld fordulat nem várható.

Nem csak a csomagolással van gond: végső soron teljesen felesleges palackba tölteni a legtöbb terméket, hiszen Európa túlnyomó részén kiváló minőségű a csapvíz, így nincs értelme ásványvizet inni. Ennél is rosszabb, hogy a cukros és édesítőszerrel készített üdítők vagy éppen energiaitalok nemcsak feleslegesek környezeti szempontból, hanem hosszú távon, jelentősebb fogyasztás mellett károsak az egészségre.

Magyarország pedig nemcsak a csomagolások, az újrafelhasználás, hanem a fogyasztás terén is rosszul áll: az EU-átlagnál is több üdítőt és ásványvizet fogyasztanak a magyarok, ráadásul az elmúlt években dinamikus volt a bővülés is.

Tehát az a legjobb döntés, ha nem vásárolunk környezet- és/vagy egészségkárosító üdítőket, ásványvizeket és italokat – ennél fenntarthatóbb megoldás nincs.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet zöld és fenntartható a műanyag?Győri kutatók a 3D-nyomtatásban használt anyag bioműanyag alternatíváin dolgoznak, többek között erről a projektről is mesélt a G7 Podcast e heti adásában Lendvai László.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA műanyag szemét beteríti Európát, és ezen a szelektív gyűjtés szinte semmit nem segítÜveg, alumínium vagy PET palack? Megnéztük, mit mond a tudomány, és elborzadtunk a műanyagszennyezés hatásaitól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmíg agyon van csomagolva minden, aligha szabadulunk a műanyagoktólHiába terjed a fejlett világban a csomagolást mellőző környezettudatos szemlélet, a műanyagoktól mégsem fogunk megszabadulni egyhamar. Túl nagy üzlet van benne ahhoz, hogy csak úgy eltűnjön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem tesznek azért a magyar boltok, hogy ne csak műanyag zacskókban lehessen gyümölcsöt venni?A kormány meghátrált, az EU puha a mindent elborító, egyszer használatos műanyag zacskókkal vagy inkább a vegyipari lobbival szemben. Pedig teljes tiltás nélkül nagyon nehéz lesz változást elérni.

Adat ásványvíz környezetszennyezés PET palack üdítőital újrahasznosítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 10. 12:38 Adat

Az európaiak 81 százaléka a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós kifizetéseket

Magyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.

Fontos

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.