Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. szeptember 3. 15:45 Vállalat

A magyarosítás előtt álló Auchan a piac léket kapott, de még stabil óriáshajója

Jellinek Dániel cégcsoportja, az Indotek tárgyalásokat kezdett az Auchan hipermarketeket üzemeltető francia gyökerű ELO csoport két magyar leányvállalatával a kisebbségi tulajdon megvásárlásáról. A bejelentés, amelyet a Telex és a Portfolio is részletesen értékelt, első olvasatban azt jelenti, hogy a NER-től, vagyis a 2010 óta regnáló Fidesz-kormány által preferált új társadalmi és gazdasági berendezkedéstől nem messze álló kezekbe kerülhet a magyar kiskereskedelem egyik fontos tagjának kisebbségi része.

Végre – mondhatják a kormányoldalról, hiszen a kiskereskedelem mára az egyetlen olyan gazdasági ágazat maradt (a bankok, az energetikai szolgáltatók és a média után), amelyben a kormány deklaráltan szeretné elérni a többségi magyar tulajdont, de eddig nem sikerült neki. A stratégiai ágazatnak tekintett kiskereskedelem kontrollja annyira fontos a kormánynak, hogy Lázár János nemrég már nyíltan azt mondta, protekcionista intézkedésekkel, offenzív módon ki kell onnan szorítani a külföldieket.

Az Auchan legalább részbeni megszerzésének pénzügyi hátterét, a cég üzleti teljesítményét és becsült értékét az említett cikkek bemutatták, valójában azonban a lépés lényege valószínűleg elsősorban nem üzleti, hanem sokkal inkább a külföldiek visszaszorítása, azaz a piac feletti kontroll „baráti” magyar kezekbe kerülése.

Az Auchan ugyanis manapság már nem feltétlenül tűnik bomba üzletnek, azaz igazán jó vételnek. Ha csak a számokból indulunk ki, akkor látszik, hogy az Auchan – a Trade magazin mértékadónak tekintett adatai szerint – a magyar piac hetedik legnagyobb szereplője, ám bruttó forgalma (422 milliárd forint) majdnem csak a fele a piacvezető Lidlének (824 milliárd). Ennél fontosabb, hogy éves forgalmát nem tudta annyival növelni, mint a nyakában loholó két német diszkont, a Penny Market (373 milliárd forint) és az Aldi (357 milliárd forint).

Bár 2020-ban a járvány miatt rendhagyó volt az év, a három német hátterű diszkont (plázastop ide vagy oda) növelni tudta az üzleteinek számát, az Auchan azonban nem nyitott új egységet. Rögtön hozzátesszük, hogy a nagy szereplők közül a Tesco és a magyar láncok (Coop, CBA és Real) boltszáma még csökkent is. Ez azonban nyilvánvalóan nem véletlen, hanem a piacszerkezeti változások lenyomata.

A felmérésekből ugyanis tudjuk, hogy az utóbbi években egyértelműen a diszkont modellben működő láncok népszerűsége emelkedik, velük pedig lényegében csak a Spar tud lépést tartani.

 

Ahogy azt korábban részletesen bemutattuk, a magyar láncoknak súlyos szerkezeti problémáik vannak, hatékonyságban nem tudják felvenni a lépést a diszkontokkal. Még állami hátszéllel sem képesek előretörni, elég csak a vasárnapi boltzár, a plázastop vagy a különadó-mentesség kudarcára gondolni. A magyar láncok alapvető baja, hogy a német multiknál jóval kisebbek, és nem eléggé jól szervezettek.

A Tesco és az Auchan problémája azonban merőben más: ezek a boltok egyszerűen kimentek a divatból (legalábbis a népesség jelentős részénél). Korábban nyerő volt az az ötlet, hogy a városok szélén, az autópályák mellett elhelyezett óriási csarnokokba a családok mintegy hétvégi kirándulásként kiautóznak, és a hatalmas választék mellett nagy tételben, fajlagosan olcsón bevásárolnak, ez a modell azonban már jó ideje elérte a korlátait.

A másik véglet a sarki kisbolt, amelybe munkából hazafelé beugrik az ember, a gyorsaságnak és a kisebb tételeknek azonban szó szerint ára van, ott drágábbak a termékek. Míg a hipermarket-modell Európában inkább észak felé haladva népszerűbb, a sok kisboltos ellátási lánc inkább a mediterrán térségben megy jobban, a magyar vásárlók pedig valahol félúton helyezkednek el ezen a skálán. Vagyis pont ott, ahova a diszkontok lőnek: közepesen korlátozott választék, a beszállítóknál lenyomott árakkal, városszéli és városközponti, egységes üzletekkel.

Ez persze nem magyar jelenség, és a hipermarketnek lehet rá válasza, a Tesco például az Express boltokkal többek között ezzel próbálkozik már jó ideje. Az Auchan azonban a 24 hipermarketével olyan Magyarországon, mint egy törpe dinoszaurusz, amelynek piaci részesedése csökken.

Hogy nem feltétlenül üzleti fókuszú az Auchan eladása, azt a fentiek mellett nagyon jól jelzi az is, hogy a társaság a többi versenytársával egyetemben 2015-ig veszteséges volt, majd azóta egy hirtelen váltással stabilan nyereséges lett. A magyar kormány ugyanis 2014-ben döntött úgy, hogy 2018-tól nem engedi működni azokat a cégeket, amelyek az előző két évben veszteséggel zártak. Az eset tehát arra utal, hogy a magyar kiskereskedelemben a nagy szereplőknél lényegében csak döntés kérdése a nyereség elérése, ehhez nyilvánvalóan nagy segítséget jelent például, hogy a piac felfogható ingatlanvállalkozási oldalról is, a helyiségeket akár egy cégcsoporton belülről is lehet bérelni.

De mire lehet jó akkor az Auchan kisebbségi része?

A részleteket nem ismerjük, de az az alapelv mindenképpen figyelemre méltó, hogy tulajdonosi (vagy tulajdonoshoz közeli) pozícióból az állam játéktere szélesedik ebben a csatában. A magyar láncok és a magyar kisboltosok például sokat segítenek abban, hogy a kisebb magyar élelmiszeripari cégeknek felvevőpiacot biztosítsanak. Lehet, hogy egy hipermarketbe vagy egy diszkontba a kisebb magyar gyártó nem jut be a termékével, de a magyar láncokban szívesebben belistázzák. Minél inkább visszaszorul ez a lehetőség, annál szűkebb mozgástere lesz ezeknek a jellemzően magyar családi vállalkozásoknak.

Amint azt a számok alapján korábban bemutattuk, a magyar élelmiszeriparban a hazai tulajdonú és/vagy kisebb méretű vállalkozások hatékonysága messze elmarad a külföldi tulajdonú és/vagy nagyobb cégekétől. A kis magyar cégek jellemzően nem elég innovatívak, nem elég tőkeerősek és nem képesek exportálni.

Külön vita tárgya lehet, hogy a nem elég hatékony magyar élelmiszeripari kkv-kat az államnak „szociális alapon” meg kell-e mentenie, de az teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány válasza egyértelműen igen. A falusi kisboltok állami támogatása például tökéletesen illeszkedik ebbe a törekvésbe, és ezentúl az is növelheti a mozgásteret, ha az Auchan üzletvitelébe egy baráti tulajdonos bele tud szólni.*Jellinek Dániel, az Indotek alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója a Portfoliónak – némi belső ellentmondással – azt nyilatkozta, hogy „a termékek belistázásával azonban természetesen nem mi, hanem az Auchan foglalkozik, az Indotek pénzügyi befektetőként az operatív menedzsmentbe és a boltok vezetésébe nem szeretne beleszólni. Mindez nem tartozik a kompetenciánkba, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jó minőséget kedvező áron termelő magyarok pozícióba kerüljenek, akár a hazai Auchan-okban, akár a külföldi üzletekben.”

A probléma azonban mindezzel legfőképpen az, hogy a jelenség bizonyos értelemben semmilyen újdonságot nem jelent. Az állam képviseletében eljáró kormánynak a magyar láncok képében mindig is volt baráti piaci szereplője, de amint láttuk, még adminisztratív eszközökkel sem volt képes igazán helyzetbe hozni ezeket. Sőt, bonyolódhat a képlet, mert amennyiben az Auchan ezentúl házon belüli baráti cégnek számít majd, akkor nem lehet méret és működési modell alapján számára kedvező protekcionista szabályokat hozni, hiszen akkor azok előnyeit a külföldi kézben lévő Tesco is élvezni fogja. A piac magyar kézben lévő részarányának növeléséhez pedig a franciákat idővel kisebbségbe kellene szorítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarokA hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÜzleti vaslogika miatt kell a CBA-nak alulmaradnia a Lidl-ékkel szembenA szervezetlenség, a csökkenő piaci súly és a haszon lefölözése lefelé vezető spirálba vitte a magyar kiskereskedelmi láncokat. Elemzésünk a hazai cégek kilátástalan helyzetéről, első rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.

Vállalat auchan élelmiszer felvásárlás hipermarket Jellinek Dániel kiskereskedelem ner Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 14:13 Vállalat

Bedobja a törölközőt a gyártó, amelynek oltásából félmilliót vett volna Magyarország

Nem kezdi el a gyártást a Curevac, de nem száll ki teljesen a piacból.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 13:42 Vállalat

Milliárdokat bukott egyetlen félidő alatt a Fradi

Az Európa Liga menetrendje és a jegyárak ismeretében már elég jól megbecsülhető, mennyi bevételtől esett el az FTC azzal, hogy a BL helyett az EL-ben indul.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.