Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. január 10. 06:50 Közélet, Vállalat

Tényleg meg kell menteni az életképtelen falusi kisboltokat?

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a Napi.hu-nak azt mondta, a kormány intenzíven dolgozik a csőd szélén tántorgó falusi élelmiszerboltok megmentésén. A számítások szerint évente 12-14 milliárd forintot kellene adni ahhoz, hogy a kisboltok ne termeljenek veszteséget, eredményüket nullára kihozzák.

Ahogy arról már majdnem két éve mi is írtunk, a falusi élelmiszerboltok támogatása régi terv, most pedig úgy látszik, hogy hosszas előkészítés után sikerül bevezetni. Mint arra a Napi.hu cikke is utal, a konstrukció megtervezése azért lehetett lassú, mert az élelmiszer kereskedelem az uniós szabályok szerint szabad piac, azaz mindenki úgy boldogul rajta, ahogy tud. Ezért a tagállamok közpénzt felhasználva nem hozhatnak egyetlen szereplőt sem előnybe vagy hátrányba, a támogatás tilos.

Magyarországon azonban a hazai kisker lobbi rendkívül erős, és a kormány is elkötelezett a hazai szereplők helyzetbe hozása mellett, a csúfos kudarcot vallott vasárnapi zárva tartás egyik célja is éppen ez volt. A minisztériumokon átívelő gárdának azonban a jelek szerint végül sikerült kidolgoznia egy uniókonform megoldást, amellyel pénzt adhat a kisboltoknak.

Ez azonban rengeteg elvi és gyakorlati ellentmondásba torkollik. A magyar kormány az intézkedéssel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a helyi élelmiszerbolt kvázi közszolgáltatás, olyan mint például a elektromos áram vételi lehetőség biztosítása vagy a szemétszállítás. Az ilyen érvelés szerint a helyi lakosok nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez, ha a helyi bolt bezár. Ezért az állam feladata, hogy támogatással megakadályozza a megszűnésüket.

Ugyanott vagyunk, ahol évekkel ezelőtt a falusi kisposták, a helyben gyötrődő gyógyszertárak vagy akár a helyi iskolák megmentése vagy megszűnése körül forgott a vita. Populista megközelítéssel mindig jól indokolható, hogy az állam fellép azért, hogy még a pár száz fős településeken is sok minden elérhető legyen helyben.

Nyilvánvaló, hogy a falusi szolgáltatások megszűnése a lakosok egy részét kellemetlenül érinti, az igazi kérdés viszont az, hogy biztosan az a legjobb megoldás-e, ha minden szolgáltatót közpénzzel támogatunk.

A kisebb lélekszámú települések lakói közül nagyon sokan ingáznak a környékbeli városokba, dolgozni vagy tanulni. A falusi szolgáltatók egyik fő problémája éppen az, hogy az ő kiesésük miatt csökken a helyi kereslet. A helyben maradó, jellemzően nyugdíjas korú réteg nem tud sok szolgáltatót eltartani, a posta és a gyógyszertár mellett most már az élelmiszerboltot sem (miközben egyébként arról ritkábban hallani, hogy a kocsmák üzletileg bajban lennének).

Az első kézenfekvő megoldás a problémára, hogy a nehezen mozduló idősebbeket a városokba ingázó rokonok, szomszédok segítik ki, például feladják a sárga csekkjeiket vagy elhozzák a gyógyszereiket. Adott esetben még be is vásárolhatnak nekik, vagy elvihetik őket a városi boltba.

Ha azonban az állam mindenképpen segíteni szeretne a helyieknek, akkor sokkal inkább a helyközi közlekedés fejlesztésére koncentrálhatna, már csak azért is, mert az még jogilag is kristálytiszta lépés: nem kell kiskapukat keresni a támogatásához. Ráadásul amúgy is van hova fejlődni a minőségében. Ha nem csak félnaponta, vagy napközben óránként, hanem 20 percenként ingázna busz a közeli városba, és még tiszta/kényelmes is lenne, az előremutatóbb megoldás lenne, mint helyben támogatni az ott egyébként piaci alapon meg nem élő vállalkozókat.

A kormány egyik fő érve, hogy a falvak elnéptelenedését fogja vissza a helyi szolgáltatások mesterséges lélegeztetésével. Ez persze igaz, ám a másik oldalon az is látszik, hogy a városlakók szívesen költöznek olyan nem messze fekvő, de olcsóbb árfekvésű kistelepülésekre, amelynek jó közlekedési kapcsolatai vannak, vagyis a jó városi kapcsolat éppenséggel még a falvak lakosságát is növelheti.

Visszatérve az élelmiszerboltokra: korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a falusi kisboltok sajnos a szektor legkevésbé hatékony, legrosszabb mutatókkal rendelkező részét adják. Nagyon jellemző eset, hogy a falusi bolt már régóta csak azért működik, mert a tulajdonosnak nincs jobb, innovatívabb ötlete vagy szaktudása a megélhetésre.

A cipő egyre jobban szorít mindenkit, és ennek legfőbb oka fura módon éppen a most mentőövet dobni készülő kormány gazdaságpolitikája.

A minimálbér folyamatos emelését ugyanis éppen csak a kisboltok nem tudják kigazdálkodni, a bolti dolgozók az “összeszerelők országában” inkább elmennek a közeli gyárakba, ezért – és a külföldre vándorlás miatt – súlyos munkaerőhiány alakul ki.

Ilyenkor jön a trükközés, a szürke zónába csúszás, például a megmaradt alkalmazott papíron 4 órára bejelentése, vagy a nehéz sorsú vevőknek uzsorakamatra adott élelmiszerek rendszere. Mindez azért probléma, mert a tervezett 12-14 milliárd forint támogatást láthatóan egy lyukas szitába fogják önteni. A pénz egy része célt ér, más része viszont menthetetlenül elfolyik. A boltos megmenekül, de a piac torzul, mert neki ezentúl már végképp nem kell fejlesztéseken törnie a fejét: ha veszteségbe fordul, majd az állam megmenti.

Talán ennél is fontosabb azonban, hogy az élet sok esetben nem a falusi kisboltok megszűnése miatti elégedetlenséget, hanem annak az ellenkezőjét bizonyította. Ahogy korábban bemutattuk, amikor a Penny Market megnyitotta az albertirsai üzletét, kiderült, hogy nem csak a 12 ezer lakosú kisvárost fogja a bolt kiszolgálni, hanem a környező települések lakóit is. Ők minden ellenkező várakozással szemben mobilak lettek, hajlandóak voltak elutazni vásárolni. A környező községekben így pár év alatt több kisboltnak be kellett zárnia. A boltosok és családjaik számára ez természetesen csapás, de ennek ellenére is releváns a kérdés: őket tényleg meg kellett volna menteni?

Több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk már azzal, hogy üzleti, hatékonysági szempontból óriási szakadék tátong a kiskereskedelem jelenlegi élmezőnye, a diszkontok (Aldi, Lidl, Penny Market) és az egyedülálló kisboltok között. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a szakadék a jövőben egyre nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy az államnak egyre több pénzt kell majd öntenie falura, ha tényleg meg akarja tartani ott a boltokat.

Ahogy a Napi.hu írja, 2005-ben 58 településen nem volt élelmiszerbolt, jelenleg 284 ilyen van. Összesen azonban 3154 település van Magyarországon. A népesség több mint 70 százaléka a 346 városban lakik, a 2800 faluból valamivel több mint 1100-ban viszont még az 500 főt sem éri el a lakosok száma. Nem véletlen, hogy a diszkontok csak 15-20 ezer lakosra nyitnak egy-egy új üzletet, viszont ez több településről is összejöhet. Ez az a méret, amelyben nyereségesen működhet egy nagyobb bolt, de ha megnyílik, akkor nagyon erősen elszívja a környékbeli keresletet.

Nem látszik semmilyen piaci körülmény, amely arra utalna, hogy a falusi boltokat akár piactorzítással is versenyben lehetne tartani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi-Lidl-Penny hármas átvette a pénztárcánk feletti irányítástA diszkont élelmiszerboltok megelőzték a hipermarketeket, és átvették a vezetést, ha azt nézzük, hogy a vásárlók hol költik el a legtöbb pénzt. Idővel akár háromszor annyi diszkont bolt is lehet az országban, mint most.

Közélet Vállalat bolt élelmiszer falu kiskereskedelem támogatás vidék Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. május 27. 08:23 Közélet

Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője

A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.

Jandó Zoltán
2020. május 19. 17:15 Közélet, Vállalat

Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

Bucsky Péter
2020. május 18. 14:43 Közélet

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

A foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.

Fontos

Fabók Bálint
2020. május 26. 12:22 Vállalat

Utolsókat rúgja a nagy múltú Ajka Kristály, bontani kezdték az üveggyárat

A rendszerváltás idején még 1300 embert alkalmazó gyár fénykorában szinte kizárólag gazdag országokba exportált, mostanra azonban nagyjából 15 embernek ad munkát.

Bucsky Péter
2020. május 26. 06:31 Vállalat

Egy állami program, amit nem az oligarchákra szabtak, és rögtön jobbak is az eredmények

6 milliárd forint állami támogatással 11 inkubátorcég eddig 139 startupot segített elindulni, a kétes hírű Jeremie programhoz képest sokkal nagyobb sikerrel.

Avatar
2020. május 25. 16:55 Világ

Ki a felelős a világjárvány felszámolásáért a nemzetközi politikában?

Megdöbbentő látni, hogy a fejlett országok belső állapota is hozzájárul a helyzet súlyosbodásához.