Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. január 10. 06:50 Közélet, Vállalat

Tényleg meg kell menteni az életképtelen falusi kisboltokat?

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a Napi.hu-nak azt mondta, a kormány intenzíven dolgozik a csőd szélén tántorgó falusi élelmiszerboltok megmentésén. A számítások szerint évente 12-14 milliárd forintot kellene adni ahhoz, hogy a kisboltok ne termeljenek veszteséget, eredményüket nullára kihozzák.

Ahogy arról már majdnem két éve mi is írtunk, a falusi élelmiszerboltok támogatása régi terv, most pedig úgy látszik, hogy hosszas előkészítés után sikerül bevezetni. Mint arra a Napi.hu cikke is utal, a konstrukció megtervezése azért lehetett lassú, mert az élelmiszer kereskedelem az uniós szabályok szerint szabad piac, azaz mindenki úgy boldogul rajta, ahogy tud. Ezért a tagállamok közpénzt felhasználva nem hozhatnak egyetlen szereplőt sem előnybe vagy hátrányba, a támogatás tilos.

Magyarországon azonban a hazai kisker lobbi rendkívül erős, és a kormány is elkötelezett a hazai szereplők helyzetbe hozása mellett, a csúfos kudarcot vallott vasárnapi zárva tartás egyik célja is éppen ez volt. A minisztériumokon átívelő gárdának azonban a jelek szerint végül sikerült kidolgoznia egy uniókonform megoldást, amellyel pénzt adhat a kisboltoknak.

Ez azonban rengeteg elvi és gyakorlati ellentmondásba torkollik. A magyar kormány az intézkedéssel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a helyi élelmiszerbolt kvázi közszolgáltatás, olyan mint például a elektromos áram vételi lehetőség biztosítása vagy a szemétszállítás. Az ilyen érvelés szerint a helyi lakosok nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez, ha a helyi bolt bezár. Ezért az állam feladata, hogy támogatással megakadályozza a megszűnésüket.

Ugyanott vagyunk, ahol évekkel ezelőtt a falusi kisposták, a helyben gyötrődő gyógyszertárak vagy akár a helyi iskolák megmentése vagy megszűnése körül forgott a vita. Populista megközelítéssel mindig jól indokolható, hogy az állam fellép azért, hogy még a pár száz fős településeken is sok minden elérhető legyen helyben.

Nyilvánvaló, hogy a falusi szolgáltatások megszűnése a lakosok egy részét kellemetlenül érinti, az igazi kérdés viszont az, hogy biztosan az a legjobb megoldás-e, ha minden szolgáltatót közpénzzel támogatunk.

A kisebb lélekszámú települések lakói közül nagyon sokan ingáznak a környékbeli városokba, dolgozni vagy tanulni. A falusi szolgáltatók egyik fő problémája éppen az, hogy az ő kiesésük miatt csökken a helyi kereslet. A helyben maradó, jellemzően nyugdíjas korú réteg nem tud sok szolgáltatót eltartani, a posta és a gyógyszertár mellett most már az élelmiszerboltot sem (miközben egyébként arról ritkábban hallani, hogy a kocsmák üzletileg bajban lennének).

Az első kézenfekvő megoldás a problémára, hogy a nehezen mozduló idősebbeket a városokba ingázó rokonok, szomszédok segítik ki, például feladják a sárga csekkjeiket vagy elhozzák a gyógyszereiket. Adott esetben még be is vásárolhatnak nekik, vagy elvihetik őket a városi boltba.

Ha azonban az állam mindenképpen segíteni szeretne a helyieknek, akkor sokkal inkább a helyközi közlekedés fejlesztésére koncentrálhatna, már csak azért is, mert az még jogilag is kristálytiszta lépés: nem kell kiskapukat keresni a támogatásához. Ráadásul amúgy is van hova fejlődni a minőségében. Ha nem csak félnaponta, vagy napközben óránként, hanem 20 percenként ingázna busz a közeli városba, és még tiszta/kényelmes is lenne, az előremutatóbb megoldás lenne, mint helyben támogatni az ott egyébként piaci alapon meg nem élő vállalkozókat.

A kormány egyik fő érve, hogy a falvak elnéptelenedését fogja vissza a helyi szolgáltatások mesterséges lélegeztetésével. Ez persze igaz, ám a másik oldalon az is látszik, hogy a városlakók szívesen költöznek olyan nem messze fekvő, de olcsóbb árfekvésű kistelepülésekre, amelynek jó közlekedési kapcsolatai vannak, vagyis a jó városi kapcsolat éppenséggel még a falvak lakosságát is növelheti.

Visszatérve az élelmiszerboltokra: korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a falusi kisboltok sajnos a szektor legkevésbé hatékony, legrosszabb mutatókkal rendelkező részét adják. Nagyon jellemző eset, hogy a falusi bolt már régóta csak azért működik, mert a tulajdonosnak nincs jobb, innovatívabb ötlete vagy szaktudása a megélhetésre.

A cipő egyre jobban szorít mindenkit, és ennek legfőbb oka fura módon éppen a most mentőövet dobni készülő kormány gazdaságpolitikája.

A minimálbér folyamatos emelését ugyanis éppen csak a kisboltok nem tudják kigazdálkodni, a bolti dolgozók az “összeszerelők országában” inkább elmennek a közeli gyárakba, ezért – és a külföldre vándorlás miatt – súlyos munkaerőhiány alakul ki.

Ilyenkor jön a trükközés, a szürke zónába csúszás, például a megmaradt alkalmazott papíron 4 órára bejelentése, vagy a nehéz sorsú vevőknek uzsorakamatra adott élelmiszerek rendszere. Mindez azért probléma, mert a tervezett 12-14 milliárd forint támogatást láthatóan egy lyukas szitába fogják önteni. A pénz egy része célt ér, más része viszont menthetetlenül elfolyik. A boltos megmenekül, de a piac torzul, mert neki ezentúl már végképp nem kell fejlesztéseken törnie a fejét: ha veszteségbe fordul, majd az állam megmenti.

Talán ennél is fontosabb azonban, hogy az élet sok esetben nem a falusi kisboltok megszűnése miatti elégedetlenséget, hanem annak az ellenkezőjét bizonyította. Ahogy korábban bemutattuk, amikor a Penny Market megnyitotta az albertirsai üzletét, kiderült, hogy nem csak a 12 ezer lakosú kisvárost fogja a bolt kiszolgálni, hanem a környező települések lakóit is. Ők minden ellenkező várakozással szemben mobilak lettek, hajlandóak voltak elutazni vásárolni. A környező községekben így pár év alatt több kisboltnak be kellett zárnia. A boltosok és családjaik számára ez természetesen csapás, de ennek ellenére is releváns a kérdés: őket tényleg meg kellett volna menteni?

Több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk már azzal, hogy üzleti, hatékonysági szempontból óriási szakadék tátong a kiskereskedelem jelenlegi élmezőnye, a diszkontok (Aldi, Lidl, Penny Market) és az egyedülálló kisboltok között. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a szakadék a jövőben egyre nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy az államnak egyre több pénzt kell majd öntenie falura, ha tényleg meg akarja tartani ott a boltokat.

Ahogy a Napi.hu írja, 2005-ben 58 településen nem volt élelmiszerbolt, jelenleg 284 ilyen van. Összesen azonban 3154 település van Magyarországon. A népesség több mint 70 százaléka a 346 városban lakik, a 2800 faluból valamivel több mint 1100-ban viszont még az 500 főt sem éri el a lakosok száma. Nem véletlen, hogy a diszkontok csak 15-20 ezer lakosra nyitnak egy-egy új üzletet, viszont ez több településről is összejöhet. Ez az a méret, amelyben nyereségesen működhet egy nagyobb bolt, de ha megnyílik, akkor nagyon erősen elszívja a környékbeli keresletet.

Nem látszik semmilyen piaci körülmény, amely arra utalna, hogy a falusi boltokat akár piactorzítással is versenyben lehetne tartani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi-Lidl-Penny hármas átvette a pénztárcánk feletti irányítástA diszkont élelmiszerboltok megelőzték a hipermarketeket, és átvették a vezetést, ha azt nézzük, hogy a vásárlók hol költik el a legtöbb pénzt. Idővel akár háromszor annyi diszkont bolt is lehet az országban, mint most.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bolt élelmiszer falu kiskereskedelem támogatás vidék Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.