Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A Magyar Édességgyártók Szövetségének egyik rendezvényén Felkai Beáta, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi Főosztályának vezetője számos ábrán mutatta be a magyar élelmiszeripar szerkezetét és a Magyarországon működő cégek összesített eredményeit. Az adatok többsége a lezárt 2018-as vagy 2019-es pénzügyi évvel végződik, vagyis a koronavírus-járvány okozta sokkot és átrendeződést még nem mutatja, de mivel elég ritkán láthat a közvélemény hasonló számokat, mi most bemutatunk ezek közül néhány fontosabbat.

Az első grafikonon az látható, hogy a Magyarországon bejegyzett élelmiszeripari cégek eredményessége üzemi szinten nézve viszonylag szépen megy felfelé, az adózás előtti és utáni eredmény azonban 2016 óta lényegében stagnál (és mivel ebben az időszakban az infláció már kis mértékű volt, összességében tehát legalább annyi elmondható, hogy nem csökkent reálértékben).

A következő táblázat a hatékonyság növekedését mutatja. Itt szinte minden mutató jelentős emelkedésben van, az ágazatban alkalmazott dolgozók fejenként egyre nagyobb bevételt és nyereséget termelnek a cégeknek.

A Magyarországon készülő élelmiszeripari termékek exportja eközben azonban nem, vagy csak alig emelkedik. Az alábbi táblázat a NAV és a KSH adatait tartalmazza. Érdekes mellékzönge egyébként, hogy a kettő néha egészen durván eltér egymástól, és nem az exportban, hanem a belföldi értékesítésben (amely az összes bevétel sorát nyomja el).

A negyedik ábra azt mutatja, hogy pénzügyi értelemben a nagyvállalatok uralják a piacot. Az ágazatban dolgozók valamivel több mint 40 százaléka tartozik hozzájuk, de ezzel a humán forrással a belföldi árbevétel közel 60 százalékát szerzik meg, az exportban jóval 60 százalék felett vannak, és az üzemi szintű profit több mint fele náluk keletkezik.

Végül az utolsó grafikonról kiderül az is, hogy nem csak nagynak, de külföldi tulajdonúnak is kell lenni ahhoz, hogy igazán hatékony legyen ma egy cég Magyarországon.

Az élelmiszeripari cégek majdnem 90 százaléka 100 százalékig magyar tulajdonban van, ezek foglalkoztatják a teljes létszám 60 százalékát, de az üzemi eredményből alig több mint 40 százalékot hasítanak ki, exportálni pedig sokkal kevésbé tudnak, mint a külföldi tulajdonban lévők.

A kivitelnek durván a fele a külföldi hátterű cégeknél van, és

az üzemi nyereségük durván megegyezik a magyarokéval, csak éppen harmadannyi dolgozóval érik ezt el.

 

A sajtóbeszélgetésen egyébként elhangzott, hogy bár a koronavírus járvány gazdasági hatása több édesipari termékkategóriában is a forgalom csökkenéséhez vezetett, a müzli, amely az utóbbi két évtizedben a kekszekkel együtt következetesen a leggyorsabb növekedést mutatja, változatlanul jól tartja magát.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények az édesipari piacon, és a koronavírus-járvány ezt a folyamatot felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke. A vevők az “egészséges” termékeket keresik, és a szót csak azért tettük idézőjelbe, mert egyrészt nem élelmiszeripari kategória, másrészt végeláthatatlan és szubjektív az a vita, hogy kinek mi az egészséges, és ennek megfelelően milyen élelmiszereket sorol ide. Ahogy a szakemberek is mondták, ez egy trendet, semmint konkrét kategóriát képvisel.

Sokkal kézzelfoghatóbb a funkcionális édességek kategóriája. Ilyen például a magas fehérje-, vagy emelt vitamin- esetleg ásványianyag-tartalmú termék, az energiaszelet, de éppúgy ide sorolhatók a különféle  laktóz-, cukor- vagy gluténmentes, de akár a light, azaz csökkentett energiatartalmú termékek is. Ezeket ma már nem csupán azok fogyasztják, akik valóban érzékenyek valamelyik összetevőre, vagy diétáznak.

Az előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt.

Adat Vállalat bevétel cégek élelmiszeripar export hatékonyság nyereség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.