Csomagolásmentes bolt vidéken: jó üzlet vagy naiv küldetés?

Bartal Gábor 2018 októberében úgy döntött, hogy pályát módosít, és a tanári állását otthagyva nyit egy kis élelmiszer-vegyesboltot. Pécsen vagyunk, amely a megyeszékhelyeknél szokásos módon tele van kis boltokkal, de olyan, amilyet Bartal Gábor 2019 januárjában nyitott, akkor még nem volt: nála csomagolás nélkül lehet megvásárolni mindent.

A csomagolásmentes boltok még a jóval nagyobb lélekszámmal és vásárlóerővel bíró Budapesten is csak szűk réteget szolgálnak ki, a koncepció Magyarországon még annak ellenére is erősen gyerekcipőben jár, hogy már évek óta vannak ilyen üzletek, a média is szeret velük foglalkozni, divatos a téma, és a szimpatizánsok is egyre többen vannak – bár valószínűleg még mindig sokkal többen, mint a tényleges vásárlók. Mi lehet a helyzet egy olyan vidéki nagyvárosban, mint Pécs? Arra kértem Bartal Gábort, hogy ossza meg az elmúlt két év ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Rengeteget fejlődött ennek a piacnak a beszállítói háttere 2019-ben és 2020-ban, én az egészen kis méretű boltomban pár tucat termékkel indultam el, ma pedig már 200 cikket kínálok a vevőknek

– mondta, amikor beszélgettünk.

Ahogy a történetét mesélte, egyrészt az derült ki, hogy a csomagolásmentes áruk beszerzése és a bolt működtetése ma már nem annyira bonyolult, mint azt egy laikus gondolná, másrészt viszont a boldogulás üzleti értelemben még mindig piszok nehéz, és rengeteg munkát feltételez.

Bármilyen áruféleségről kérdeztem, Gábor szinte mindenre nagy természetességgel vágta rá, hogy a csomagolás nélküli, kimért árusítás megoldható. Nála alapelv, hogy a szárazárukból legalább 5 kilogrammos kiszerelésben vásárol a nagykereskedőktől, és ha lehet, akkor mindenképpen papíros csomagolásban, majd ezt adja el kisebb adagokban, vagy a vásárlóknál lévő, vagy a nála kapható tároló edénybe mérve. Még csere-bere befőttesüveg-készlete is van, ahova a vásárlók behozhatnak üveget, vagy kaphatnak belőle azok az impulzusvásárlók, akik nem felkészülve jöttek be a boltba.

A szárazáruk többsége a reformélelmiszer kategóriával írható le a legjobban, a vásárlók többsége egyértelműen össze is kapcsolja ezt a fogalmat a csomagolásmentességgel – vagyis a boltot ebbe a környezettudatos-egészséges-természetes háromszöggel jellemezhető rétegbe sorolja be.

A tejtermék is megoldható, jóváhagyta a Nébih a csomagolásmentes forgalmazását – mondja Bartal Gábor, amikor azzal próbálom tesztelni, hogy joghurtot tudok-e venni nála. Konkrétan a joghurt értékesítését csak úgy tudta megoldani, hogy a nagyobb tételben vett árut kisebb üvegekbe adagolva árulja, vagyis egyedileg nem tudja kimérni, de a fő célját, a műanyagok mellőzését így is elérte. Sajt pedig például van nála egyedi mennyiségre porciózva is, akár a vevő által hozott tartóba téve.

A tejtermékek hamar penészednek, gyorsan romlanak, ezért valamivel bonyolultabb árusítani, de elvileg semmi sem lehetetlen, hűtőben kell tartani, és időben el kell adni őket

– mondja általánosságban a felvetésemre.

Van persze számos olyan egyedi vonása egy ilyen boltnak, ami a szokásos üzletekben fel sem merül. Ahogy Bartal Gábor mondja, a Facebookon ma már elég könnyű potenciális beszállítókat találni, rengeteg egyéni vállalkozó és kis manufaktúra kínálja eladásra a termékeit. A kézműveskedő kisvállalkozókkal azonban néha nehezen boldogul az ember, mert ahogy Gábor mondja, nekik ez sokszor csak kiegészítő másodállás, és ha egy olyan kis bolt, mint az övé bejelentkezik a speciális igényeivel, akkor gyakran úgy érzi, hogy a gyártó-eladó tesz neki szívességet azzal, hogy egyáltalán szóba áll vele.

Úgy látom, hogy manapság különösen szappangyártóból lett rengeteg kis kézműves, velük már Dunát lehet rekeszteni a kereslethez képest

– mondja.

Nem is kérdés, hogy akárhonnan szerzi be a főleg kézműves árut, árban nem tud versenyezni a nagyobb boltokkal. A pisztácia csomagolás nélkül nála kétszer annyiba kerül, mint a legközelebbi diszkontban, csomagolva. Ez is azt mutatja, hogy

csomagolásmentesen nemcsak árulni, de venni is egyfajta küldetés, a környezetvédelem önkéntes támogatása.

Árban minket az olyan hasonló profilú üzletekhez érdemes mérni, mint például egy herbaház, reformélelmiszereket áruló üzlet vagy biobolt, velük felvesszük a versenyt

– mondja.

A nagyobb boltokhoz képest a csomagolás hiánya még egy nagy különbséget okoz: ha például a száraztésztákat nézzük, kisebb mennyiségnél, például 250 grammnál a csomagolásmentes kisbolt ára versenyképes, de fél kilogrammnál már sokkal kevésbé. Csomagolás nélkül ugyanis a mennyiség logikus módon egyenesen arányos az árral (kétszer több tészta kétszer annyiba kerül), a szupermarketekben viszont minél nagyobb a kiszerelés, a fajlagos ár annál alacsonyabb lehet, mivel ott a a csomagolás költsége jelentősen befolyásolja az árat.

Ha valaki több mindent vásárol egyszerre, a méregetéssel elmehet egy szűk fél óra is, szóval ez mindenképpen elkötelezettséget feltételez mindkét fél részéről

– ad még egy szempontot a különbségekre Bartal Gábor.

Az ilyen kis boltok fejlődésének üzleti gátja egyébként az, hogy egyszerre kellene nagyot és elég kockázatosat ugraniuk. Elképzelhető, hogy egy Pécs méretű városban a kereslet ma már el tudna tartani több, és egyenként is nagyobb csomagolásmentes boltot, ám ehhez a Bartal Gáborhoz hasonló vállalkozóknak egy csapásra kellene legalább megkétszerezni a bolt alapterületét, a választékát és legfőképpen a marketinget.

Gábornak a városban jelenleg egy másik bolt az egyedüli konkurenciája. Azt mondja, ha lenne befektetni való tőkéje, egy nagyobb üzlethelyiségre váltana, alkalmazottat venne fel maga mellé, és legalább egy (főleg online) marketingesnek adna munkát. Úgy látja, utóbbi nélkül nem lenne előrelépés, mert a boltot feltétlenül folyamatosan reklámozni kell(ene), hogy növelhető legyen a vásárlói bázis. Bár eleve szűk rétegről van szó, akik betérnek, azok hamar rászoknak a csomagolásmentes vásárlásra, és a szokások ez esetben nagyon fontosak, hiszen a csomagolásmentesség többnyire azt feltételezi, hogy a vevő rendszeresen visszatér, felkészül, tudja, hogy mit akar venni, és hozza a tárolóedényeit.

Egy ilyen bolt nem tud megélni az alkalomszerűen betérő vevőkből.

Bartal Gábor azt mondja, mivel jelenleg minden feladatot ő végez, hetente jellemzően hat napot dolgozik, az árut általában futárral hozatja, de emellett a környéken maga is rendszeresen megfutja a saját beszerzési köreit, és ilyen intenzitással annyi bevételt tud elérni, amellyel szerényen el tudja tartani a családját.

Ami viszont azt is jelenti, hogy organikusan egyelőre nem tud fejlődni, mert egy nagyobb ugráshoz ma még nem tudja megtermelni magának a befektetéshez szükséges tőkét.