Hiába szeretne a kínai áruk kapuja lenni a kormányzat, a kínai áruk vámolását nem nálunk végzik. Európában a negyedik legkevesebb vámot hazánkban fizetik a kínai áruk után.
Valószínűleg a kínai kapcsolatok miatt lehet fontos a kormánynak a projekt.
17 milliárd dollárból fejlesztenék az iraki közlekedési infrastruktúrát, a magyar nagykövet felajánlotta a magyar cégek közreműködését.
A világgazdaság ma már nem a globalizációról szól, ez nekünk még jól is jöhet, de tartogat magában veszélyeket is.
Továbbra is akadozik az ellátási lánc, és a problémát tetézi, hogy az infláció miatt a vásárlóerő is csökken.
Valamivel macerásabb és drágább hozzájutni az országból kivonult márkák termékeihez az orosz piacon, de alapvetően elérhetők a korábban megszokott árucikkek.
A Krím megszállása után kivetett nyugati szankciókra Oroszország ellenszankciókkal reagált, ami növelte az élelmiszerárakat, és csökkentette a jólétet.
Az ukrajnai invázió előtt népszerű nézet volt, hogy Kína kisegíti majd Oroszországot a nyugati szankciók esetén, de ennek pont az ellenkezője történt a kereskedelmi adatok szerint.
Az igény nagy, a káosz még nagyobb. A befektetők döntik a pénzt mindenbe, ami a hatékonyságot növelné a teherszállításban.
Az állatkertek nem fizethetnek az állatokért, ezért máshogy kell megoldani, ha változtatni akarnak az állományon.