Hatalmas infrastrukturális gigaprojektbe kezd az iraki állam, amellyel új nemzetközi kereskedelmi útvonalat létrehozva pezsdítenék fel az ország gazdaságát, és egy szerdai sajtóhír alapján állami közvetítéssel magyar cégek is szívesen részt vennének a programban.
Mi történt? Május végén jelentették be Irakban a 17 milliárd dolláros keretösszegű Fejlődés Útja (Development Road) nevű projektet, amely az ország déli részén épülő Al Faw kikötőt kötné össze 1200 kilométer hosszan, vasúti és közúti útvonalakon keresztül a török határral.
- A projekt célja, hogy elősegítse a háború alatt nagy veszteségeket elszenvedő iraki gazdaság fejlődését azzal, hogy a Szuezi-csatorna felőli útvonal versenytársát létrehozva lerövidíti Ázsia és Európa között a szállítási időket.
Alulnézet: Irak közlekedési infrastruktúrája jelenleg elég elmaradott, a kormány pedig akár 300 km/órás sebességre is képes nagysebességű vasútvonalakkal kötné össze a helyi gazdasági és olajipari központokat, valamint új csővezetékek is épülnének.
- A projektről szóló konferenciára Szaúd-Arábiát, Törökországot, Szíriát, Jordániát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, Ománt és Iránt is meghívták.
- Kína iraki nagykövete pedig jelezte, hogy Kína készen áll tanácsokkal segíteni a projektben, amit az Övezet és út projektet “jól kiegészítő” kezdeményezésnek tekint.
Igen, de: A török Daily Sabah egy véleménycikkének szerzője szerint a gigantikus projektet számos tényező akadályozhatja, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyes térségekben aktív fegyveres csoportok veszélyt jelentenek az árufuvarozás biztonságára.
- A másik jelentős probléma, hogy az iraki kormánynak nincs pénze a projektre, ezért külföldi befektetőkre és cégekre kell majd támaszkodnia finanszírozási és kivitelezési oldalon is.
Magyar szál: Habár a külföldi szereplők kilétéről egyelőre sok konkrétumot nem tudni, egy iraki hírportál szerdán arról számolt be, hogy az iraki magyar nagykövet, Tar Attila felajánlotta az iraki miniszterelnöknek, hogy magyar cégek is részt vegyenek a fejlesztésekben.
Előzmények: Nem példa nélküli, hogy magyar állami vagy magáncégek külföldi infrastrukturális beruházásokban vegyenek részt.
- A magyar közbeszerzéseken nagyon sikeres Duna Aszfalt korábban például Kongóban épített utakat, Lengyelországban pedig hidakat.
- Idén februárban pedig a korábbi 1300 vasúti kocsin felül még 50-et rendelt Egyiptom egy magyar konzorciumtól a Világgazdaság cikke szerint.
