Magyarországon sajátságosan értelmezik az uniós támogatású útberuházások költség-haszon-elemzéseinek útmutatóit, ez pedig nem véletlen.
Logikus lenne a föld alá terelni a forgalmat, hiszen ezzel a városok is területet nyernének, sőt, a biodiverzitásnak is jót tenne, ennek ellenére nem ez a legjobb ötlet.
A zambiai és a kongói elnök találkozása után elhalasztották az alapkőletételt. Egy cikk szerint elszámolási viták állnak a háttérben, a Duna Aszfalt cáfolja ezt.
A térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen.
Nagy-Britannia után Svájcban épített részben műanyag hulladékok anyagából utat egy skót vállalat.
Csak tavaly majdnem 19 milliárdnyi nyereséget termelt a Duna Aszfalt, amiből az előző öt évben 31 milliárd forintot vettek ki.
A Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.
Tíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.
A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt csak az M44-es autóút révén 140 milliárd forintnyi állami megbízáson dolgozhat. Lesz rajta ötven híd.