Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. szeptember 8. 06:08 Adat, Közélet

Osztrák cégek a közép-európai építőipar királyai

Bár egységes az európai uniós piac, térségünkben a nagy építőipari közbeszerzések döntő többségét a sorra hazai cégek nyerik el. Ez derül ki abból az elemzésünkből, amelyet nyolc ország (a Visegrádi négyek mellett Románia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria) 2018-as elérhető adatai alapján végeztünk el.

Azokat a közbeszerzéseket tekintettük át, amelyek felkerültek az EU hivatalos közbeszerzési portáljára, a TED honlapjára. *Az uniós határértéket elérő, azaz 1,7 milliárd forint feletti közbeszerzésekről lehet európai összehasonlítást végezni. Az építési beruházások és építési alkatrészek kategóriába eső közbeszerzéseket hasonlítottuk össze a térség nyolc országokban, vagyis a 44-es és a 45-ös CPV kóddal meghirdetett beszerzéseket vettük figyelembe.  Mivel sok beszerzést konzorciumok nyernek, és nem lehet megtudni, hogy melyik cég milyen arányban vesz részt a szerződésekben, a megbízási összegeket egyenlő arányban osztottuk el a konzorciumi résztvevők között. Emiatt számításaink jobb híján csak közelítésnek tekinthetők, de a nagyságrendeket jól jelzik.

A nyolc országban 2018-ban összesen 32 milliárd euró (11,5 ezer milliárd forint) értékben nyertek el cégek építőipari megrendeléseket, és ha székhely szerint azonosítjuk őket, akkor az összeg 91 százaléka helyi indulókhoz került. Így nézve Magyarországon a legnagyobb a hazai nyertesekhez vándorló pénzek aránya (ezt mutatja az alábbi grafikon), de ebben az összehasonlításban a külföldi tulajdonú helyi leányvállalatokat is hazainak tekintettük (és ez félrevezető lehet).

 

A fenti adatok tehát nem mutatják meg, hogy a tisztán hazai, azaz nem külföldiek leányaként működő társaságok mekkora részt képviselnek.  Ennek kiderítését nagyban nehezíti, hogy egyetlen évben 4 ezernél is több nyertes pályázat volt, ezért kénytelenek voltunk szűkíteni a kört: a 250 legnagyobb megbízást néztük át, amely az összes megbízási érték kétharmadát fedte le. A többi esetben csak a TED-kimutatásban elérhető országot vettük figyelembe.

Ebben a cikkben minden további elemzésünknek ez az alapja.

Így már sokkal színesebb lett a kép, jóval kisebb lett a hazai vállalatok részesedése, az összesített arány pedig 91-ről 74 százalékra csökkent, és átalakult az országok sorrendje is.

 

Hiába tűnik nekünk úgy, hogy Magyarországon a NER-hez kötődő vállalkozások aránya óriási az építőiparban, a nyolc vizsgált ország közül ötben még nagyobb a helyiek sikeressége, és csak Szlovákiában, illetve Lengyelországban kisebb.

Azt viszont megerősítik a számok, hogy a magyar cégek a régió többi országában nem tudnak megrendelést elnyerni, amely egyrészt nem árul el sok jót a hazai építőipar nemzetközi versenyképességéről, másrészt mutatja, hogy a magyarok mennyire be vannak betonozva a hazai tenderekbe. Hasonló mozdulatlanságot csak a román cégek mutatnak rajtunk kívül, minden más térségbeli ország cégeinek sikerült legalább kisebb munkákat elcsípni egymás területéről.

A legzártabb piacnak azonban az osztrák tűnik ebben az összehasonlításban, oda szinte lehetetlennek tűnik betörni. Egyetlen magyarországi bejegyzésű nyertest találtunk csak (két tenderen), de mivel a vépi SFL Technologies Kft. 100 százalékban osztrák tulajdonban van, valójában egy hazai cégcsoport része.

A közép-európai építőipar királyának az osztrák Porr és a Strabag tűnik. A vizsgált szerződéseken belül náluk nagyon feltűnő, hogy a megrendeléseik nagyobb részét külföldön szerzik. A két cég a régió szinte minden vizsgált országában kapott 2018-ban állami megbízást.

 

A harmadik helyen a cseh Metrostav áll, ők cseh és szlovák projekteket is elnyertek, a negyedik és az ötödik helyen pedig lengyelek vannak: az Intercor  Sp. z o.o. és a Budimex S.A., de ezek csak hazai projekteket tudtak elvinni. Lengyel munkáival erős szereplőnek számít még a régióban a török Gülermak csoport és az olasz Astaldi S.p.A. is.

 

A magyar cégek közül a Duna Aszfalt a regionális toplistánk 9. helyezettje, de az első 20-ba még két Mészáros Lórinc érdekeltség is befért: az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. A magyar közbeszerzések legnagyobb nyertesei mégsem a Mészáros cégek, hanem a Duna Aszfalt, a Colas és a Strabag. 

A Strabag Ausztriában 5, Szlovákiában 9 százalékot vitt el, Magyarországon viszont minden hetedik infrastruktúrára szánt forintot elnyert a közbeszerzéseken.

A Strabagot a Fidesz ellenzékben korrupció vádjával többször élesen támadta, amióta kormányon van, azóta nincsenek ilyen ellentétek. A cég a magyar sport jelentős támogatója a társasági adó (tao) rendszeren keresztül, többek között a Puskás Akadémia FC egyik szponzora.

Az egyes térségbeli országok építőipari állami megrendeléseiben abban is nagy különbség van, hogy mekkora a verseny a tendereken. Ezen a téren Magyarország átlagosnak mondható, hiszen pont a többi ország átlagának felel meg a 3,2 ajánlat kiírásonként. Magyarországon viszont kimagasló az EU támogatások szerepe, az építőipari kiírások 39 százalékához adott pénzt Brüsszel, miközben a régió átlaga csak 26 százalék.

 

Az átlagos szerződéses összeg 5 millió euró, tehát körülbelül 1,5 milliárd forint volt 2018-ban a régióban, míg itthon ennél valamivel alacsonyabb 4,1 millió euróval (kb. 1,2 milliárd Ft). Így a magyar építőipari beruházások leginkább abban tűnnek ki, hogy milyen sokat kapnak belőle a külföldiek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinccel együtt dübörög az osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, 60 milliárddal kitömött csodacégA Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.

Adat Közélet Duna Aszfalt infrastruktúra közbeszerzés Mészáros és Mészáros Kft. porr Strabag útépítés vasútépítés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. szeptember 23. 12:18 Adat

Magyarország erőn felül költ a sportra

Egyik uniós tagállam sem fordít akkora részt az állami költségvetéséből, vagyis a lehetőségeihez képest sportra és szabadidőre, mint Magyarország, még megközelítőleg sem.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 06:11 Adat, Vállalat

A járvány miatti kényszerű otthonlét megemelte a rezsit, amit utólag kell kifizetni

A szolgáltatók úgy kalkulálnak, hogy egy átlagos háztartás néhány ezer forinttal fizethet többet a kényszerű otthonlét miatt.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.