Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. június 29. 12:54 Vállalat

Egy feldühödött elnök miatt csúszhat a Duna Aszfalt 140 milliárd forintos afrikai útépítése

Az elmúlt években számos példát lehetett látni a kormányközeli üzletemberek külföldi terjeszkedésére. Mészáros Lőrinc a horvátországi turizmusban terjeszkedik, Habony Árpád-közeli médiacégeknek a Balkánon vannak érdekeltségei, a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios pedig Szerbiában nyert közbeszerzéseket.

A legegzotikusabb próbálkozás minden bizonnyal a Lengyelországban és Romániában is terjeszkedő Szíjj Lászlóé. Ahogy arról többször írtunk, a tulajdonába tartozó Duna Aszfalt egy világkereskedelmi szempontból is jelentős út elkészítésében vesz részt, amely a Kongói Demokratikus Köztársaságot kötné össze Zambiával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésenA Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.

A 182 kilométeres úttal a kongói bányavidék ásványkincsei az eddigi szűk egy hónap helyett 11 nap alatt érnének el a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe. A Duna Aszfalt egy ghánai-magyar vállalkozó, René Hutton-Mills révén került helyzetbe, aki egy szerencsés rokoni kapcsolatra alapozva mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen a Kongói DK-ban.

A projekt nyomvonala a kongói Kasomenóból a zambiai Mwendába. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank

A 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 140 milliárd forintosra) tervezett fejlesztés meghatározó a két országban. A Duna Aszfalt 2019 nyarán azt írta a megkeresésünkre, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni, az építkezés kezdete azonban folyamatosan csúszik a helyi beszámolók alapján. Végül idén április közepén jelentették be, hogy április 30-án tartják az ünnepélyes alapkőletételt.

A ünnepség előtt pár nappal személyesen találkozott egymással a kongói elnök, Felix Tshisekedi és a zambiai vezető, Edgar Lungu, hogy többek között a tervezett útról is egyeztessenek. Másnap – öt nappal a beharangozott esemény előtt – közleményben jelentették be, hogy elhalasztják az ünnepséget „előre nem látott körülményekre” hivatkozva.

Edgar Lungu zambiai elnök (balra) és Felix Tshisekedi kongói elnök (jobbra) az áprilisi találkozón. Forrás: Facebook/Edgar Lungu

Az ünnepséget átrakták május 11-re, de ezt sem tartották meg, és az esemény elmaradását nem is magyarázták nyilvánosan. Az útról és az ünnepség előkészületeiről korábban rendszeresen posztoló zambiai tartományi miniszter sem közölt semmit arról, hogy miért nem tartották meg a rendezvényt.

A helyi online médiában azóta nem jelent meg hír arról, hogy mi lesz az építkezés sorsa. Az egyik vezető, Afrikával foglalkozó hírportál, a párizsi székhelyű Africa Intelligence viszont pár napja arról írt, hogy technikai problémák és pénzügyi viták merültek fel. A cikk szerint míg Zambiában elkezdték építeni az utat, a Kongói DK-ban elmaradtak a projekttel.

Az Africa Intelligence szerint a kongói elnök nagyon mérges volt, miután áprilisban – az alapkőletétel lefújása előtt egy nappal – találkozott a zambiai kollégájával, és a cikk alapján elszámolási viták állnak a ceremónia csúszása mögött. Az újság szerint a konfliktus alapja, hogy nem tudtak megegyezni az út bevételeiről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.

A projektben pénzügyi befektetőként és a szakmai koordinátorként résztvevő Duna Aszfalt a kérdésemre cáfolta, hogy pénzügyi nézeteltérések lennének, de ennél bővebben nem kommentálták a cikk állításait. Arra a kérdésre, miért tolták el több alkalommal az ünnepélyes alapkőletételt, azt írták, hogy „mint protokoll eseményre az érintett felek keresik a megfelelő időpontot, annak szervezése jelenleg is zajlik.

A projekt ppp konstrukcióban valósulna meg, amely jellemzően azt jelenti, hogy egy magáncég egy tipikusan állami beruházást valósít meg, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam.

A projektben a kezdetek óta részt vevő ghánai-magyar üzletember, René Hutton-Mills korábban valóban arról beszélt, hogy a magyar fél 25 évig üzemeltetné a fizetős utat, ezt követően pedig a Kongói DK és Zambia venné át az üzemeltetést. Korábban azt írtuk, hogy a használati díj egy útra 600 dollár lehet (177 ezer forint), amely európai szemmel meghökkentőnek tűnik, viszont a helyi viszonyok között reális ár lehet. Egy közeli, 94 kilométeres szakaszért 300 dollárt kell fizetni. A magas árat az is magyarázza, hogy alapvetően teherautók használnák az utat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna AszfaltA világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

A mintegy tíz éve tervezett projektben korábban Serfőző Péter is benne volt, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban. Serfőző korábban azt mondta, hogy 6-7 éven belüli megtérüléssel számoltak. Az ilyen gyors megtérülésre az lehet az egyik magyarázat a korábbi cikkünk szerint, hogy Kongóban a hasonló útépítéseken 50 százalékos profitrátával lehet dolgozni.

A 80 milliós Kongói DK a világ egyik legkorruptabb és legszegényebb országa, ahol a lakosság nagy része napi egyszer eszik. A Transparency International korrupciós listáján a vizsgált 180 országból mindössze tíz előzi meg.

Vállalat Duna Aszfalt építőipar Kongói Demokratikus Köztársaság Szíjj László útépítés Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.