Noha számos nyugati márka hagyott fel az oroszországi értékesítéssel a háború miatt, a termékeik továbbra is kaphatók az országban a hivatalos importőrök helyébe lépő orosz magánszemélyeknek és vállalkozásoknak köszönhetően. Mindez ráadásul az országon belül jogszerűen történik, egy új szabályozásnak köszönhetően ugyanis bárki eladhatja a külföldön megvásárolt termékeket. Így akár boltokban, butikokban is megvásárolhatják az oroszok az úgynevezett párhuzamos import révén behozott árucikkeket a The Guardian beszámolója szerint.
Ezek az üzletek persze a nevüket és a kialakításukat tekintve nem tükrözik a forgalmazott márkák arculatát, de a lényeg, hogy elérhetők például az Apple aktuális termékei, és az egyik szakáruház szerint az ősszel debütáló iPhone-okat is nagyjából egy hónapos csúszással felvehetik a kínálatukba. Új üzletek is nyílnak, a brit lap által bemutatott Panikában (a szó jelentése pánik) kizárólag a Zara és a Zara Home válogatott termékei kaphatók. A krasznojarszki bolt alapítóját a spanyol márka iránt vágyódó felesége ambicionálta, és egy kazahsztáni forgalmazó révén jut hozzá a portékájához. Ezzel nincs egyedül, mivel a termékeket jobbára az Eurázsiai Gazdasági Unió*Ennek tagállamai Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán. országaiból érdemes behozni a közöttük fennálló vámunió miatt.
A luxuscikkek elérhetőségén sem esett érdemi csorba, egy moszkvai autókereskedő a szankciók életbe lépése óta is tucatszám értékesíti a BMW-ket, Mercedeseket és Range Rover-eket. Igaz, a beszerzésük meglehetősen macerás: a gépkocsikat Dubajban, Indiában, Kínában vagy dél-amerikai országokban rendeli, majd Örményországon vagy az iráni Anzalin keresztül hozatja Oroszországba. Mindez körülbelül húsz százalékos áremelkedéssel jár, de az erős kereslet ezt is elbírja. (Az más kérdés, hogy a pótalkatrészek beszerzése gyakran több mint problémás lett a szankciók következtében.)
Persze akad példa a kevésbé szervezett értékesítésre is, sokan vállalkoznak egyszeri üzletek lebonyolítására például az Egyesült Államok és Oroszország között, vagy spájzolnak be nagyobb mennyiséget valamilyen termékből, amit aztán a közösségi médián keresztül adnak el néhány százalékos haszonkulcs mellett.
Az Oroszországból kivonult gyártóknak nincs érdemi ráhatásuk az orosz piaci történésekre. A Kreml számára viszont kedvező, hogy a lakosság – még ha valamivel drágábban is – hozzájuthat a korábban megszokott termékekhez, és mérsékelhetők a háború hétköznapokat illető következményei. A kereskedők pedig alkalmazkodnak a helyzethez, új beszállítói útvonalak és láncok alakulnak, amelyek egyes szereplők számára elképesztő haszonkulccsal kecsegtetnek.
