Friss felmérésünk szerint a húsfélékben a Lidl tartja árelőnyét az Aldival szemben, a zöldség-gyümölcsöknél viszont kevésbé alacsony árakkal tudott az őszbe fordulni.
A zúzát és a májat karajra halra és csirkemellre cseréltük, de úgy általában is sokkal több húst fogyasztunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Elhanyagolható mértékű a szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátás az importélelmiszereknél. A messziről hozott zöldség még akkor is klímabarátabb a helyi húsnál, ha másik kontinensről szállítják.
A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.
Ezzel megint a magyar disznóhúst szeretné megtolni a kormány, de a lépésnek valószínűleg zéró közeli hatása lesz a piaci folyamatokra.
Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.
A növényi alapú húspótlókat gyártó vállalkozások a befektetők nagy kedvencei lettek, pedig a globális trendeket nézve talán nagyobb óvatosságra lenne szükség.
Abban a hisztérikus megközelítésben, amely Magyarországra is egyre jellemzőbb, nem sok értelme van a GMO-ellenességnek.
Már hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.
Egy magyar artista alapította Kolkatában, és szimbóluma volt a város kozmopolita karakterének. Magyar kolbászát imádták a helyiek, de egy számunka ismerős problémát nem sikerült leküzdenie.