Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. május 5. 18:20 Adat

A rendszerváltás óta nem ettünk annyit, mint 2018-ban

Közel 30 éves csúcsra emelkedett a magyarok kalóriabevitele tavalyelőtt. A statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint 2018-ban az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége 3352 kilokalória volt, ami 2,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a 2008-as válságot követő években mértet pedig 10-15 százalékkal haladja meg.

A KSH által külön kezelt élelmiszercsoportokban egyetlen kivétellel mindenhol látványos növekedés volt az elmúlt 5-8 évben.

A bővülés azonban véletlenül sem volt egyenletes, ami elég jól szemléltet néhány alap közgazdasági tételt is. Az egyetlen olyan termékcsoport például, amelynél csökkenő mennyiséget mutatnak az adatok, a krumpli volt, márpedig egy Robert Griffen nevű brit közgazdász a 19. században épp a burgonyán keresztül mutatta be, hogy egyes termékek kereslete bizonyos esetekben a közgazdasági logikával ellentétesen reagál az ár (illetve a jövedelem) változására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg csak bablevest és zsíros kenyeret esznek a szegények Magyarországon?35 kilóval több gyümölcsöt ettek tavaly a legvagyonosabbak a legszegényebbeknél, zsírból viszont az alacsony jövedelműek körében fogyott több.

Mivel a szegényebbeknél a krumpli alapélelmiszer volt, ha nőtt az ára, vagy csökkent a jövedelmük, akkor többet vettek belőle, mert hús helyett is ezt ették. Ha viszont volt pénzük a sokkal drágább húsra, mert olcsóbb lett a burgonya, vagy nagyobb a jövedelmük, akkor utóbbiból kevesebbet vettek. Most kicsit úgy tűnik, hogy a válság után Magyarországon is hasonló folyamat zajlott le: az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége érezhetően csökkent, de míg a húsfogyasztás zuhant, a krumpli jelentősége nőtt.

 

Az előző néhány év pedig a kedvezőbb gazdasági környezetben visszarendeződést hozott. Így miközben a napi burgonyamennyiség csökkent vagy stagnált, addig a húsból bevitt kalória 30-40 százalékkal emelkedett. Durván ugyanennyi volt a változás a hal esetében is, a zöldségnél és a gyümölcsnél pedig 10 százalékos növekedést mutatnak az adatok.

 

Az egy főre jutó tápanyag mennyisége utoljára a 80-as és a 90-es évek fordulóján volt magasabb, mint 2008-ban. Akkor azonban gyümölcsből, húsból és halból is sokkal kevesebb fogyott, mint most, jóval nagyobb volt viszont a liszt, a rizs, a cukor és a tojás részesedése a napi kalóriabevitelben.

A húsfogyasztásnak nem csak a mennyisége nőtt, a szerkezete is jelentősen átalakult. Sertésből például két és fél évtizede volt akkora az egy főre jutó fogyasztás, mint 2018-ban, baromfiból pedig valószínűleg soha*A KSH 1970-től közöl adatokat, ám ezt megelőzően szinte biztosan nem volt magasabb a fogyasztás.. Ezzel szemben a marha- és borjúhúsban még csak most dolgoztuk le a válság utáni nagy visszaesést, belsőségből pedig amióta rögzítik az adatokat, eddig mindig több fogyott, mint két éve.

 

A rendelkezésre álló élelmiszerek egy főre jutó mennyisége egyébként tavaly már alig maradt el a 700 kilótól, azaz napi 1,9 kilogrammra rúgott. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit eszünk minden nap, mivel az összesített adatok, illetve az ezek alapját jelentő termékenkénti mérlegek*A különböző élelmiszermérlegekben a KSH a termelés, a behozatal, a kivitel, a veszteség és a készletváltozás alakulásából határozza meg az adott élelmiszer példuál a húsok, a tej, a liszt a tojás vagy éppen a zsiradékok belföldi felhasználást. Ez azonban láthatóan kínálati megközelítés. A KSH külön fel is hívja a figyelmet, hogy “a mérlegekből származtatott és itt közölt egy főre jutó fogyasztási adatok nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket jelentik, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot”. nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket mutatják, hanem a kínálatot (pdf). A kettő azonban logikusan nagyjából együtt mozog.

A 2018-as 695 kilós kínálat egyébként szintén közelíti a mindenkori csúcsot. Ennél magasabb értéket csak egyszer, 2000-ben mért a KSH.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Adat burgonya étel hús tápanyag Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.