Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. május 5. 18:20 Adat

A rendszerváltás óta nem ettünk annyit, mint 2018-ban

Közel 30 éves csúcsra emelkedett a magyarok kalóriabevitele tavalyelőtt. A statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint 2018-ban az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége 3352 kilokalória volt, ami 2,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a 2008-as válságot követő években mértet pedig 10-15 százalékkal haladja meg.

A KSH által külön kezelt élelmiszercsoportokban egyetlen kivétellel mindenhol látványos növekedés volt az elmúlt 5-8 évben.

A bővülés azonban véletlenül sem volt egyenletes, ami elég jól szemléltet néhány alap közgazdasági tételt is. Az egyetlen olyan termékcsoport például, amelynél csökkenő mennyiséget mutatnak az adatok, a krumpli volt, márpedig egy Robert Griffen nevű brit közgazdász a 19. században épp a burgonyán keresztül mutatta be, hogy egyes termékek kereslete bizonyos esetekben a közgazdasági logikával ellentétesen reagál az ár (illetve a jövedelem) változására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg csak bablevest és zsíros kenyeret esznek a szegények Magyarországon?35 kilóval több gyümölcsöt ettek tavaly a legvagyonosabbak a legszegényebbeknél, zsírból viszont az alacsony jövedelműek körében fogyott több.

Mivel a szegényebbeknél a krumpli alapélelmiszer volt, ha nőtt az ára, vagy csökkent a jövedelmük, akkor többet vettek belőle, mert hús helyett is ezt ették. Ha viszont volt pénzük a sokkal drágább húsra, mert olcsóbb lett a burgonya, vagy nagyobb a jövedelmük, akkor utóbbiból kevesebbet vettek. Most kicsit úgy tűnik, hogy a válság után Magyarországon is hasonló folyamat zajlott le: az egy főre jutó tápanyag napi mennyisége érezhetően csökkent, de míg a húsfogyasztás zuhant, a krumpli jelentősége nőtt.

 

Az előző néhány év pedig a kedvezőbb gazdasági környezetben visszarendeződést hozott. Így miközben a napi burgonyamennyiség csökkent vagy stagnált, addig a húsból bevitt kalória 30-40 százalékkal emelkedett. Durván ugyanennyi volt a változás a hal esetében is, a zöldségnél és a gyümölcsnél pedig 10 százalékos növekedést mutatnak az adatok.

 

Az egy főre jutó tápanyag mennyisége utoljára a 80-as és a 90-es évek fordulóján volt magasabb, mint 2008-ban. Akkor azonban gyümölcsből, húsból és halból is sokkal kevesebb fogyott, mint most, jóval nagyobb volt viszont a liszt, a rizs, a cukor és a tojás részesedése a napi kalóriabevitelben.

A húsfogyasztásnak nem csak a mennyisége nőtt, a szerkezete is jelentősen átalakult. Sertésből például két és fél évtizede volt akkora az egy főre jutó fogyasztás, mint 2018-ban, baromfiból pedig valószínűleg soha*A KSH 1970-től közöl adatokat, ám ezt megelőzően szinte biztosan nem volt magasabb a fogyasztás.. Ezzel szemben a marha- és borjúhúsban még csak most dolgoztuk le a válság utáni nagy visszaesést, belsőségből pedig amióta rögzítik az adatokat, eddig mindig több fogyott, mint két éve.

 

A rendelkezésre álló élelmiszerek egy főre jutó mennyisége egyébként tavaly már alig maradt el a 700 kilótól, azaz napi 1,9 kilogrammra rúgott. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit eszünk minden nap, mivel az összesített adatok, illetve az ezek alapját jelentő termékenkénti mérlegek*A különböző élelmiszermérlegekben a KSH a termelés, a behozatal, a kivitel, a veszteség és a készletváltozás alakulásából határozza meg az adott élelmiszer példuál a húsok, a tej, a liszt a tojás vagy éppen a zsiradékok belföldi felhasználást. Ez azonban láthatóan kínálati megközelítés. A KSH külön fel is hívja a figyelmet, hogy “a mérlegekből származtatott és itt közölt egy főre jutó fogyasztási adatok nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket jelentik, hanem a lakosság számára rendelkezésre álló, fogyasztható mennyiségeket, kínálatot”. nem a lakosság által ténylegesen elfogyasztott mennyiségeket mutatják, hanem a kínálatot (pdf). A kettő azonban logikusan nagyjából együtt mozog.

A 2018-as 695 kilós kínálat egyébként szintén közelíti a mindenkori csúcsot. Ennél magasabb értéket csak egyszer, 2000-ben mért a KSH.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat burgonya étel hús tápanyag Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.