Mások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.
Hiába az erős kereslet a diplomások iránt a munkaerőpiacon, az ország keleti részein alig van belőlük.
Az egyetemi karrier szempontjából rengeteget számít, hogy milyen kifejezésekkel jellemeztek valakit a tanárai.
A magyar diákokat drága külföldi ösztöndíjasokkal pótolta a kormány a hazai egyetemeken. Miközben egyre kevesebb magyar fiatal jár a hazai felsőoktatásba, annak minősége is folyamatosan romlik.
Egyre több pénz érkezik a felsőoktatásba, de a kormány tulajdonképpen csak visszapótolja a szektorból a 2010-es években kivont forrásokat.
Bár sokkal többen szereznek diplomát, mint 50 éve, nem biztos, hogy a megfelelő diákoknak segített a bővülés.
A gyerekekkel töltött minőségi idő és a közös programok hatása már az általános iskolai években is látszik, hosszú távon pedig az egész életre kiható előnyt ad.
Körkép arról, hogyan kezelik az európai kormányok az egészségügy és az oktatás kérdését.
A felsőoktatásba 2020 óta emelt szintű érettségivel és legalább 280 ponttal juthatnak be a felvételizők, ami úgy tűnik, hogy az egyenlőtlenségek növekedésével járhat.
Hosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.