Ha a teljes élettartamot vesszük figyelembe, egységnyi megtermelt energiára vetítve Paks II kevesebb mint feleannyiba kerül, mint az egyik új magyar naperőműpark - írja szakértő szerzőnk.
Az atomenergia nemcsak karbonsemleges, hanem szavatolja a villamosenergia-ellátás folyamatosságát is, amire a megújulók nem képesek – érvel a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora.
Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.
Thierry Breton szerint a meglévő atomerőművekre 2030-ig 50 milliárd eurót kell költeni, a következő generációs létesítmények pedig tízszer ekkora befektetést igényelnek 2050-ig.
Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.
Míg a fejlett világban egyre drágább, Dél-Koreában csökken az atomerőművek fajlagos költsége. Ám az ezt lehetővé tevő központosított rendszer a korrupció melegágyává vált.
A tervek szerint öt év múlva kezdődik az első lengyel atomerőmű építése, a nukleáris program 2040-ig 105 milliárd zlotyba kerül majd – számolta ki a Lengyel Gazdasági Intézet.
Változóban van a nukleáris alappal kapcsolatos költségvetési szemlélet, így talán mégsem éljük fel gyermekeink jövőjét.
Kiszivárgott Lengyelország 2040-ig szóló energetikai stratégiája, amely azzal számol, hogy hat nukleáris reaktort helyeznek majd üzembe.
Nagy szükség lenne egy olcsó, megbízható, kevesebb hulladékkal járó és atomfegyverek gyártásának rémével nem fenyegető nukleáris megoldásra.