Lengyelországban sem építenek olcsóbban atomerőművet, mint a paksi összeg
A tervek szerint öt év múlva kezdődik az első atomerőmű építése Lengyelországban, a nukleáris program 2040-ig 105 milliárd zlotyba (több mint 8000 milliárd forint) kerül majd – számolta ki a Lengyel Gazdasági Intézet.
Az országban jelenleg egyetlen atomerőmű sem üzemel, de régóta tervezik a technológia meghonosítását, hogy le tudják váltani a szenet égető hőerőműveket, amelyek jelenleg az ország áramtermelésének nagy részét adják. A tervek szerint a 2040-es évek közepére már hat reaktornak kell majd működnie, 6-9 gigawattos kapacitással – emlékeztet a money.pl cikke. (A jelenlegi paksi atomerőműnél ez 2 gigawatt.)
Ez a menetrend akkor lesz tartható, ha 2026-ban már elkezdik építeni az első reaktort, ami feszes ütemterv. A Paks 2 megépítéséről szóló orosz-magyar államközi megállapodást 2014 januárjában írták alá, és még mindig nem kezdődött el magának az erőműnek az építése.
Igaz, a megállapodással kapcsolatos uniós vizsgálat évekkel hátráltatta a folyamatot, de nincs rá garancia, hogy a lengyel eljárás gördülékenyebb lesz, még ha ott nem is lesz államközi szerződés. Az Oroszországtól hagyományosan távolságot tartó Lengyelországban a Roszatom biztosan nem rúghat labdába, a legvalószínűbb amerikai, francia és dél-koreai cégek részvétele egy jövőbeli tenderen. (A szomszédos Csehországban szintén ez a kör jöhet szóba.) A folyamat azonban így is időigényes lesz.
A Lengyel Gazdasági Intézet által becsült 105 milliárd zloty (euróban 23,3 milliárd) csak a 2040-ig felmerülő becsült költségeket tartalmazza, amikorra 3,9 gigawatt kapacitásnak kell termelésbe állnia, a lengyel áramtermelés nagyjából 16 százalékát adva. Ha ezt összevetjük Paks 2 költségeivel (2,4 gigawatt 12,5 milliárd euróért), azt láthatjuk, hogy a lengyel számítások szerint még magasabbak is a költségek. Igaz, ez nem a beruházási program vége*Azaz a 105 milliárd zloty tartalmazhat olyan költséget, amely nem az említett 3,9 gigawattos kapacitáshoz kapcsolódik, hanem a később termelésbe állóhoz., és az atomerőmű-építés menet közben is rengeteget drágulhat, az mindenesetre látszik, hogy olcsóbb valószínűleg Lengyelországban sem lesz, mint idehaza.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
