Kolosszális összegeket kell költeni atomerőművekre egy uniós biztos szerint
Hatalmas összegeket kell fordítani atomenergetikai fejlesztésekre a következő 30 évben ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse kibocsátáscsökkentési céljait, miközben az áram iránti igény nő – nyilatkozta egy francia lapnak Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa.
A francia biztos szerint a meglévő atomerőművekre 2030-ig 50 milliárd eurót kell költeni, a következő generációs létesítmények pedig tízszer ekkora befektetést igényelnek 2050-ig.
A nyilatkozat főleg azért érdekes – valószínűleg a Bloomberg is ezért szemlézte –, mert az EU nemrég hozta nyilvánosságra azokat a terveit, hogy milyen beruházások kaphatnak fenntartható minősítést az energetikai átmenet során. Ezek szerint ezt a minősítést atomerőművek mellett földgáztüzelésű egységek is megkaphatják, mert egy ideig még szükség van rájuk a megújuló energiaforrások termelési ingadozásainak kiegyenlítéséhez.
Ezeket a terveket sok környezetvédő szervezet kritizálta, ami a gáz esetében abból a szempontból érthető, hogy végső soron egy fosszilis energiaforrásról van szó – még ha a szénnél kevesebb szén-dioxid is kerül az elégetésével a légkörbe. De az atomenergia „zölddé” minősítését is sokan kritizálták, köztük a német Zöldek immár kormányzati pozícióban ülő vezetői. (Miközben a földgázzal nincs bajuk, ami klímavédelmi szempontból legalábbis furcsa.)
Thierry Breton valószínűleg ezért is fontosnak tartotta elmondani a véleményét, miszerint mind a megújuló, mind az atomenergiába rengeteget kell beruházni ahhoz, hogy elérhető legyen a klímasemlegesség az EU-n belül 2050-re. A szükséges tőke összegyűjtéséhez pedig nagyon fontos, hogy az atomenergia is az elfogadott kategóriába tartozzon a most alakuló uniós taxonómiában. Mivel Franciaországban az áramtermelés meghatározó részét az atomerőművek adják, nem meglepő módon ezt a francia kormány is így gondolja (a magyarral együtt), vagyis itt nincs összhang az EU két legnagyobb gazdaságát vezető kormányok között.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
