Kolosszális összegeket kell költeni atomerőművekre egy uniós biztos szerint
Hatalmas összegeket kell fordítani atomenergetikai fejlesztésekre a következő 30 évben ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse kibocsátáscsökkentési céljait, miközben az áram iránti igény nő – nyilatkozta egy francia lapnak Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa.
A francia biztos szerint a meglévő atomerőművekre 2030-ig 50 milliárd eurót kell költeni, a következő generációs létesítmények pedig tízszer ekkora befektetést igényelnek 2050-ig.
A nyilatkozat főleg azért érdekes – valószínűleg a Bloomberg is ezért szemlézte –, mert az EU nemrég hozta nyilvánosságra azokat a terveit, hogy milyen beruházások kaphatnak fenntartható minősítést az energetikai átmenet során. Ezek szerint ezt a minősítést atomerőművek mellett földgáztüzelésű egységek is megkaphatják, mert egy ideig még szükség van rájuk a megújuló energiaforrások termelési ingadozásainak kiegyenlítéséhez.
Ezeket a terveket sok környezetvédő szervezet kritizálta, ami a gáz esetében abból a szempontból érthető, hogy végső soron egy fosszilis energiaforrásról van szó – még ha a szénnél kevesebb szén-dioxid is kerül az elégetésével a légkörbe. De az atomenergia „zölddé” minősítését is sokan kritizálták, köztük a német Zöldek immár kormányzati pozícióban ülő vezetői. (Miközben a földgázzal nincs bajuk, ami klímavédelmi szempontból legalábbis furcsa.)
Thierry Breton valószínűleg ezért is fontosnak tartotta elmondani a véleményét, miszerint mind a megújuló, mind az atomenergiába rengeteget kell beruházni ahhoz, hogy elérhető legyen a klímasemlegesség az EU-n belül 2050-re. A szükséges tőke összegyűjtéséhez pedig nagyon fontos, hogy az atomenergia is az elfogadott kategóriába tartozzon a most alakuló uniós taxonómiában. Mivel Franciaországban az áramtermelés meghatározó részét az atomerőművek adják, nem meglepő módon ezt a francia kormány is így gondolja (a magyarral együtt), vagyis itt nincs összhang az EU két legnagyobb gazdaságát vezető kormányok között.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
