A társadalmi egyenlőtlenségek is sokkal nagyobb mértékben nőttek a térség országaiban, mint nálunk. A magyarok vagyonát az ingatlanpiac mozgatja.
Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.
Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.
Több ezer település gazdálkodási adatai cáfolják a Fidesz fenyegetését. A nem kormánypárti települések kevesebbet kapnak az államtól nagy projektekre, de ezt pótolják máshonnan.
Európai összevetésben a magyar háztartások nincsenek rendkívüli arányban kitéve a környezetszennyezés hatásainak. Mégis, a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat nézve meglehetősen rossz helyen áll az ország az uniós rangsoron.
Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.
A németek készülnek a recesszióra, és minden jel szerint meg is van az okuk erre, a magyarok azonban mintha egész más pályán mozognának.
Minden harmadik magyar gyerek mesterséges szülésindítással jön a világra. Ezzel Európában elsők vagyunk, az orvosoknak tervezhetőbb lesz az élete, de az anyák egészségét szükségtelenül teszik kockára.
A közmunka brutális erejű politikai fegyverré vált, a nyugdíjasoknak viszont lehet, hogy kevés lesz a rezsiutalvány.
Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.