Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyar gazdaságban egy dolgozó átlagosan nagyjából 33,4 dollárnyi értéket állított elő egy óra alatt. Ez kilenc százalékkal több 2010-hez képest, ugyanakkor a régióban mindenhol gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint Magyarországon.

A termelékenység egy több tényezőből összeálló érték, ami azt mutatja meg, mekkora gazdasági értéket termel egy dolgozó adott idő alatt. Az határozza meg a nagyságát, hogy mennyire képzett a munkaerő, mennyi tőke van a gazdaságban, és mennyire fejlett a technológiai színvonal egy ágazatban vagy a nemzetgazdaságban. De az is számít, hogy mennyire hatékony a cég munkaszervezése, vagy hogy mennyire működnek megbízhatóan az intézmények az országban.

Ez azért nagyon fontos mutatószám, mert hosszú távon elsősorban ez határozza meg, hogy mekkora bért tudnak kifizetni a cégek a dolgozóiknak, azaz társadalmi szinten a nagyobb jóléthez a magasabb termelékenységen át vezet az út.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban?Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.

Bár a 2010 és 2016 közötti stagnálás után 2016 és 2018 között csekély mértékben nőtt a magyar gazdaság hatékonysága, a régió többi országa elhúzott Magyarország mellett ebben a mutatóban.

Az ábrán látható, hogy 2010-ben a magyar gazdaság termelékenysége még meghaladta a lengyelét, azonban 2014 óta már nemcsak a cseh és a szlovák, hanem a lengyel gazdaság is hatékonyabb a magyarnál. Bár a román termelékenység még nem haladja meg a magyart, a felzárkózás tempója elég látványos.

 

Különösen jól látható ez, ha nem a termelékenység nominális értékét nézzük, hanem a trendet 2010-hez képest. Itt az látszik, hogy a román termelékenység a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) bővülési tempóját messze meghaladva, 46 százalékkal nőtt.

A V4-ek közül minden ország lehagyta az átlagos uniós növekedést, bár a magyar adat csak egy százalékponttal haladta meg a 8 százalékos uniós átlagot. A két ábrán a görög gazdasági katasztrófa hatásai is jól láthatóak: a válság sújtotta országot Magyarország a visegrádi országok közül utolsóként 2017-ben hagyta le.

 

A román felzárkózás akkor is nagyon látványos, ha a termelékenységet az EU 28 tagállamának átlagához képest nézzük. Románia 2010-től 2018-ra 44 százalékról 60 százalékra jött fel, de a lengyel és szlovák felzárkózás is jól látszik az ábrán. A visegrádi négyek közül valójában Magyarországon kívül minden országnál látszik ez a trend, miközben a magyar termelékenység éppen csak egy hajszálnyival nőtt nagyobbat, mint az uniós átlag.

 

De mi az oka a magyar lemaradásnak? A magyar munkatermelékenységgel részletesebben 2017-ben foglalkozott az OECD. Akkor a nemzetközi szervezet arra jutott, hogy nem csak amiatt stagnált a magyar gazdaság termelékenysége, mert a közmunkaprogramon keresztül nagyon alacsony hatékonyságú munkaerőt vontak be a munkaerőpiacra.

A magyar gazdaságban ugyanis a cégek egy része nem versenyez, ezért aztán nincs is rajta nyomás, hogy innováljon, pedig ez lenne a termelékenység növekedésének a kulcsa. Emellett a kormány szabályozási döntéshozatala sok esetben átláthatatlan, egész gazdasági szektorok működnek úgy, hogy nem vonatkozik rájuk a versenyjog. A szervezet szerint a munkaerő minőségének javításában is bőven van potenciál Magyarországon, legyen szó oktatásról, szakképzésről vagy a közmunkások továbbképzéséről.

Mint a 2018-as konvergenciaprogram megjelenésekor megállapítottuk, a kormány csak úgy tudja fenntartani a nagyon optimista jóslatait (2022-ig végig évi 4 százalékos potenciális növekedéssel számol), hogy fokozatosan egyre nagyobb termelékenységjavulást vár a magyar gazdaságtól. A Magyar Nemzeti Bank elemzői is a versenyképesség, illetve a hatékonyság javításában látják a magyar gazdaság felzárkózásának kulcsát, ehhez a jegybank egy 330 javaslatból álló csomagot is kidolgozott, de ezzel párhuzamosan a kormány is előállt egy versenyképességi programmal az év elején.

A versenyképességi fordulat azonban egyelőre még várat magára, és ahogy Matolcsy György nemrég megjelent publicisztikájában fogalmazott: 

teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie.

Adat Vállalat EU Európai Unió Görögország oecd Románia termelékenység visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. január 20. 17:01 Adat

Akár hónapokat is várniuk kell a friss nyugdíjasoknak a pénzükre

Fél év szünet után ősszel újra megugrott a nyugdíjazások száma. Valójában már nyáron növekednie kellett volna, de ennyire lassú a rendszer.

Hajdu Miklós
2021. január 20. 12:10 Adat

A magyar járványadatok a legbiztatóbbak a visegrádi régióban

A november közepén bevezetett szigorítások fenntartásának köszönhetően mostanra a magyar adatok lettek a legbiztatóbbak a V4-es országok járványstatisztikái között.

Fabók Bálint
2021. január 19. 12:44 Adat

Rekordmértékben estek tavaly az európai autóeladások

Több déli országban harmadával kevesebb új személyautót regisztráltak, mint 2019-ban. Magyarországon az átlagosnál kevésbé estek vissza az eladások.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.