Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 1. 13:43 Adat

Egész Közép-Európa gyorsabban gazdagodott 2002 óta, mint Magyarország

Nemzetközi viszonylatban nem jelentős az egyenlőtlenség a magyar lakosság vagyoni helyzetében. Ráadásul az elmúlt szűk másfél évtizedben a jelek szerint nem is romlott a helyzet számottevően, néhány régiós országgal ellentétben. Az viszont már nem olyan jó, hogy ezen az időtávon Kelet-Közép-Európában messze nálunk nőtt a legkisebb mértékben a lakosság vagyona.

Átlag vagy medián

Egészen érdekes infografikát tett közzé még a nyáron a direkt ilyen ábrákra szakosodott Visual Capitalist. Az elemzés kiindulópontja a svájci Credit Suisse bank Global Wealth című kiadványa volt, amely mások mellett az egyes országok vagyonát is összesítette, illetve ez alapján kiszámolta, hogy egy átlagos felnőttre mekkora összeg jut. A Visual Capitalist arra csapott le, hogy a sima számtani átlag bizonyos esetekben kifejezetten torz képet mutat. A vagyon tipikusan ilyen eset. Ezért az átlagok alapján közölt toplistát összevetették egy másik középértékkel, a mediánnal.

 

A számtani átlag és medián között az a különbség, hogy utóbbi egy adatsor középső értéke, amelynél pont ugyanannyi kisebb és nagyobb értékű adat van, míg előbbi ugyanannál az adatsornál az adatok összegének és darabszámának a hányadosa. A vagyonos példánál maradva, ha van öt felnőtt, akiknek sorrendben 2, 3, 3, 5 és 7 millió forintos vagyonuk van, akkor az esetükben az átlag négymillió forint*(2 3 3 5 7)/5, a medián pedig három*a sorrendbe tett adatsor középső eleme 3..

 

A kettő közötti összefüggés attól függ, hogy milyen az adatok eloszlása. A medián a gazdasági szférában azért kifejezetten kedvelt, mert az átlagot egy-egy kiugró érték is eltorzíthatja. Ugyanennél a példánál maradva, ha a korábban 5 milliós vagyonnal rendelkező emberünk nyer 100 milliót a lottón, akkor a medián ugyanúgy 3 millió forint marad, mint az előző esetben, az átlag viszont 24 millióra nő.

Éppen ezért a Visual Capitalist arra használta fel a rendelkezésre álló átlag és medián adatokat, hogy bemutassa, mennyire eltérő mértékű még a legfejlettebb országokban is a vagyoni helyzetben tapasztalható egyenlőtlenség. Ez egyébként nem teljesen újszerű megközelítés, tudományos cikkekben is éltek már ezzel korábban. Mindenesetre ez az elemzés első ránézésre kifejezetten meglepő megállapításokat is hozott.

A svédek és az egyenlőség

Az Egyesült Államokban, ahol a világ dollármilliomosainak 41 százaléka él, kifejezetten magasak a vagyoni különbségek. Az USA az átlag alapján készített listán dobogós, viszont medián szerint csak a 18. helyen áll, a két érték között pedig majdnem hétszeres a különbség. Ez tényleg kiugró, ha figyelembe vesszük, hogy rengeteg olyan ország van, ahol ugyanez a hányados alig haladja meg a kettőt. Belgiumban még ennél is alacsonyabb.

 

A belgák mellett a hollandoknál, Ausztráliában, Spanyolországban és Japánban kicsi még az egyenlőtlenség. A japán adatot azzal is lehet magyarázni, hogy ott nemzetközi összevetésben kifejezetten kicsi a különbség egy vállalati felsővezető és egy átlagos alkalmazott fizetése között. A gond ezzel csak annyi, hogy ez a mutató Svédországban és Norvégiában sem kiugróan magas, a skandináv államokban valamiért mégis elég nagy különbséget mértek. Ahogy egyébként Németországban is.

A leggazdagabbak a svájciak, akiknek átlagosan 530 ezer dolláros (jelenlegi árfolyamon 157 millió forintos) vagyona van, igaz náluk az eladósodottság is a globális átlag harmincszorosa*ez ugyanakkor az 530 ezer dolláros adatban már nem szerepel az ugyanis nettó, tehát adósság nélkül vagyon.. A medián alapján viszont már nem az alpesi ország áll az élen, hanem Ausztrália, ami jól mutatja, hogy mennyit számít az egyenlőtlenség.

Kétsebességes régió

Magyarországra és a többi közép-európai államra nem tért ki az idézett elemzés, hiszen ezek nincsenek a leggazdagabbak között, a Wealth Reportból azonban könnyen kikereshetőek ugyanezek az adatok a régióra is. Sőt, ennél több is, mivel az elemzés bő másfél évtizedre visszamenőleg közli ugyanazokat a mutatókat.

Ez alapján az látszik, hogy a térségben a kétezres évek elején kifejezetten alacsony volt ugyanez a hányados, 1,3 és 2,5 között szóródott, azaz Közép-Európában – a gazdag országokhoz képest – nem volt jelentős a vagyonbeli különbség a társadalmon belül. Akkor egyébként pont nálunk tapasztalták a legnagyobb eltérést, de még az a 2,4-es mutatós sem kiugró, ahogy ez a nemzetközi adatokból kitűnik.

Az elmúlt 16 évben, különösen annak az első felében azonban elég sokat gazdagodott a régió, méghozzá – az adatok alapján – országonként és társadalmi rétegenként is eléggé eltérő mértékben. A bolgárok és a románok átlagos vagyona több, mint négyszeresére nőtt, de közel ezt hozták a csehek is, Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszoros volt a gyarapodás. A leggyengébben Magyarország teljesített, nálunk épphogy a kétszeresére emelkedett a felnőttek átlagos vagyona a másfél évtizeddel ezelőttihez képest.

 

Érdekesség, hogy a 2010 és 2018 közötti időszakban kettészakadt a régió. A csehek, a szlovákok és a bolgárok ebben a nyolc évben is látványos növekedést tudtak felmutatni, a többi ország azonban nem, Romániában például lényegében stagnálást mutattak az adatok. Csehország egyébként nagyon látványosan elhúzott a régiótól. Náluk egy átlagos felnőttnek már több mint 60 ezer dolláros (jelenlegi árfolyamon bő 18 millió forintos) vagyona van, ami a magyar értéknél hétmillió forintnak megfelelő dollárral magasabb. Mindezt úgy, hogy 2002-ben még jóval mögöttünk jártak.

Az ingatlanpiac mozgatta a magyarok vagyonát

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a vagyon megugrásával az országok egy részében a társadalom különböző rétegei közötti egyenlőtlenség is látványosan nőtt. Bulgária és Magyarország kivételével a medián mindenhol sokkal kisebb mértékben emelkedett, mint az átlag. Így például Csehországban most már nemzetközi összevetésben is elég jelentősnek tűnik az egyenlőtlenség, de Lengyelországban és Romániában is viszonylag nagy.

 

Magyarországon a medián-átlag hányados egyenletesen alakult az elmúlt nagyjából két évtizedben. A Wealth Report adatai szerint most egy felnőttre átlagosan 11 millió forintos vagyon jut, míg a medián 4,5 millió körül alakulhat. A két mutató aránya nagyjából összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank idén közölt adataival is, igaz a jegybank szerint vagyonosabbak a magyarok, mint ahogy azt a Credit Suisse állítja: ők háztartásonként 27 milliós átlagot és 12 milliós mediánt számoltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.

 

 

Itthon egyébként hosszabb távon a nettó vagyon változását elsősorban az adósság csökkenése okozta. A gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakhoz képest ugyanis a magyaroknak sem a pénzben tartott, sem az egyéb jellegű vagyona nem nőtt érdemben.

 

Időközben persze azért voltak hullámzások, amik elég jól lekövetik az ingatlanpiac folyamatait. A 2010-es évek elején ugyanis látványosan bezuhant a nem pénzügyi eszközökben tartott vagyon, hogy aztán 2015-től meredek emelkedésnek induljon. A Credit Suisse elemzésében külön ki is tér az ingatlanárak alakulására, amelyek szerintük csak 2018-ban több mint 11 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami a hatodik legmagasabb volt az egész világon.

Adat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.

Stubnya Bence
2019. október 28. 11:11 Adat

A nehézipart is verik környezetszennyezésben a városi terepjárók

Jóval nagyobb többletkibocsátást okoz a SUV-ok terjedése, mint amennyi szén-dioxid-kibocsátást megspórolunk elektromos autóval és azzal, hogy hatékonyabbá válik a kisebb autók üzemanyag-felhasználása.

Avatar
2019. október 25. 14:48 Adat

Szinte biztosan nem teljesül az egymillió új munkahelyről szóló ígéret

Több munkahely jött létre 2010 óta, mint amire akkoriban a legtöbben számítottak, ám az egymilliós plusz nem lesz meg.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.