Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 1. 13:43 Adat

Egész Közép-Európa gyorsabban gazdagodott 2002 óta, mint Magyarország

Nemzetközi viszonylatban nem jelentős az egyenlőtlenség a magyar lakosság vagyoni helyzetében. Ráadásul az elmúlt szűk másfél évtizedben a jelek szerint nem is romlott a helyzet számottevően, néhány régiós országgal ellentétben. Az viszont már nem olyan jó, hogy ezen az időtávon Kelet-Közép-Európában messze nálunk nőtt a legkisebb mértékben a lakosság vagyona.

Átlag vagy medián

Egészen érdekes infografikát tett közzé még a nyáron a direkt ilyen ábrákra szakosodott Visual Capitalist. Az elemzés kiindulópontja a svájci Credit Suisse bank Global Wealth című kiadványa volt, amely mások mellett az egyes országok vagyonát is összesítette, illetve ez alapján kiszámolta, hogy egy átlagos felnőttre mekkora összeg jut. A Visual Capitalist arra csapott le, hogy a sima számtani átlag bizonyos esetekben kifejezetten torz képet mutat. A vagyon tipikusan ilyen eset. Ezért az átlagok alapján közölt toplistát összevetették egy másik középértékkel, a mediánnal.

 

A számtani átlag és medián között az a különbség, hogy utóbbi egy adatsor középső értéke, amelynél pont ugyanannyi kisebb és nagyobb értékű adat van, míg előbbi ugyanannál az adatsornál az adatok összegének és darabszámának a hányadosa. A vagyonos példánál maradva, ha van öt felnőtt, akiknek sorrendben 2, 3, 3, 5 és 7 millió forintos vagyonuk van, akkor az esetükben az átlag négymillió forint*(2 3 3 5 7)/5, a medián pedig három*a sorrendbe tett adatsor középső eleme 3..

 

A kettő közötti összefüggés attól függ, hogy milyen az adatok eloszlása. A medián a gazdasági szférában azért kifejezetten kedvelt, mert az átlagot egy-egy kiugró érték is eltorzíthatja. Ugyanennél a példánál maradva, ha a korábban 5 milliós vagyonnal rendelkező emberünk nyer 100 milliót a lottón, akkor a medián ugyanúgy 3 millió forint marad, mint az előző esetben, az átlag viszont 24 millióra nő.

Éppen ezért a Visual Capitalist arra használta fel a rendelkezésre álló átlag és medián adatokat, hogy bemutassa, mennyire eltérő mértékű még a legfejlettebb országokban is a vagyoni helyzetben tapasztalható egyenlőtlenség. Ez egyébként nem teljesen újszerű megközelítés, tudományos cikkekben is éltek már ezzel korábban. Mindenesetre ez az elemzés első ránézésre kifejezetten meglepő megállapításokat is hozott.

A svédek és az egyenlőség

Az Egyesült Államokban, ahol a világ dollármilliomosainak 41 százaléka él, kifejezetten magasak a vagyoni különbségek. Az USA az átlag alapján készített listán dobogós, viszont medián szerint csak a 18. helyen áll, a két érték között pedig majdnem hétszeres a különbség. Ez tényleg kiugró, ha figyelembe vesszük, hogy rengeteg olyan ország van, ahol ugyanez a hányados alig haladja meg a kettőt. Belgiumban még ennél is alacsonyabb.

 

A belgák mellett a hollandoknál, Ausztráliában, Spanyolországban és Japánban kicsi még az egyenlőtlenség. A japán adatot azzal is lehet magyarázni, hogy ott nemzetközi összevetésben kifejezetten kicsi a különbség egy vállalati felsővezető és egy átlagos alkalmazott fizetése között. A gond ezzel csak annyi, hogy ez a mutató Svédországban és Norvégiában sem kiugróan magas, a skandináv államokban valamiért mégis elég nagy különbséget mértek. Ahogy egyébként Németországban is.

A leggazdagabbak a svájciak, akiknek átlagosan 530 ezer dolláros (jelenlegi árfolyamon 157 millió forintos) vagyona van, igaz náluk az eladósodottság is a globális átlag harmincszorosa*ez ugyanakkor az 530 ezer dolláros adatban már nem szerepel az ugyanis nettó, tehát adósság nélkül vagyon.. A medián alapján viszont már nem az alpesi ország áll az élen, hanem Ausztrália, ami jól mutatja, hogy mennyit számít az egyenlőtlenség.

Kétsebességes régió

Magyarországra és a többi közép-európai államra nem tért ki az idézett elemzés, hiszen ezek nincsenek a leggazdagabbak között, a Wealth Reportból azonban könnyen kikereshetőek ugyanezek az adatok a régióra is. Sőt, ennél több is, mivel az elemzés bő másfél évtizedre visszamenőleg közli ugyanazokat a mutatókat.

Ez alapján az látszik, hogy a térségben a kétezres évek elején kifejezetten alacsony volt ugyanez a hányados, 1,3 és 2,5 között szóródott, azaz Közép-Európában – a gazdag országokhoz képest – nem volt jelentős a vagyonbeli különbség a társadalmon belül. Akkor egyébként pont nálunk tapasztalták a legnagyobb eltérést, de még az a 2,4-es mutatós sem kiugró, ahogy ez a nemzetközi adatokból kitűnik.

Az elmúlt 16 évben, különösen annak az első felében azonban elég sokat gazdagodott a régió, méghozzá – az adatok alapján – országonként és társadalmi rétegenként is eléggé eltérő mértékben. A bolgárok és a románok átlagos vagyona több, mint négyszeresére nőtt, de közel ezt hozták a csehek is, Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszoros volt a gyarapodás. A leggyengébben Magyarország teljesített, nálunk épphogy a kétszeresére emelkedett a felnőttek átlagos vagyona a másfél évtizeddel ezelőttihez képest.

 

Érdekesség, hogy a 2010 és 2018 közötti időszakban kettészakadt a régió. A csehek, a szlovákok és a bolgárok ebben a nyolc évben is látványos növekedést tudtak felmutatni, a többi ország azonban nem, Romániában például lényegében stagnálást mutattak az adatok. Csehország egyébként nagyon látványosan elhúzott a régiótól. Náluk egy átlagos felnőttnek már több mint 60 ezer dolláros (jelenlegi árfolyamon bő 18 millió forintos) vagyona van, ami a magyar értéknél hétmillió forintnak megfelelő dollárral magasabb. Mindezt úgy, hogy 2002-ben még jóval mögöttünk jártak.

Az ingatlanpiac mozgatta a magyarok vagyonát

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a vagyon megugrásával az országok egy részében a társadalom különböző rétegei közötti egyenlőtlenség is látványosan nőtt. Bulgária és Magyarország kivételével a medián mindenhol sokkal kisebb mértékben emelkedett, mint az átlag. Így például Csehországban most már nemzetközi összevetésben is elég jelentősnek tűnik az egyenlőtlenség, de Lengyelországban és Romániában is viszonylag nagy.

 

Magyarországon a medián-átlag hányados egyenletesen alakult az elmúlt nagyjából két évtizedben. A Wealth Report adatai szerint most egy felnőttre átlagosan 11 millió forintos vagyon jut, míg a medián 4,5 millió körül alakulhat. A két mutató aránya nagyjából összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank idén közölt adataival is, igaz a jegybank szerint vagyonosabbak a magyarok, mint ahogy azt a Credit Suisse állítja: ők háztartásonként 27 milliós átlagot és 12 milliós mediánt számoltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.

 

 

Itthon egyébként hosszabb távon a nettó vagyon változását elsősorban az adósság csökkenése okozta. A gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakhoz képest ugyanis a magyaroknak sem a pénzben tartott, sem az egyéb jellegű vagyona nem nőtt érdemben.

 

Időközben persze azért voltak hullámzások, amik elég jól lekövetik az ingatlanpiac folyamatait. A 2010-es évek elején ugyanis látványosan bezuhant a nem pénzügyi eszközökben tartott vagyon, hogy aztán 2015-től meredek emelkedésnek induljon. A Credit Suisse elemzésében külön ki is tér az ingatlanárak alakulására, amelyek szerintük csak 2018-ban több mint 11 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami a hatodik legmagasabb volt az egész világon.

Adat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2020. július 14. 17:45 Adat

Megtévesztés a V-alakú helyreállás

A válság mélypontját magunk mögött hagytuk, de amíg nincs hatékony oltás vagy akár csak kezelés, addig nehéz lesz visszatérni a megszokott kerékvágásba.

Jandó Zoltán
2020. július 14. 11:28 Adat

Erős lenne újraindulásnak nevezni, ami a magyar autóiparban történt májusban

Még májusban is voltak olyan iparágak, amelyek termelése az évezred elejére jellemző szintet sem érte el. Az autóipar is döcögve indult újra.

Avatar
2020. július 13. 18:06 Adat

Nem csak a koronavírus miatt drágulhatnak idén az élelmiszerek

Szárazság, tavaszi fagyok, koronavírus, sertéspestis, madárinfluenza: sok kihívás érte idén a hazai agráriumot, és összesített hatásuk az árak emelkedését okozhatja.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. július 15. 06:40 Vállalat

Képtelen felállni a padlóról a vendéglátás Budapest belvárosában

Ahol korábban a külföldiekre építettek, most annyira nincsen vendég, hogy kinyitni sincs értelme. Vidéken hétvégéken telt ház, hétköznapokon pangás van.

Bucsky Péter
2020. július 14. 06:41 Közélet

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.