Iránban öt hónapja tartanak és egyelőre nem látszanak lanyhulni a rendszer elleni tömegtüntetések. Amióta szeptemberben Mahsa Amini kurd diáklány a kendőviselése miatti erkölcsrendészeti intézkedés közben meghalt, az egyetemi városokban folyamatosak a tiltakozások, a megmozdulásokban és a retorziók következtében már közel 500-an haltak meg. A 2009-es tüntetések óta ez a legnagyobb kihívás a rendszer ellen.

Bár kívülről kifejezetten veszélyesnek tűnik ilyen körülmények között a környékre utazni, egy magyar csoport éppen a leghektikusabb hetekben utazta körbe az országot. A G7 Podcastban Sajó Tamás művészettörténész-bloggerrel, a 15 nyelven beszéló és mégannyin olvasó, Iránba rendszeresen járó polihisztor utazóval, a perzsa kultúra mély ismerőjével beszélgettünk friss élményeiről, a tüntetésekről és a rendszer természetéről.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Miközben a tüntetők az 1979-es iráni iszlám forradalom, Komeini ajatollah elnyomó rendszere ellen mennek az utcákra, jelszavuk pedig „A nőkért, az életért, a szabadságért”, a tiltakozások maguk is síita vallási mintákat követnek.

“A nagy társadalmi események prototípusok szerint történnek. Iránban 1500 éve működő paradigma szerint ugyanazt a forgatókönyvet követik a forradalmak és lázongások: a hatalom elköveti azt a hibát, hogy legyártja az első vértanúkat, belelő a tömegbe… és innentől már nem legitim a tömeg szemében”

– mondja a beszélgetésben Sajó Tamás utazó művészettörténész-blogger annak kapcsán, hogy miért is síita mártírok pózában ábrázolják a falragaszokon az áldozatokat. De vajon milyen viszonya van akkor a valláshoz és a sok tekintetben rájuk kényszerített hagyományhoz a fiatal tüntetőknek? És a síita iszlámból fakad-e egyáltalán az iszlamista iráni állameszme?

A beszélgetésből további vallástörténeti és társadalomlélektani meghatározottságok mellett kiderül, hogy

• Khomeini ajatollaj lényegében lenyúlta az 1979-es forradalmat, és közvetve az amerikaiaknak köszönhette a hatalma megszilárdítását;
• mit jelent a gyakorlatban az, hogy Irán egy teokrácia, és hogy működik a kettős hatalmi struktúra az országban;
• mi a háttere a baszidzsiknak, a rendszerhű motoros-bőrdzsekis munkásőröknek;
• hogy működik a mézesmadzag és a rugdosás kettős politikája;
• mik Iránban a szabadság kis körei;
• és miben hasonlítható a kádári államszocializmushoz az iráni rendszer. 

Sajó Tamás posztjait, útjait, rendkívül izgalmas beszámolóit a Studiolum Facebook-oldalon és A Wang folyó versei blogon lehet figyelemmel kísérni, most különösen ajánljuk iráni tárgyú bejegyzéseit.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciáljaA bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettelAz európai műtrágya termelés jelentősen lecsökkent az elszálló földgáz árak miatt. Attól azonban nem érdemes tartani, hogy emiatt nem lesz elegendő termés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast diktatúra Irán Közel-Kelet külpolitika podcast tüntetés utazás Olvasson tovább a kategóriában