Az elmúlt években megszaporodtak a jó minőségű kenyereket áruló pékségek Budapesten, ahol kovászból, ipari adalékok nélkül készítenek pékárukat. Az ismertebb újhullámos pékségek már közel tíz éve működnek, és kíváncsiak voltunk, hogy mennyire kifizetődő minőségi pékárukat forgalmazni, milyen nehézségeik vannak és hogyan látják a jövőjüket.
Pékműhely
A Pékműhelyt 2010-ben indította el Vajda Józsi és Vajda-Bakai Kata, és most már három budai boltban árulják kenyereiket és péksüteményeiket. A vállalkozás bevétele komoly ütemben növekszik, öt év alatt több mint tízszeresére nőtt a forgalma, tavaly 250 millió forint volt.
Számottevő profitra először tavaly tett szert, mintegy 34 millió forint volt az adózott eredménye, de Vajda Józsi szerint a vállalkozás fenntarthatósága még úgy is “pengeélen táncol, hogy a Pékműhely az egyik legjobb hírű és folyamatos nyereséggel rendelkező cég”. Azt írta nekünk, hogy megpróbálják a profit elé helyezni a fenntarthatóságot, a nyereséget pedig visszaforgatni a munkaerőbe és a biztosabb működésbe, de így is komoly kihívásaik vannak.
Vajda szerint a piaci környezetet leginkább a munkaerő hiánya és képzetlensége határozza meg. Mivel alig akad munkaerő, még a képzetleneket is drágábban lehet alkalmazni, amely a termelékenységük rovására megy. “Biztos alapokon teljesen elképzelhetetlen a fejlődés a jelenlegi környezetben” – írta, és szerinte önmagában jelentős fejlődést jelent, ha valaki a következő 3-5 évben meg tudja tartani piaci pozícióját.
Szintén komoly gátja a fejlődésnek Vajda szerint, hogy a kormányzat a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak semmilyen érdemi segítséget nem nyújt, szemben a külföldi és magyar nagyvállalatokkal. Szerinte a termelő- és előállító-munkák adójárulékát kellene csökkenteni, ami serkentené a munkavállalási kedvet, itthon tartaná a fiatalokat és erősítené a jórészt magyar tulajdonú kkv-kat.
Jacques Liszt
A Budapest belvárosában a Jacques Liszt nevű pékséget üzemeltető Juhász Mihály korábban ügyvédként dolgozott, és 2012-ben indult el a vállalkozása. A Pékműhelyhez képest kevésbé látványos a növekedése, de öt év alatt így is duplájára nőtt a bevétele, a nyereségrátája pedig stabilan tíz százalék körüli.
Juhász Mihály szerint a városban még most is nagyon kevés az igazán jó pékség, “még sokkal többet elbírna a város, így akár terjeszkedni is lenne lehetőség”. A Pékműhellyel viszont hasonlóan látja ennek a gátját: a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő hiányát. “Nem az a gond, hogy például túl nagy a verseny, és ha nyitnánk egy új helyet, akkor nem biztos, hogy eleget el tudnánk adni” – írta a munkaerőhiányra utalva.
Az általános piaci helyzetről azt írta, hogy a beszállítok köre lassan, de biztosan bővül, könnyebb a hozzáférés jó minőségű alapanyagokhoz, mint korábban, és a folyamat folytatódását várja. A konkurenciától pedig nem tart, szerinte a versenyhelyzet egyelőre nem kiélezett. Ugyan azt várja, hogy a közeljövőben biztos nyílik jó néhány kézműves pékség, de ebben nagy rizikót nem lát egyelőre.
A jövőbeni terveivel kapcsolatban azt írta, hogy mivel a legnagyobb kihívás az állandó jó minőség, ehhez pedig a gépesítés bővítésére lenne szükség, középtávon szükségük lesz egy termelőüzemre, mivel jelenleg nincs elég helyük a bővülésre. Szerinte a termelőüzem felállításával lehet majd modernizálni, ez azt jelentené, hogy áttérnének a nappali termelésre, amely enyhítené a munkaerő-problémán is.
Á table
A leginkább látható, lánccá terebélyesedő pékség az Á table. Boltszám alapján a legelőrehaladottabb szerveződés az övék a három pékség közül: Facebook oldaluk szerint a három saját üzlet mellett öt bolt franchise rendszerben működik.
A 2011-ben indított vállalkozást egy francia pék és egy magyar üzletember indította el, jelenleg egy osztrák bejegyzésű cég tulajdonában áll. A vállalkozás szintén közel megduplázta a bevételeit az elmúlt öt évben, tavaly 300 millió forint közelében volt az árbevétele. Velük is szerettünk volna beszélni, de nem reagáltak a megkeresésünkre.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
