Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. november 3. 07:18 Piac

Mennyire éri meg kézműves pékséget indítani?

Az elmúlt években megszaporodtak a jó minőségű kenyereket áruló pékségek Budapesten, ahol kovászból, ipari adalékok nélkül készítenek pékárukat. Az ismertebb újhullámos pékségek már közel tíz éve működnek, és kíváncsiak voltunk, hogy mennyire kifizetődő minőségi pékárukat forgalmazni, milyen nehézségeik vannak és hogyan látják a jövőjüket.

Pékműhely

A Pékműhelyt 2010-ben indította el Vajda Józsi és Vajda-Bakai Kata, és most már három budai boltban árulják kenyereiket és péksüteményeiket. A vállalkozás bevétele komoly ütemben növekszik, öt év alatt több mint tízszeresére nőtt a forgalma, tavaly 250 millió forint volt.

 

Számottevő profitra először tavaly tett szert, mintegy 34 millió forint volt az adózott eredménye, de Vajda Józsi szerint a vállalkozás fenntarthatósága még úgy is “pengeélen táncol, hogy a Pékműhely az egyik legjobb hírű és folyamatos nyereséggel rendelkező cég”. Azt írta nekünk, hogy megpróbálják a profit elé helyezni a fenntarthatóságot, a nyereséget pedig visszaforgatni a munkaerőbe és a biztosabb működésbe, de így is komoly kihívásaik vannak.

Vajda szerint a piaci környezetet leginkább a munkaerő hiánya és képzetlensége határozza meg. Mivel alig akad munkaerő, még a képzetleneket is drágábban lehet alkalmazni, amely a termelékenységük rovására megy. “Biztos alapokon teljesen elképzelhetetlen a fejlődés a jelenlegi környezetben” – írta, és szerinte önmagában jelentős fejlődést jelent, ha valaki a következő 3-5 évben meg tudja tartani piaci pozícióját.

Szintén komoly gátja a fejlődésnek Vajda szerint, hogy a kormányzat a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak semmilyen érdemi segítséget nem nyújt, szemben a külföldi és magyar nagyvállalatokkal. Szerinte a termelő- és előállító-munkák adójárulékát kellene csökkenteni, ami serkentené a munkavállalási kedvet, itthon tartaná a fiatalokat és erősítené a jórészt magyar tulajdonú kkv-kat.

Jacques Liszt

A Budapest belvárosában a Jacques Liszt nevű pékséget üzemeltető Juhász Mihály korábban ügyvédként dolgozott, és 2012-ben indult el a vállalkozása. A Pékműhelyhez képest kevésbé látványos a növekedése, de öt év alatt így is duplájára nőtt a bevétele, a nyereségrátája pedig stabilan tíz százalék körüli.

 

Juhász Mihály szerint a városban még most is nagyon kevés az igazán jó pékség, “még sokkal többet elbírna a város, így akár terjeszkedni is lenne lehetőség”. A Pékműhellyel viszont hasonlóan látja ennek a gátját: a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő hiányát. “Nem az a gond, hogy például túl nagy a verseny, és ha nyitnánk egy új helyet, akkor nem biztos, hogy eleget el tudnánk adni” – írta a munkaerőhiányra utalva.

Az általános piaci helyzetről azt írta, hogy a beszállítok köre lassan, de biztosan bővül, könnyebb a hozzáférés jó minőségű alapanyagokhoz, mint korábban, és a folyamat folytatódását várja. A konkurenciától pedig nem tart, szerinte a versenyhelyzet egyelőre nem kiélezett. Ugyan azt várja, hogy a közeljövőben biztos nyílik jó néhány kézműves pékség, de ebben nagy rizikót nem lát egyelőre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldiek viszik sikerre a magyar aluljárók királyaitA Fornetti, a Princess és a Trio Pizza meghatározó szereplői a metrókörnyéki reggeleknek. Külföldi terjeszkedés és székelykáposztás pizza.

A jövőbeni terveivel kapcsolatban azt írta, hogy mivel a legnagyobb kihívás az állandó jó minőség, ehhez pedig a gépesítés bővítésére lenne szükség, középtávon szükségük lesz egy termelőüzemre, mivel jelenleg nincs elég helyük a bővülésre. Szerinte a termelőüzem felállításával lehet majd modernizálni, ez azt jelentené, hogy áttérnének a nappali termelésre, amely enyhítené a munkaerő-problémán is.

Á table

A leginkább látható, lánccá terebélyesedő pékség az Á table. Boltszám alapján a legelőrehaladottabb szerveződés az övék a három pékség közül: Facebook oldaluk szerint a három saját üzlet mellett öt bolt franchise rendszerben működik.

 

A 2011-ben indított vállalkozást egy francia pék és egy magyar üzletember indította el, jelenleg egy osztrák bejegyzésű cég tulajdonában áll. A vállalkozás szintén közel megduplázta a bevételeit az elmúlt öt évben, tavaly 300 millió forint közelében volt az árbevétele. Velük is szerettünk volna beszélni, de nem reagáltak a megkeresésünkre.

Piac élelmiszer élelmiszeripar pékség Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2018. november 20. 15:23 Piac

Fény derült az aranykereskedelem egyik legrégebbi titkára

Mostanáig nem lehetett tudni, mennyi arany cserél gazdát az első számúnak tartott kereskedelmi központban, Londonban. Az eredmény kevesebb a korábbi szakértői becslésnél.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.