Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. május 27. 07:15 Élet, Piac

Egyre többet lopnak a vásárlók az önkiszolgáló pénztárak terjedésével

Jó megoldásnak tűnik a kiskereskedelemben most már egészen súlyossá vált munkaerőhiány megoldására az önkiszolgáló pénztárak bevezetése. Így kevesebb kasszásra lehet szükség, vagy a most kasszában ülő alkalmazottakat más munkakörökbe lehet átirányítani. Az önkiszolgáló pénztárral azonban a magas egyszeri beruházási igény mellett akad még egy jelentős probléma: a terjedésével a vásárlók felbátorodnak, és a lopás jóval nagyobb károkat okoz.

Becslések szerint 2019-re világszerte 325 ezer kassza válik önkiszolgálóvá, és bár egyelőre Kelet-Európa nem tartozik az automatizálás élvonalába, a technológia Magyarországon is elég elterjedté vált. Ám az üzletekben szinte mindig van egy-két alkalmazott, aki ott áll az automatáknál, és szükség esetén segít a használatban. Na, ő az, aki a segítségnyújtás mellett azért is áll ott, hogy a vevők ne érezzék teljesen kontroll nélkül magukat.

A kutatások szerint ugyanis a vásárlók lopásra való hajlandósága ugrásszerűen megnő, ha csak egy géppel találják szembe magukat. Kissé érzelgős adalék, de igaz, hogy ebből a szempontból a legfontosabb körülmény, hogy a vevők egyszerűen sajnálják megkárosítani a kasszást, ha azonban csak egy gépet kell átverni, akkor sokkal kevésbé empatikusak.

A kasszákat nézve Ausztrália a világ egyik legjobban automatizált országa, ahol a gépek terjedésével arra lettek figyelmesek, hogy az áruházakból rengeteg répa kezdett fogyni. Sőt, jóval több répát adtak el, mint amennyi a boltokban volt. A megoldás: a vásárlók mindenféle drágább zöldség és gyümölcs vásárlásakor a sokkal olcsóbb répaként számolták el az árut, átverve a kasszás automatát.

Ahol a technológia nem elég fejlett, ott bevett szokás, hogy az áru darabszámát “véletlenül” rosszul ütik be, mondjuk 10 kifli helyett 8-at számolnak el, vagy úgy húzzák át az árukat a vonalkód olvasón, hogy csak a legalsót lássa a lézer, esetleg megpróbálnak olyan mozdulatot tenni, mintha leolvasták volna az árut, de valójában csak elhúzzák a gép előtt. A vásárlók nagyon leleményesek tudnak lenni, még akkor is, ha egy alkalmazott figyeli őket.

Egy nemrég végzett brit felmérés szerint az ottani vásárlók ötöde rendszeresen csal az önkiszolgáló pénztáraknál, és ezzel havi 15 fontot (5500 forintot) spórol meg magának. Sok kicsi sokra megy, becslések szerint az angol kiskereskedelem jelenleg már összesen 1,6 milliárd font (580 milliárd forint) mínuszban van emiatt évente.

Ehhez lehet hozzászámolni, hogy a technológia alkalmazása sem olcsó. Egy négy kasszás automata beszerzési költsége legalább tízmilliós tétel forintban számolva, és a lopások miatt nem lehet minden alkalmazottat kiváltani vele, vagyis a személyi költségek soron is marad egy bizonyos összeg. Kiskereskedelmi alkalmazottat ma Magyarországon havi nettó 180-200 ezer forintos nettó bér alatt nem nagyon lehet találni, ami összességében körülbelül évi 4 millió forint költséget jelent fejenként egy cégnek.

A számokból az is jól látszik, hogy az önkiszolgáló pénztár igazán csak a nagy üzleteknek érheti meg, ahol jelentős a forgalom és sok az alkalmazott.

 

A felmérések szerint egyébként a vásárlók eléggé vegyes érzelmekkel fogadják az új technológiát, az idősebbek bonyolultnak tartják, és egyelőre nem nagyon szeretik, a fiatalabbak viszont kifejezetten kedvelik.

A megoldás fő előnye lehetne még a sorban állási idő lerövidülése is, ám ez a gyakorlatban nem mindig teljesül. Előfordul, hogy a sor ugyanakkora marad, csak nem sok kis kassza között oszlik meg, hanem az önkiszolgáló terület előtt egyetlen sorban torlódik fel. Ezt a vevők egy része ugyanakkora problémaként éli meg, mint az eredeti felállásban.

Emmeline Taylor brit kriminológus odáig jutott a témában, hogy az önkiszolgáló kasszák megkárosítóit tipologizálta. Szerinte a bolti lopáson kapott vásárlók négy fő csoportba oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik első alkalommal véletlenül fizetnek kevesebbet a kelleténél, de amikor rádöbbennek, hogy a rendszer könnyen kijátszható, akkor rákapnak.

A második csoport tagjai a tipikus répa trükköt alkalmazzák, vagyis szándékosan nem megfelelő mennyiséget vagy árufajtát számláztatnak ki a géppel. Mivel ők valamennyit mégis fizetnek a termékért, a dolgot magukban nem is lopásnak, hanem a rendszer kiskapujának kihasználásaként magyarázzák.

A harmadik csoportban az automatizálás ellenzői vannak, akik azt mondják, hogy a lopással büntetik meg az áruházat, amiért elbocsátotta a kasszásokat, illetve azzal érvelnek, hogy a gépnek köszönhetően az áruház több nyereséghez jut, és szerintük úgy lenne tisztességes, ha emiatt olcsóbban adná az árut.

Végül pedig vannak azok, akiknek elege van az önkiszolgáló pénztárban gyakran előforduló macerákból, amikor a gép nem működik jól, vagy a vásárló nem tudja jól kezelni, és ezért segítséget kell hívni, vagy újra kell indítani a folyamatot. Az elégedetlenkedők ilyenkor úgy érzik, hogy jogosan károsítják meg a boltot az okozott kellemetlenségért cserébe.

Élet Piac kiskereskedelem lopás önkiszolgáló pénztár vásárló Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Torontáli Zoltán
2018. november 17. 15:09 Élet

Ha lebontják a falat két irodai dolgozó között, akkor beszélgetés helyett e-mailezni kezdenek

A nyílt iroda elidegeníti egymástól a dolgozók többségét, az otthoni munkavégzés térnyerése lehet a legjobb megoldás, de az sem mindenkinek.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.