Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 6. 12:29 Élet, Piac

Tényleg csak bablevest és zsíros kenyeret esznek a szegények Magyarországon?

Állati zsírból, kenyérből és babból ettek többet tavaly a legszegényebbek a leggazdagabbaknál Magyarországon a KSH adatai szerint. A legnagyobb különbség a zsírnál volt: itt az alsó két jövedelmi tized – tehát a legszegényebb kétmillió ember – fogyasztása fél kilóval haladta meg a felső ötödét.

Forintban kifejezve viszont már nem ugyanez a helyzet, költeni ugyanis erre is a gazdagok költöttek többet: a szegények 2000 forintjával szemben több mint 2200-at. Ugyanez igaz a kenyérre, amire a szegényebbek átlagosan évi 9 ezer forintot fordítanak fejenként, a pénzesebbek viszont 12 ezret. Magyarul a gazdagabbak nem csak mást esznek, hanem ugyanabból is a minőségit.

 


A szegények értelemszerűen a legolcsóbb ételekkel próbálják fedezni napi kalóriaigényüket, így ezekből fogyasztanak többet, mint a gazdagok. Emiatt a fenti élelmiszerek bizonyos szempontból különlegesek, hiszen a legtöbb termék fogyasztása a jövedelem emelkedésével nő (minél többet keresünk, annál többet vásárolunk belőle). Azokat, amelyeknél fordított előjelű a változás inferior (alárendelt) javaknak nevezi a közgazdaságtan.

A kenyér, a krumpli vagy a disznózsír nem csak ezért különleges: az árváltozásra sem úgy reagálnak, mint amit elsőre várnánk. A leggyakrabban az ár csökkenése a fogyasztás növekedését hozza magával, akadnak azonban olyan termékek (az úgynevezett Giffen-javak) amelyekből kevesebb fogy, ha olcsóbbak lesznek. A jelenséget egyébként épp a szegények élelmiszer-fogyasztása kapcsán jegyezte le Robert Giffen még a 19 században. A skót közgazdász arra lett figyelmes, hogy ha a krumpli olcsóbb lesz, akkor a legrosszabb körülmények között élők kevesebbet vásárolnak belőle, mivel így esetenként jut pénzük húsra is, így kalóriaigényük egy részét azzal fedezik.

Itthon a krumpli esetében az elmúlt években nem ez volt a jellemző, bár egyszer-egyszer előfordult, hogy a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásuk csökkentésével reagáltak az ár esésére. Az azonban biztos, hogy burgonyából sem vásárolnak lényegesen többet a gazdagok, mint a szegények.

 

A másik véglet a drágább, és ami kifejezetten szomorú, az alapvetően egészséges élelmiszerek: ezek fogyasztásában jelentős eltérések vannak attól függően, mekkora az adott háztartás jövedelme. Halkonzervből közel ötször annyit eszik a felső 20 százalék, mint az alsó, de négyszeres a szorzó a sárgabarack és több, mint kétszeres általában a gyümölcsök esetében is (utóbbinál egy főre évi 35 kilogramm a különbség). Értékben még ennél is nagyobb az eltérés, a halkonzerv esetében például több, mint hatszoros: erre a szegények 330 forintjával szemben a gazdagok több, mint kétezret költenek egy évben.

 

A húsféléknél nem ilyen nagy a különbség, ezekből negyedével kevesebb jut a legszegényebbek asztalára, mint a leggazdagabbakéra. Az összetétel viszont már nagyon más: míg a sertés és a baromfihús esetében nincs nagy eltérés, a marhából közel négyszer annyit esznek a vagyonosabbak.

A gazdagok hiába esznek jobb minőségű élelmiszereket, arányaiban is sokkal kevesebbet költenek étkezésre, mint a szegények, így több pénzük marad más dolgokra. Míg az alsó két jövedelmi tized teljes jövedelmének közel harmada megy el élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a felső 10 százalékban kevesebb, mint ötöde.

 

Élet Piac burgonya élelmiszerfogyasztás jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Jandó Zoltán
2018. november 13. 18:17 Élet

Nagyon nem szívesen segítenek idegeneken a magyarok

Nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony a magyarok jótékonykodási hajlandósága. Az idegeneknek szinte mindenhol szívesebben segítenek.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.