Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. december 6. 12:29 Élet, Piac

Tényleg csak bablevest és zsíros kenyeret esznek a szegények Magyarországon?

Állati zsírból, kenyérből és babból ettek többet tavaly a legszegényebbek a leggazdagabbaknál Magyarországon a KSH adatai szerint. A legnagyobb különbség a zsírnál volt: itt az alsó két jövedelmi tized – tehát a legszegényebb kétmillió ember – fogyasztása fél kilóval haladta meg a felső ötödét.

Forintban kifejezve viszont már nem ugyanez a helyzet, költeni ugyanis erre is a gazdagok költöttek többet: a szegények 2000 forintjával szemben több mint 2200-at. Ugyanez igaz a kenyérre, amire a szegényebbek átlagosan évi 9 ezer forintot fordítanak fejenként, a pénzesebbek viszont 12 ezret. Magyarul a gazdagabbak nem csak mást esznek, hanem ugyanabból is a minőségit.

 


A szegények értelemszerűen a legolcsóbb ételekkel próbálják fedezni napi kalóriaigényüket, így ezekből fogyasztanak többet, mint a gazdagok. Emiatt a fenti élelmiszerek bizonyos szempontból különlegesek, hiszen a legtöbb termék fogyasztása a jövedelem emelkedésével nő (minél többet keresünk, annál többet vásárolunk belőle). Azokat, amelyeknél fordított előjelű a változás inferior (alárendelt) javaknak nevezi a közgazdaságtan.

A kenyér, a krumpli vagy a disznózsír nem csak ezért különleges: az árváltozásra sem úgy reagálnak, mint amit elsőre várnánk. A leggyakrabban az ár csökkenése a fogyasztás növekedését hozza magával, akadnak azonban olyan termékek (az úgynevezett Giffen-javak) amelyekből kevesebb fogy, ha olcsóbbak lesznek. A jelenséget egyébként épp a szegények élelmiszer-fogyasztása kapcsán jegyezte le Robert Giffen még a 19 században. A skót közgazdász arra lett figyelmes, hogy ha a krumpli olcsóbb lesz, akkor a legrosszabb körülmények között élők kevesebbet vásárolnak belőle, mivel így esetenként jut pénzük húsra is, így kalóriaigényük egy részét azzal fedezik.

Itthon a krumpli esetében az elmúlt években nem ez volt a jellemző, bár egyszer-egyszer előfordult, hogy a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásuk csökkentésével reagáltak az ár esésére. Az azonban biztos, hogy burgonyából sem vásárolnak lényegesen többet a gazdagok, mint a szegények.

 

A másik véglet a drágább, és ami kifejezetten szomorú, az alapvetően egészséges élelmiszerek: ezek fogyasztásában jelentős eltérések vannak attól függően, mekkora az adott háztartás jövedelme. Halkonzervből közel ötször annyit eszik a felső 20 százalék, mint az alsó, de négyszeres a szorzó a sárgabarack és több, mint kétszeres általában a gyümölcsök esetében is (utóbbinál egy főre évi 35 kilogramm a különbség). Értékben még ennél is nagyobb az eltérés, a halkonzerv esetében például több, mint hatszoros: erre a szegények 330 forintjával szemben a gazdagok több, mint kétezret költenek egy évben.

 

A húsféléknél nem ilyen nagy a különbség, ezekből negyedével kevesebb jut a legszegényebbek asztalára, mint a leggazdagabbakéra. Az összetétel viszont már nagyon más: míg a sertés és a baromfihús esetében nincs nagy eltérés, a marhából közel négyszer annyit esznek a vagyonosabbak.

A gazdagok hiába esznek jobb minőségű élelmiszereket, arányaiban is sokkal kevesebbet költenek étkezésre, mint a szegények, így több pénzük marad más dolgokra. Míg az alsó két jövedelmi tized teljes jövedelmének közel harmada megy el élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a felső 10 százalékban kevesebb, mint ötöde.

 

Élet Piac burgonya élelmiszerfogyasztás jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Rigó Anita
2018. szeptember 19. 14:40 Élet

A női befektetők kevesebbet pánikolnak, mint a férfiak

Amikor a piacok nagyot esnek, a nők józanabbul reagálnak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 19. 12:15 Élet, Világ

Miért égetik el tonnaszámra az el nem adott ruhákat a boltláncok?

Pár éve a fejlett világban évente 20 ruhadarabot vásárolt egy átlagos vevő, ma 68-at, és az évszakoknál gyorsabban cseréli le a ruhatárát.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.