Január közepén Orbán Viktor egy Facebookon közzétett videóban akadt ki a hazai üzemanyagárakon. „Ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt vérlázító is” – mondta ebben a miniszterelnök.

Miután körülbelül egy hónappal később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hirtelen sejtelmes posztot tett közzé a Facebook-oldalán („Jöhetnek újra az árstopok?”), a miniszterelnök kifakadása miatt sokan gondolhattak arra, hogy a kormány az üzemanyagárakra vezetne újra állami árplafont. A bizonytalanság ugyanakkor nem tartott sokáig, ugyanis az Atv.hu kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még aznap tisztázta, hogy nem erre, hanem az élelmiszerárakkal kapcsolatos potenciális intézkedésre vonatkozott a miniszter posztja.

De valóban annyival kedvezőbb most a helyzet a tankolással, hogy ezzel a kormány most nem foglalkozik, vagy egyszerűen csak nem akarnak egyszerre ennyi új árstopot bevezetni? Hogyan alakult az üzemanyagok ára más régiós országokhoz képest, és mennyire drága itthon a tankolás, ha a fizetéseket is bevesszük a képletbe? Ezek már csak azért is érdekes kérdések, mert miközben az élelmiszerek átlagosan 6 százalékkal drágultak januárban tavaly januárhoz képest, az üzemanyagok 12 százalékkal a friss inflációs adatok szerint. (Igaz, az élelmiszereken belül a liszt, a tej és a tojás drágulása 43, 25 és 21,5 százalékos volt.)

Az NGM közleményében február elején még annak örült, hogy januárban a benzin és a dízel átlagára is valamivel alacsonyabb volt a hazai kutakon, mint a szomszédos országokban átlagosan. Ehhez fontos hozzátenni, hogy az NGM közleménye nem véletlenül hivatkozott a szomszédos országokra, ugyanis ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye is megerősíti, az azokban mértnél tényleg alacsonyabb volt a magyar átlag (3 forinttal), a régióhoz képest már 18 forinttal magasabb volt. Az NGM bejelentését megelőzően Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Pénzcentrum.hu-nak azt mondta, az üzemanyagoknál nem is indokolt az újabb árstop, hiszen ezek ára belesimul a régiós átlagba, és a drágulást a kőolaj árának és a forint árfolyamának változása magyarázza.

Az KSH adatgyűjtése alapján januárban minden szomszédos országban valamivel drágább volt a benzin, mint Magyarországon, viszont Csehországban és Bulgáriában csaknem 7 és 15 százalékkal lehetett olcsóbban tankolni, mint itthon. A gázolaj még a szomszédos országok közül is olcsóbb volt Szlovákiában, Romániában és Horvátországban, mint itthon, és a régión belül csak Auszriában, Szlovéniában és Szerbiában volt drágább.

Az ábra alapján egyrészt látszik, hogy az elmúlt fél évben, de még az azt megelőző időszakban is alig volt olyan időszak, amikor a magyar átlagár a régiós alatt volt. Másrészt pedig az is látványos, hogy tavaly szeptember óta a benzin és a dízel is drágul Magyarországon és a régióban is. A benzin itthon egész pontosan 8, a régióban pedig 9 százalékkal, a dízel pedig itthon 9, a régióban pedig 11 százalékkal drágult tavaly szeptember vége és február eleje között. A benzin február eleji 636-os literenkénti átlagára körülbelül körülbelül 50, a gázolajé kicsit több mint 40 forinttal haladja meg a tavaly szeptember végi átlagárat.

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV műsorában arról beszélt, hogy 600 forint körül van az a lélektani határ, ahol az emberek már elgondolkodnak azon, hogy használják-e az autóikat. 

Ez a lélektani határ ugyanakkor azért is érdekes, mert önmagukban az árakra az emberek jóval érzékenyebbek, mint arra, hogy a fizetésükhöz képest az árak mennyire alacsonyak vagy magasak. Azért, hogy el tudjuk dönteni, a fizetésekhez képest is drága-e a tankolás mostanában, a KSH adatai alapján kiszámoltuk, hogy ha az elmúlt évek nettó átlagfizetéseit csak benzinre vagy gázolajra költöttük volna, havonta hány liter üzemanyagot kaptunk volna az üzemanyagok éves átlagárával számolva.

A fenti ábrán az látszik, hogy ugyan 2024-re nőtt a magyar autósok vásárlóereje a benzinkutaknál az előző évhez képest, ez a vásárlóerő

még mindig nem érte utol a 2020-as szintet, és az előző években hullámozva ugyan, de leginkább stagnált a 2020 előtt jellemző trendszerű növekedéshez képest.

Ez annak tükrében is érdekes, hogy 2021. november 15. és 2022 december 5. között 480 forintos plafon volt hatályos az üzemanyagok esetében.

A Központi Statisztikai Hivatal ugyan rendszeresen gyűjti, hogy a régióban hogyan alakulnak az üzemanyagárak, de azt nem, hogy ez hogy viszonyul a bérszinthez ezekben az országokban. A KSH által számon tartott országok esetében megkerestük ezért a legutolsó nyilvánosan elérhető adatot az adott ország nettó átlagbéreire vonatkozóan, és ezeket leosztottuk a Globalpetrolprices.com február 10-re és az adott ország átlagára vonatkozó benzináraival. Ezzel ugyan egy pontatlan becslést kaptunk, hiszen a bérek nem ugyanarra az időszakra vonatkoznak, de arra azért ez a becslés is alkalmas, hogy hozzávetőleges képet kapjunk arról, hogy ezekben az országokban egymáshoz képest mennyire megfizethető a tankolás.

Ráadásul ami ez alapján kijött, az más statisztikai felmérésekkel, például a háztartások tényleges fogyasztásával is összhangban áll, abban ugyanis Magyarország Bulgáriával holtversenyben utolsó helyen állt a legfrissebb, 2023-as adatok szerint.

Ez egyébként olyan szempontból nem meglepő, hogy a régió országai – elegendő saját termelés híján – egyformán kitettek az olaj világpiaci árának, az üzemanyagok minimális jövedéki adóját pedig az EU határozza meg. Ettől ugyan felfelé el lehet térni, de ezt az üzemanyagár politikai érzékenysége és a benzinturizmus egyaránt korlátozza. Vagyis összességében az lenne meglepő, ha az üzemanyagra vetített vásárlóerő lényegesen eltérne az általában tapasztalhatótól.

Így Ausztria elsősége magától értetődő, és bár nem teljesen meglepő, de érdekes látni, hogy a csehek és a lengyelek majdnem pontosan harmadával többet tankolhatnak az átlagos fizetésből, mint a magyarok. Az utóbbi években sok téren előző románok ebben legalább csak kicsivel vannak előttünk. 

Érdekesség, hogy amíg a háztartások fogyasztásában a szlovák mutató erősebb, csak a tankolást nézve a magyarok jobb helyzetben vannak. Ezen kívül a régión belül a bolgárokét enyhén, a szerbekét jelentősebben előzte a magyarok vásárlóereje ebben a kategóriában, viszont tíz régiós országból hatban is megfizethetőbb volt a tankolás, mint itthon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgekben a benzin ára, de ha a pénztárcánkat nézzük, volt már rosszabb isA gázolaj után bűvös 500 forintos szinthez közelíti a benzin átlagára is, de bizonyos szempontból 2019 előtt mégis rosszabb volt a helyzet. De mi történik a régióban?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártólAz üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2015-be lökték vissza a magyar pénztárcák vásárlóerejét a környék legmagasabb üzemanyagárai2022-ben az ársapka miatt újra több liternyi benzin és gázolaj jött ki egy magyar átlagfizetésből, az ársapka eltörlése óta tapasztalt drágulás viszont brutálisan lecsökkentette a megvehető literek számát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz benzin bérek dízel gázolaj tankolás vásárlóerő Olvasson tovább a kategóriában