(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A kőolaj a 20. század és mindezidáig a 21. század egyik legfontosabb áruterméke, a földgáz szerepe is egyre nő. Felhasználásuk szerte a világon alapvető a gazdaságok működtetésében, a kitermelés döntő többsége azonban néhány szűk régióra koncentrálódik, így gyakran több ezer kilométert is szállítani kell.
Sokszor a legolcsóbb, leginkább rugalmas, bizonyos esetekben pedig az egyetlen lehetséges megoldás a tengeri szállítás, hatalmas mennyiségű olajat, finomított terméket és cseppfolyósított földgázt (LNG) visznek ilyen módon. Ennek köszönhetően pedig kulcsfontosságúvá váltak azok a tengerszorosok, csatornák, szűkületek, amelyeken ez a jelentős forgalom áthalad.
Cikksorozatunkban ezeket a szűkületeket vesszük végig. Az első részben részletesen bemutattuk a Malaka-szorost, második írásunkban a Hormuzi-szoros jelentőségét jártuk körül, majd a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb szerepét tekintettük át. Negyedik cikkünk a két török szorosról, valamint a dán szorosokról szólt. Sorozatunkat mai cikkünkben a Panama-csatornával és a Jóreménység fokával zárjuk. Utóbbi ugyan nem tengeri szűkület, jelentősége miatt mindenképpen ide kívánkozik.
A Panama-csatorna építése 1914-ben fejeződött be, 8000 tengeri mérfölddel rövidítve le a szállítási útvonalat az Egyesült Államok keleti partja, Dél-Amerika nyugati partja, valamint Ázsia között, addig ugyanis meg kellett kerülni Dél-Amerikát.
A kőolaj és a földgáz szállítása szempontjából limitált szerepet játszott a közelmúltig két okból: csak 50-80 ezer tonnás hajók haladhattak át rajta, valamint az Egyesült Államok erősen kőolajimportra szorult a Közel-Kelet felől.
2016-ban azonban kibővítették a csatornát, most már a hajók 120 ezer tonnás rakománnyal is áthaladhatnak, valamint az USA is jelentős exportőr lett olajtermelésének felfutásával. Ezzel pedig a Panama-csatorna szerepe felértékelődött.
A Jóreménység foka szintén meghatározó a kőolajszállítás szempontjából, itt közlekedik minden nagyobb tankerhajó Amerika, Nyugat-Afrika és Kelet-Ázsia között. Mivel a Szuezi-csatornán maximum 200 ezer tonna kőolaj szállítására alkalmas tankerek haladhatnak át, a nagyobb méretű hajók a Jóreménység fokát megkerülve mennek Amerikából és Nyugat-Afrikából Ázsiába.
Az utóbbi években pedig még fontosabb lett az útvonal. Miután a húszi lázadók elkezdték támadni Báb el-Mandebnél a teherhajókat, a korábban ott áthaladó tankerek egy része Afrika megkerülésére kényszerül.
A Panama-csatorna a Csendes-óceánt köti össze a Karib-tengerrel és az Atlanti-óceánnal, fontos szerepet játszik az amerikai és ázsiai olaj- és földgázszállításokban.
Bár 2023-ban a globális tengeri kőolajforgalomnak mindössze 3 százaléka haladt át rajta, a csatorna létfontosságú a finomított kőolajtermékek és az LNG szállítása szempontjából, különösen az Egyesült Államok, Dél-Amerika nyugati része és Ázsia között.
A Panama-csatornán 2023-ban napi 2,1 millió hordónyi olaj és kondenzátum haladt át, amelynek többsége finomított termék volt. Például az elmúlt évtizedben Ázsia petrolkémiai szektorának növekedésével párhuzamosan megnőtt a propán amerikai exportja ezen az útvonalon.
Az elmúlt években az Egyesült Államokból Európába irányuló LNG-export növekedése szintén befolyásolta a csatorna kihasználtságát, különösen az orosz gázellátás csökkenését követően.
A 2023-as aszály és az alacsony vízszint miatt a csatornán forgalmi korlátozásokat vezettek be, ami hosszabb szállítási útvonalakat eredményezett, a szállítmányok egy részét a Jóreménység foka vagy a Szuezi-csatorna felé terelték. Mindez tovább növelte az energiabiztonsági aggodalmakat, különösen a Latin-Amerikába és Európába irányuló szállítmányok esetében.
A Jóreménység foka bár nem szűkület, a világ egyik legfontosabb globális kereskedelmi útvonala, így mindenképpen említést érdemel a tengerszorosok mellett. Tavaly a világ tengeri kőolajforgalmának körülbelül 8 százaléka haladt itt át, napi 5 millió hordó kőolajjal.
Az olajszállítmányok túlnyomó többsége keleti irányba, az ázsiai piacok felé tartott, különösen Kínába, amely az összes import több mint 40 százalékát fogadta. A kőolaj legnagyobb exportőrei, akik ezen az útvonalon keresztül szállítanak, az Egyesült Államok (32%), Nyugat-Afrika (31%) és Dél-Amerika (27%).
A Covid hatására 2020 és 2022 között az afrikai kerülő úton haladó kőolajforgalom jelentősen, mintegy 1,6 millió hordóval csökkent az ázsiai import visszaesése, valamint a nyugat-afrikai olajtermelés csökkenése miatt. Emellett Oroszország 2022-től egyre több olajat szállít Indiába, ami szintén csökkenti az amerikai kontinensről érkező szállítmányok mennyiségét.
A Jóreménység foka alternatív útvonalat kínál azoknak a hajóknak, amelyek el akarják kerülni a Báb el-Mandeb-szorost és a Szuezi-csatornát, bár ez jelentősen megnöveli a költségeket és a szállítási időt. Például a Szuezi-csatorna lezárása esetén a hajóknak körülbelül 15 nappal több időbe telne eljutni az Arab-tengertől Európába, ha a Jóreménység foka felé kerülnek.
Tavaly az aszály és a Panama-csatornán bevezetett korlátozások, valamint a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros körüli támadások jelentősen növelték az olaj- és földgázszállításokat a Jóreménység foka felé. Ha ezek a geopolitikai zavarok folytatódnak, további növekedés várható a fok körüli tankerforgalomban.
Pénz
Fontos