Hírlevél feliratkozás
Gajda Mihály
2024. november 9. 17:40 Világ

A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ

(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A világ kereskedelmében a tengeri szűkületek, szorosok kiemelt szerepet játszottak az elmúlt másfél évszázadban. Egyik-másik szoros gyakorlatilag egy egész kontinens vagy sok száz milliós térség számára biztosítja az olcsó és a szárazföldi útvonalaknál gyorsabb tengeri exportot és importot.

Az alternatív útvonalak általában sokkal költségesebbek, lassabbak vagy konfliktusok esetén akár részben ki is esnek. Jó példa erre Afganisztán, amely ha békés ország lenne, fontos útvonal lehetne Közép-Ázsia és az Indiai-óceán, valamint a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia, leginkább Kína között.

A tengerszorosok még kritikusabbak az energiahordozók esetében, hiszen ezek nehezen helyettesíthető termékek, valamint koncentráltan vannak jelen a világon, az alternatív beszállítók sora limitált, így a kereskedelmi irányoké is.

Egyre inkább az előtérbe kerülnek

Cikksorozatunkban a világ hét legfontosabb szorosát mutatjuk be közelebbről, ezek ugyanis hosszú ideje elengedhetetlenek a globalizáció és a vele összefüggő nemzetközi kereskedelem szempontjából. Hatalmas geopolitikai jelentőséggel bírnak, aki uralja ezeket a kereskedelmi útvonalakat, az erős geopolitikai nyomásgyakorló képességgel bír a legjobban érintett országok felett.

Ahogy a geopolitikai feszültség fokozódik, úgy ezek a szorosok várhatóan egyre jobban a reflektorfénybe fognak kerülni. Jó példa erre az elmúlt évben felhevülő közel-keleti konfliktus, ahol a húszi lázadók nehezen járhatóvá tették a Bab el-Mandeb, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna útvonalat, amely fontos kereskedelmi útvonal Európa, valamint a Közel-Kelet és Ázsia között. Ezen felül folyamatosan ott lebeg a veszély, hogy Irán és Izrael konfliktusa miatt járhatatlan lesz a Hormuzi-szoros.

Sorozatunk első részében a Malaka-szoros jelentőségét jártuk körül, ez Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet, Európa, valamint Afrika között teremt kulcsfontosságú tengeri szállítási útvonalat. Mostani írásunkban pedig a Hormuzi-szorosról lesz szó, amely az öbölmenti országok és az Indiai-óceán között teremt kapcsolatot. Itt napi közel 21 millió hordó kőolaj és finomított termék halad át egyre több cseppfolyósított földgáz (LNG) mellett, aminek jórésze amúgy a Malaka-szoroson keresztül Kelet-Ázsiába tart.

Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde-elemzés

Szinte kiválthatatlan

A Hormuzi-szoros, amely Omán és Irán között helyezkedik el, a Perzsa-öbölt köti össze az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, valamint az Indiai-óceánnal. Ez a szoros elegendően mély és széles ahhoz, hogy a világ legnagyobb kőolajtankerei is áthaladhassanak rajta.

A Hormuzi-szoroson keresztül hatalmas mennyiségű olaj és cseppfolyósított földgáz áramlik nap mint nap, így a globális olajszállítás egyik legfontosabb tengeri szűkülete. Mivel kiváltására a gyakorlatban minimális a lehetőség, ennek a szűkületnek a lezárása veszélyeztetné legnagyobb mértékben a világ energiaellátását.

Olajszállítási csomópontok a Közel-Keleten

2023-ban a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítás napi 20,9 millió hordót tett ki, amely a világ kőolajfogyasztásának körülbelül 20 százaléka. Emellett a globális LNG-kereskedelem mintegy egyötöde is itt haladt át. A legnagyobb olajexportőrök a Perzsa-öböl országai, köztük Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Irán, míg a legnagyobb importőrök Kína, India, Japán és Dél-Korea. Az olajszállítás 83 százaléka ázsiai piacokra irányult 2023-ban, elsősorban Kínába és Indiába.

A Hormuzi-szoros kritikus szerepet játszik a globális energiaszállításban, mivel ez az egyik legfontosabb útvonal, amelyen keresztül a Közel-Kelet nyersolajszállítmányai a Malaka-szoroson keresztül Ázsiába, illetve a Szuezi-csatornán keresztül Európába jutnak el. Az Egyesült Államok olajimportja is érintett, bár az amerikai olajtermelés növekedése miatt az USA Perzsa-öbölből érkező importja 2018 óta felére csökkent, mindössze napi 500 ezer hordóra.

A Hormuzi-szoros megkerülésére jelenleg csak korlátozott alternatívák léteznek. Szaúd-Arábia működteti a Kelet-Nyugat kőolajvezetéket, amely napi 5 millió hordós kapacitással rendelkezik, és a Vörös-tengerre szállít olajat. Az Egyesült Arab Emírségek pedig egy 1,5 millió hordó kapacitású vezetéket üzemeltet, amely az Ománi-öbölben található Fudzsaira kikötőbe vezet, elkerülve a Hormuzi-szorost. Ezek az alternatívák azonban összességében csak napi 2,6 millió hordó további olajszállítást képesek biztosítani egy lezárás esetén, mivel a vezetékek kapacitásának egy része már most is ki van használva.

Közös érdek az átjárhatósága

A Hormuzi-szoros geopolitikai jelentősége hatalmas. Az Egyesült Államok számára létfontosságú volt egy időben a nagy energiafüggősége miatt, mostanra ez nagyban lecsökkent, de továbbra is komoly hatással van a szoros – az olaj- és gázáron keresztül – az ország belpolitikájára.

Az EU számára is kulcsfontosságú, különösen az energiabiztonság szempontjából, míg Kína számára a Hormuzi-szoros az egyik legfontosabb olajforráshoz vezető út, ami vetekszik a Malaka-szoros fontosságával. A Perzsa-öböl országai számára a szoros nélkülözhetetlen exportútvonal. Ezen okok miatt a világ döntő többsége számára a szoros átjárhatósága rendkívül fontos.

Irán a Hormuzi-szorost geopolitikai fegyverként használja,

az ország időnként fenyegetőzött a szoros lezárásával, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati országokra, különösen az amerikai szankciók miatt. Csakhogy a szoros lezárását Kína sem nézné jó szemmel, az iráni olajexport jelentős része ugyanis ide irányul, Irán számára pedig éppen a szankciók miatt ez a kereskedelmi kapcsolat rendkívül fontos. Oroszország számára a Hormuzi-szoros közvetett jelentőséggel bír, mivel a globális olajárakra gyakorolt hatásai révén befolyásolja az orosz energiaexportot is.

A Hormuzi-szoros lezárása vagy bármilyen fennakadás tehát komoly globális gazdasági következményekkel járna, hiszen az alternatív útvonalak nem képesek teljes mértékben pótolni a szoroson áthaladó olajáramlást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy több ezer kilométerre lévő tengerszoros Kína legsebezhetőbb pontjaKína olajimportjának 80 százaléka a Malaka-szoroson halad keresztül, amelynek így kiemelkedő jelentősége lehet egy amerikai-kínai konfliktus esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHajók lángolnak, mégis nő a forgalom Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalánIsmét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMessze van még a világ olajfogyasztásának csúcsaAz egy főre jutó fogyasztás alapján a világ olajfüggése közel 45 éve gyakorlatilag állandó, és nem látszik, mitől változna ez meg belátható időn belül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Egyesült Arab Emírségek Irán Izrael kőolaj Közel-Kelet LNG Szaúd-Arábia tankerek Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. december 5. 13:07 Világ

Elbocsátáshullám közben hívnának be még több vendégmunkást Németországban

De ez csak első ránézésre ellentmondásos: főleg a gyárak kerültek bajba Németországban, miközben építőmunkásból, kamionsofőrből vagy ápolóból továbbra is hiány van.

Mészáros R. Tamás
2024. december 5. 04:34 Világ

Ukrajnának és a magyar iparnak is árthat a dél-koreai elnök példátlan hazardírozása

Magyarország harmadik legnagyobb befektetőjének gazdaságpolitikája és külpolitikai orientációja is fordulatot vehet.

Gajda Mihály
2024. december 1. 06:05 Pénz, Világ

A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb

Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. december 10. 13:32 Élet, Közélet

Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül

Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.

Jandó Zoltán
2024. december 10. 06:02 Pénz, Vállalat

Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja

Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.

Jandó Zoltán
2024. december 9. 13:26 Adat

Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint

Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.