A koronavírus-járvány, az energiaválság és az infláció jelentősen megnövelte az önkormányzatok legnagyobb kiadási tételét, a működési és a dologi kiadásokat, valamint a bérköltségeket, miközben bevételi oldalon a központi kormányzat csökkentette például az iparűzési adót. Megnéztük, milyen és mekkora bevételekből és kiadásokból áll most össze az önkormányzatok költségvetése – és hogyan tudnak javítani a likviditásukon az önkormányzati szektorban a legnagyobb hitelező bank segítségével.

Éppen tíz éve, 2014-ben fejeződött be az önkormányzati hitelek konszolidációja, amelynek során a központi költségvetés átvállalta a magyar települési önkormányzatok adósságállományát, mintegy 1344 milliárd forint – az akkori teljes magyar gazdaság 4 százalékát kitevő – értékben. Több évtizedes út vezetett ekkora adósság felhalmozásáig, amelynek fontos állomása volt a 2008-as pénzügyi válság, és hogy az önkormányzatok adósságának 60 százaléka devizában, többségében svájci frankban volt felvéve. A konszolidációt követő reformok során számos közfeladat – például az oktatás – elkerült a helyhatóságoktól, így a szektor mintegy felére zsugorodott, a GDP-arányos kiadások 2010 és 2021 között 12,4 százalékról 6,1 százalékra csökkentek.

Az azóta eltelt egy évtizedben az önkormányzatok hitelállománya mintegy ötszörösére, betétállománya pedig csaknem a háromszorosára nőtt. A folyamatok eredményeképp mára az önkormányzati szektor hatszor több megtakarítással rendelkezik, mint amekkora hitelállománya van. 

Bevételek, kiadások

Az önkormányzati bevételek összességének legnagyobb részét a közhatalmi bevételek – adók és illetékek, például az építményadó, a kommunális adó és az idegenforgalmi adó – adják. A központi támogatás mintegy felét teszi ki a bevételeknek, nagyobb tétel még az iparűzési adó és a működési bevétel, mint például a saját vagyontárgyak (bérlakások, helyiségek, temetők, parkolók üzemeltetése) hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek.

A kiadásokat nézve az látszik, hogy a működési – intézmények és a hivatal működtetése, kommunális szolgáltatások – és a dologi kiadások – például könyvtár, óvoda, művelődési ház működtetése – adják a legnagyobb szeletet, amit a beruházások és a személyi juttatások követnek elég szorosan.

Sokkok egymás után

A 2020-21-es koronavírus-járvány időszaka, majd a 2022-ben kezdődött energiaválság és infláció is jelentősen megemelte az önkormányzatok működési költségeit, miközben a bevételi oldalon a központi kormányzat csökkentette például az iparűzési adót, hogy enyhítse a vállalkozások terheit.

Ezek a sokkok az egyes településeket különbözően érintik, azok méretétől függően. A kistelepülések évek óta működési hiánnyal küzdenek, mert csak központi költségvetési támogatásokból gazdálkodnak, számottevő saját bevétel nélkül – ezek a támogatások pedig elinflálódtak.

A megyei jogú városok, járásközpontok esetében az jelenti a fő problémát, hogy nem rendelkeznek elegendő forrással a beruházásaikhoz, a helyi gazdaságfejlesztéshez abban a mértékben, amit a jellemzően növekvő saját lakosságuk, illetve a városokat használó agglomerációs forgalom és a turizmus igényelne.

A legnagyobb kockázatot egyébként a „közepes” települések hordozzák, amelyeknek már van jelentős intézményfenntartási kötelezettségük, terheik, miközben még nincs ezek működtetéséhez elegendő saját bevételük, illetve központi forrásuk.

Mindezek miatt több önkormányzat likviditási problémákkal küzd, különösen a kisebb településeken, ahol a bevételek túlnyomó része az állami támogatásokból származik.

Az OTP és az önkormányzatok

Az OTP Bank régóta piacvezető az önkormányzati szektorban, hitelpiaci részesedése jelenleg 55,7 százalék, a betétpiacon 53,8 százalékos részesedéssel rendelkezik, valamint az önkormányzati számlavezetésben is első, közel 60 százalékos részesedéssel.

Nem véletlen ez a masszív piaci jelenlét. Az önkormányzatok és az OTP Bank kapcsolata egészen 1971-re nyúlik vissza, a bank ebben az évben vette át az akkori tanácsok számlavezetési feladatait – így már 53 éve intézi az önkormányzatok és jogelődjeik pénzügyeit, komoly részt vállal a hazai települések mindennapi működésében, a hitelezésükben, a beruházásaik megtervezésében előfinanszírozásában és mindezek végrehajtásában is.

Az OTP Banknál jelenleg a beruházási célú önkormányzati hitelek teszik ki az összes élő hitelügylet mennyiségének 64 százalékát, míg a kihelyezett hitelek értékének meghatározó részét a folyószámla hitelek adják – ráadásul a likvid hitelezés iránti igény folyamatosan nő, 2025-re további növekedést várnak az OTP Bank szakértői.

A likviditási, azaz folyószámla típusú hitel különösen fontos az önkormányzatoknak. Ez a hitel nem egy hiányzó forrást pótol, hanem az éven belüli átmeneti működési hiányra jelenthet megoldást. Az önkormányzatok bevételei ugyanis nem egyenletesen jelentkeznek: az adóbevételek márciusban és szeptemberben érkeznek, ám a kiadások minden hónapban megjelennek.

A megtakarítási szegmensben még markánsabb az OTP Bank jelenléte: 2023 szeptemberében 1377 milliárd forintot tett ki az önkormányzati pénzintézeti betétállomány, ennek 60 százalékát – 824 milliárd forintot – adták az OTP Banknál levő betétek. Ugyan 2024 szeptemberére a szektor betétállománya 1289 milliárd forintra csökkent, az OTP Banknál a piacinál kisebb mértékű volt a kivonás, a  755 milliárd forintos állomány 59 százalékos piaci részesedést jelent. Bár jelentős növekedés tapasztalható a lekötött betétekben, összességében azonban 2025-re stagnálást prognosztizálnak a bank szakértői ezen a területen.

Nagy, kicsi, közepes

Az egyes településtípusok nagyon eltérő kihívásokkal küzdenek – ennek megfelelően a hitelportfoliójuk nagysága és összetétele is különbözik. A nagyobb településekre kevesebb, nagyobb összegű hitelkihelyezések koncentrálódnak, míg a kisebb településeken nagyszámú, de átlagosan kisebb összegű kockázatvállalásokat tart nyilván az OTP Bank.

A bank saját állományi adatai alapján a 25 ezres lakosságszám a vízválasztó, az ennél kisebb lélekszámú településeken megnő a hitelkihelyezések darabszáma, így az önkormányzatok adminisztrációs terhe is. Ennek egyik oka, hogy ekkora lakosságszámnál már megjelennek olyan közfeladatok – akár térségi, tehát településen túlnyúló igénnyel, mint például a közösségi közlekedés megszervezése – amelyekhez még nem állnak rendelkezésre megfelelő mértékű saját bevételek. A 25 ezer alatti lélekszámú településeket elsősorban az energiaválság érintette érzékenyen az utóbbi években, de ezt részben kompenzálta a központi költségvetés. A helyi iparűzési adó koronavírus-járvány alatti – ugyancsak részben kompenzált – felezése azoknál a kisebb lakosságú településeknél volt nagy gond, ahol egyáltalán volt ilyen adó.

Emellett egységesen minden önkormányzatot rendkívüli mértékben sújt a költségek inflatorikus emelkedése, különösen a bérköltségek és a dologi kiadások. Ráadásul a bevételek sem nőttek arányosan a kiadásaikkal: míg 2021-ben többletes volt a kumulált működési költségvetés, addig 2022-ben már 52 milliárd forint, 2023-ban 367 milliárd forint volt az önkormányzatok működési hiánya az országos adatok alapján.

Villámgyors mentőöv

Az évközbeni likviditásszűkére nyújt megoldást az OTP Bank idén októbertől elérhető egyszerűsített önkormányzati folyószámlahitele. Azért egyszerűsített, mert a teljes banki folyamat digitálisan, papírmentesen folyik, csak az ügyfél jogilag kötelező közreműködéséhez van szükség a részvételére. A bank a Magyar Államkincstár adatait használja az önkormányzatok esetében, ami napokkal, vagy akár hetekkel is lerövidíti a hitelfelvétel szokásos eljárási idejét.

Emellett még hitelkérelmet sem kell beadnia az önkormányzatnak, mert az OTP Bank munkatársai proaktívan felkeresik a településeket egy indikatív ajánlattal. Ez főleg azoknál az önkormányzatoknál nagy segítség, ahol december 31. napján lejárnának a folyószámlahitel szerződések – hiszen az új testületek csak október 1-je óta vannak mandátumban. Így nekik sincs elegendő idejük hosszadalmas eljárásra.

Főbb feltételek, amelyeket az önkormányzatoknak teljesíteniük kell a felvételhez:

• Az ügyfél településének lélekszáma legfeljebb 25 000 fő
• Az ügyfél minősítése 1-7 közötti értéktartományon belül van
• Az adósságszolgálati fedezettségi mutató (ADSCR) ≥ 1,1
• Az új hitellel az adott önkormányzati ügyfélcsoportszintű összes kockázatvállalás nem haladja meg az 500 millió forintot – efelett egyedi folyamat lefolytatása szükséges

Ezzel az új, egyszerűsített likvid hitelfelvételi folyamattal a kockázatok minimalizálhatók, az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, így az önkormányzatok számára gyorsabb, egyszerűbb az ügyintézés.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom hitel likviditás önkormányzat OTP OTP Bank település Olvasson tovább a kategóriában